„Nálunk, színészeknél meló van, kőkemény meló” – 75 éves Cserhalmi György
Szerencse maximum a lottóban van. Nálunk, színészeknél meló van, kőkemény meló. Az jut előre, aki bírja ezt, és akinél mindez képességekkel is párosul. Az csak látszat, hogy mi nem dolgozunk, valójában hülyére dolgozzuk magunkat. Büszke vagyok arra, hogy ennyi munkát megengedett nekem az élet
– mondta Cserhalmi György több mint tíz éve a hvg.hu-nak, amikor azt is elárulta, hogy ő úgy érzi, mindent megkapott. „Ha nem moziban, akkor a színházban, ha nem a színházban, akkor a moziban, vagy ha nem itt, akkor a televízióban, de mindent elértem. Eszembe sem jutott, hogy álmaim legyenek, mert nem volt rájuk szükségem.”
Visszatekintve pályájára, valóban egészen elképesztő mennyiségű és minőségű szerep fűződik a nevéhez.
Cserhalmi György Budapesten született 1947. február 17-én, operaénekes édesanyja révén már kisgyerekként a művészetek közelébe került. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után néhány évadot Debrecenben és Veszprémben, majd két évet a Nemzeti Színházban töltött, színházi mesterének Latinovits Zoltánt és Őze Lajost nevezte.
1979-től a Mafilm színtársulatában dolgozott, 1983-ban a Székely Gábor és Zsámbéki Gábor irányításával induló, legendássá vált Katona József Színház társulatának lett alapító-és meghatározó tagja. 1989-ben visszatért a Nemzetibe, a kilencvenes évek elején rövid ideig a Labdatér Teátrum művészeti vezetője volt. Féléves amerikai távollét után 1994-ben csatlakozott a Székely Gábor vezette, újonnan alakult Új Színházhoz, 1999-től négy éven át a Radnóti Színház, 2013 és 2018 között a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt, de ezek mellett is több helyen színpadra lépett.
Emlékezetes alakítást nyújtott a társadalmi kérdéseket boncolgató, András Ferenc rendezte Dögkeselyű című krimiben, amelynek a közelmúltban készült el digitálisan felújított változata, és amit a szülinap apropóján a Filmio ingyen hozzáférhetővé tett. Sokat foglalkoztatják a cseh filmesek is. Szerepelt többek között Ondrej Trojan Želary című alkotásában, amely 2004-ben Oscar-jelölt volt.
Az egykor első osztályú vívó Cserhalmi soha nem vett igénybe kaszkadőrt, a hitelességre törekedve Az igazi Mikulás című filmhez alapfokon még zongorázni is megtanult.
1973-ban a Jankovics Marcell rendezte János vitézben az ő hangján szólalt meg a címszereplő. A tévében ő vezette a Múlt-kor című televíziós történelmi magazint. Készített zenés lemezt (Básti Julival a Hallgass kicsit, Novák Péterrel Eklektikon címmel), a Férfi és nő című zenés műsorban Básti Juli, Udvaros Dorottya és Kulka János társaságában többször is fellépett Dés László és Bereményi Géza dalaival.
Színházi rendezőként is dolgozott Zalaegerszegen, Debrecenben és Székesfehérváron is, tavaly a Pesti Magyar Színházban az ő rendezésében mutatták be az Esterházy Péter művéből készült Tizenhét hattyúk című monodrámát. A Kaposvári Egyetem osztályvezető tanáraként színészmesterséget oktatott.
A Balaton-felvidéki Kékkúton él, az elmúlt években több komoly műtéten is átesett, így elmaradt színpadi visszatérése. Régóta vezeti naplóját, és rendszeresen megnyilvánul közéleti kérdésekben.
A rendszerváltás idején ő olvasta fel a márciusi ifjak 12 pontját, ez az előadása metszően aktuális volt akkor és ott, sokan ezt tartják a kommunista rendszer bukásának egyik leginkább emblematikus eseményének. Azóta is meg-megszólal egyes ügyekben, 2009-ben az európai parlamenti választáson a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt által alakított listán a 20. helyen szerepelt.
Noha, mint a hvg.hu-nak mondta, nincsenek illúziói azzal kapcsolatban, mennyit számít egy színész megszólalása. „Itt kardozás van, hölgyem. Nehéz segíteni. Ezekben a kérdésekben mindig kis emberek vagyunk. Csak este héttől tízig vagyunk érvényesek, napközben pedig a nagyok megvívják a félnótás csatáikat. … Maga Gobbi Hilda nem tudta elérni a szocializmus alatt, amit akart. Ugyanígy szegény Major Tamás sem. Legenda, hogy bármibe is beleszólhatunk. Feltehetünk kérdést, de választ úgysem kapunk” – magyarázta 2014-ben.
Csalódott a rendszerváltás utáni politikai életben. „Letaglózó felismerés volt, hogy az újak, a demokratikusan választottak ugyanazokkal az eszközökkel nyomulnak, mint az államszocializmus évtizedeiből ismert moszkoviták. Azt hittem, ráció lesz, párbeszéd. De nem viták születtek, hanem párhuzamos monológok” – mondta.
A magát jobboldali liberálisnak tartó Cserhalmi 2021-ben a Magyar Művészeti Akadémián tartott emlékezetes székfoglaló beszédet, amelynek nyílt hangneme megütközést keltett a kormányközeli szervezet tagjai körében. „Isten ne adja, hogy ebben a hazában újra bizonyítani kelljen, hogy ki a jó hazafi” – mondta többek között, illetve azt, hogy „Olyan országban szeretnék élni, ahol a politika nem téveszti össze magát a tízparancsolattal, ahol hihetünk magunkban és hisznek nekünk". Az SZFE-átalakítása idején is hallatta hangját, mint mondta, vadorzó módon elvették az egyetemet a hatalmon lévők. Ezt követően nem is hívták meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem aranydiploma-ünnepségére, melyen 1971-ben végzett növendékként helye lett volna.
