Napelemek, szélerőművek, minimális gáz, és kiartás Paks mellett - felvázolták a kormánynak az optimális energiapolitkát
Energiapolitikai szakpolitikai javaslattervvel állt elő az Egyensúly Intézet. A csütörtökön közzétett dokumentumban a 21. század legfontosabb versenyképességi és biztonságpolitikai kihívásának nevezik a hétköznapi életünkhöz nélkülözhetetlen energia kiszámítható és fenntartható biztosítását, ezért szeirntk Magyarországnak olyan energiarendszerre van szüksége, ami egyszerre szolgálja az ellátásbiztonságot, a klímavédelmet és a gazdasági versenyképességet.
A független szakpolitikai intézet felvázolja a jelenlegi helyzetet, megállapítva, hogy ugyan hivatalosan Magyarország energiafüggésének mértéke 54,4 százalékos, ám a statisztikák hazai energiatermeléshez sorolják a Paksi Atomerűművet, ami orosz nukleáris fűtőanyaggal működik, vagyis ezzel együtt
a magyar energiafüggés 80 százaléknál is magasabb, ami jórészt – különösen a földgáz és a nukleáris fűtőanyag miatt – orosz irányú kitettséget jelent.
Megállapítják azt is, hogy jelentős az ország lemaradása a megújulók terjedésében: ezek aránya az energiatermelésen belül a 38 százalékos uniós átlagnál jóval alacsonyabb, 14 százalékos. De szerintük ezzel még nem vagyunk elkésve.
Az Egyensúly Intézet ezek alapján azt javasolja, hogy az ország
hiszen nem ugyanazt jelenti Magyarország szövetségeseitől való függés, mint az orosz irányú kitettség.
A szakpolitikai intézet szerint legalább ennyire fontos az energiaigény mérséklése is. 2010-hez képest 2030-ra 25 százalékkal kell csökkentenünk primer energiafelhasználásunkat – állapítják meg, amihez szerintük évente legalább 100 ezer lakóingatlanon kellene mélyfelújítást (például hőszigetelést és gépészeti korszerűsítést) elvégezni.
Az Egyensúly Intézet úgy számol, hogy az ország energiaszükséglete 2030-ra várhatóan 57 839 gigawattórás lesz, amit szerintók legfeljebb 30 százalékos import (ehhez el kell törölni a 2030-ra a villamos energiát érintő 20 százalékos importplafont) mellett 36 százalékban megújulókból, 28 százalékban nukleáris energiából, 5 százalékban földgázból, 1 százalékban pedig egyéb forrásból kellene kielégíteni.
Ez alapján konkrét javaslatokkal is előálltak, így hogy 2030-ra
A megújulók terjedése érdekében szeirntük támogatni kell a napelemek a lakóépületekre (tetőkre, erkélyekre) való telepítését, az energiaközösségek létrehozását, újra lehetővé tenni a napelemes rendszerek hálózatra történő visszatáplálását – utóbbi az energiaügyi miniszter szerint akár már idén megtörténhet:
Ahhoz pedig, hogy a nap- és szélenergia egymást kiegészítő adottságait egyszerre használhassuk ki (amikor nem süt eléggé a nap, a szél még fújhat) , támogatni kellene szerintük a szélerőművek és a naperőművek azonos alállomásra való csatlakozását, és intenzívebben hasznosítani a geotermikus energiát, de ezt áramtermelés helyett inkább a fűtési-hűtési szektorban.
Azt is megállapítják, hogy “ellátásbiztonságunk és klímacéljaink szempontjából” túl kockázatos lenne leállítani a Paks II-beruházást, ugyanakkor, ha lehetséges, meg kell hosszabbítani a működő blokkok üzemidejét.
A nukleáris energiával kapcsolatban is kiemelték az orosz irányú függés radikális csökkentését, jelezve, hogy ma már nyugatról is be lehet szerezni a Paks működtetéséhez szükséges fűtőanyagot.
Az Egyensúly Intézet szerint a megújulók megfelelő ütemű terjedése érdekében kiemelt stratégiai céllá kell emelni a hálózati kapacitások felmérését, illetve ahol szükséges, fejlesztését (már ez is folyamatban van). Azt is javasolják, hogy a MAVIR, a villamos rendszerirányító félévente nyilvános jelentésben vegye számba, hogy mekkora kapacitást képes még befogadni a hálózat, illetve hogy hol és milyen további fejlesztéseket tervez. Ezt egyébként vállalta is Magyarország azért hogy hozzájusson az EU helyreállítási pénzeihez.
A szakpolitikai műhely szerint a fentiek mellett 10 évre mentesíteni kellene minden új megújulóenergia-alapú erőművel a Robin Hood-adó (vagyis az energiatermelők idén 41 százalékosra emelt jövedelemadójának) megfizetése alól, hogy jobban megérje beruházóknak a fejlesztés, és azt is javasolták, hogy
a hosszú távon kiszámítható jogszabályi környezet érdekében 2024-re alkossák meg a magyar megújulóenergia-törvényt.
