Nagyon érzik már a magyarok is, hogy elolvadtak a megtakarításaik
Nehéz időket élünk, és arra számítunk, hogy még nehezebb idők jönnek, így elkezdtünk a korábbinál lényegesen jobban takarékoskodni és előre tervezni – így foglalhatók össze tömören az OTP friss Öngondoskodási Indexének tanulságai. Az indexet a bank 2011 óta állítja össze, kezdetben évente kétszer tették, később áttértek az évi egyszeri adatfelvételre – a mostani így már a tizennegyedik körkép.
A pénzügyi tudatosságot, tervezési és takarékoskodási hajlamot letapogató kérdőívet 1500 fős, reprezentatív mintával töltették ki. A válaszadók 18 és 70 év közöttiek voltak, egyedül az volt a fontos, hogy legyen bankszámlájuk, az mindegy, hogy az OTP-nél vezetik, vagy sem. Az adatokat szeptember közepe és vége között vették fel, így tényleg elég friss képet adnak a bankoló magyarok attitűdjéről – még akkor is, ha most iszonyú gyorsasággal változik (romlik) a gazdasági helyzet, és az infláció a kérdőívezés óta eltelt egy-másfél hónapban még súlyosabb lett.
Az emberek egyre inkább érzik, hogy elolvadnak a megtakarításaik
– kezdte az index bemutatását szerdán Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Mint elmondta, a válaszadók 95 százaléka érzékelte kiadásainak növekedését, 76 százaléka jelentős emelkedésről számolt be, több mint 90 százalékuk így valamilyen formában korlátozta is a kiadásait.
Minden generációnak volt egy válsága, de nekünk kettő jutott
– mondta Kovács, utalva a Covid nyakára érkező mostani állapotokra, amikor egyszerre vágtat az infláció benne az energiaárakkal. Nagy különbséget mutat ugyanakkor, hogy a két válságra hogyan reagáltak a bankoló magyarok: a koronavírus idején a megtakarítási szokások majdnem változatlanok maradtak a megelőző időszakéhoz képest, most azonban a megkérdezettek 95 százaléka változtatott a fogyasztási szokásain. Mondjuk ez nem csoda: a Covid idején még nem szembesültünk extrém pénzromlással (a lezárásokkor ráadásul költeni se nagyon lehetett, így akaratlanul is pénzt halmoztunk fel), a mostani infláció elől viszont nincs menekvés, muszáj hozzá alkalmazkodnunk.
A legtöbben a megkérdezettek közül az autóvásárlásról mondtak le, ezt követte a lakásfelújítás, majd az utazások elhalasztása. És hogy mire kezdtek el jobban félretenni? Legtöbben a váratlan kiadásokra, itt az e célból spórolók aránya a tavalyi 17 százalékról most 36 százalékra nőtt. Nem csoda, hiszen a rezsicsökkentés csökkentésével elég sokkoló számlák érkeznek manapság. Az ezüstérmes egy mindig fontos tétel lett, a gyerekek jövőjére való megtakarítás – ez 12 százalékról 31 százalékra nőtt. A harmadik hely pedig a halasztási top 3-ból már ismerős lakásfelújítás. Ez stagnált, 21 százalékos maradt.
Az élj a mának szemlélet kicsit háttérbe szorult
A pénzpiaci megtakarítással rendelkezők aránya idén óriásit nőtt, 40-ről 48 százalékra. Ilyen emelkedés az index történetében még sohasem volt. (Csökkenés volt már nagyobb is, 2011-ről 2012-re 10 százalékponttal, 53-ról 43 százalékra olvadt.) Az életbiztosítás, az egészségbiztosítás és az egészségpénztári megtakarítások nőttek, a lekötött bankbetét, a lakástakarék-pénztári és a takarékszámla-megtakarítások stagnáltak, az önkéntes nyugdíjpénztár pedig tovább hanyatlott.
Összességében az OTP Öngondoskodási Indexe 34-ről 37 pontosra emelkedett,
ez pedig "példátlan" bővülés Kovács szavai szerint. Valóban: az eddigi legnagyobb éves növekedése két pont volt. Az ideinél magasabb értéket csak 2016-ban mutatott az index, akkor 38 pontra hágott. Az index hulláma szinkronban van a pénzpiaci megtakarításokéval, így a legnagyobb esést ez a görbe is 2011-ről 2012-re mutatta, akkor 36-ról 32-re esett.
Az index bemutatóján részt vett Mihály Nikolett, az ELTE gazdaságpszichológusa is, aki azt mondta, ha az ember már egy kicsit spórol, az nemcsak a biztonságérzetét, de az önbizalmát, az "énhatékonyság" érzetét is növeli, ez pedig addiktív dolog. Ez alapján lehet abban bízni, hogy a mostani, vészhelyzeti megtakarítás-fellendülés akkor is kitart majd, amikor már rendeződött a gazdaság helyzete, és visszalassult az infláció.
Kovács ehhez azt fűzte még hozzá, hogy a magyarok öngondoskodáshoz kapcsolódó attitűdje nagyon paternalista, vagyis valójában nem is a saját magunkról való gondoskodást értjük a fogalom alatt, hanem az államtól várjuk el, hogy gondoskodjon rólunk. Ezt világosan mutatja, hogy a megkérdezettek 74 százaléka válaszolta azt, szerinte a gondoskodás az állam feladata. Közben 36 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy kizárólag a nyugdíjából tervez majd megélni idős korában, miközben 67 százalék szerint az állami nyugdíj nem lesz elég.
