Nagy siker a chipsadó, csak épp az eredeti célját nem érte el
„Vannak biztató folyamatok, mint a sófogyasztás enyhe csökkenése és a halfogyasztás kis mértékű növekedése, de a nagy képet nézve egy romló tendencia látszik” – mondja Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke, amikor az utóbbi évek élelmiszerfogyasztási szokásairól kédezzük. A zöldség-gyümölcs- és a tejfogyasztás például folyamatosan csökken, ami részben a drágulásoknak, a megélhetési nehézségeknek tudható be, de az sem változott, hogy túl sok zsíros ételt eszünk - teszi hozzá. Nemcsak egyre több a túlsúlyos, de bizonyos tápanyagokat – mint a kálciumot és a vasat, egyes vitaminokat – is túl keveset viszünk be. Bár kisebb javulások látszanak, a megelőzhető halálozások terén az uniós adatokhoz és a környező országokhoz viszonyítva is nagyon rosszul állunk – emeli ki.
Pedig az elmúlt évtizedben a kormányzat még a chipsadóként elhíresült népegészségügyi termékadóval (neta) is igyekezett jobb belátásra bírni a magyarokat. A kormány által az Európai Bizottság adatbázisába jó gyakorlatként is beajánlott adóval, ha mást nem, azt elérték, hogy az élelmiszergyártók jól felfogott érdekükből igyekeztek csökkenteni termékeikben az olyan megsarcolt összetevőket, mint a cukor és a só, de például az energiaitalokból a taurint teljesen el is tüntették.
A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség (MAGYÜSZ) adatai szerint az általuk is képviselt gyártók
italainak kalóriatartalma tavaly már 45 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2010-ben.
„A cukorcsökkentést még a neta előtt megkezdték, de azóta folyamatos változtatásokat hajtanak végre, ennek az eredménye ez a 45 százalék” – magyarázza Bikfalvi Istvánné, a MAGYÜSZ titkára.
Bár az üdítőitalok mellett a szintén jelentősen érintett sós snackek gyártói is „jelentős eredményeket értek el” a só- és cukortartalom csökkentése terén, olykor a gyártási technológia teljes megváltoztatásával, Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) ügyvezető igazgatója kiemeli: az elmúlt évtized felmérései alapján az eredeti népegészségügyi célt nem sikerül elérni a netával.
„Az egészségügyi mutatóink sem javulnak az elmúlt évtizedben, sőt az átlag magyar ember egészségi állapota folyamatosan romlik évek óta” – fogalmaz. Az Eurostat adatai szerint például mi vagyunk az EU negyedik leginkább túlsúlyos nemzete. Míg az uniós lakosság 53 százaléka túlsúlyos, nálunk ez az arány 60 százalék.
Só és cukor kell
Ennek több oka lehet. Egyrészt a most júliusig nem különadó-köteles, tehát elvileg priorizált zéró cukortartalmú üdítőket például jellemzően nem adják olcsóbban a gyártók, mint az azonos márkájú cukrosakat, bár azok után többet kell fizetniük. Ezzel együtt is, a neta 2011-es bevezetését követően kezdetben látható volt a keresletcsökkenés az egészségtelennek ítélt termékek iránt. 2013 áprilisában az ÁNTSZ egy vizsgálati jelentésben arról számolt be: a megkérdezett 500 vállalkozás neta-köteles termékeiből 27 százalékkal kevesebb fogyott a neta bevezetése előtthöz képest, bár hozzátették, hogy az ezt kiváltó drágulást az árba beépített sarc mellett az áfa és az alapanyagárak növekedése is okozta.
Több irányból próbáltunk a kormánynál és az ÁNTSZ jogutódjánál, a Nemzeti Népegészségügyi Központnál arról érdeklődni, készült-e azóta hasonló hatástanulmány, sajnos hiába. Ugyanakkor a fent említett jó gyakorlat portálon a humántárca hivatkozott az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) egy 2015-ben kijött kutatására, amely szerint azok, akik a neta bevezetése után kevesebbet fogyasztottak az érintett termékekből, azok a későbbi, 2014-es adatfelvételkor is erről számoltak be, mindez pedig szerintük arra utal, hogy az egészségtelen termékek fogyasztáscsökkentését sikerült hosszú távon is fenntartani.
Ám egy, a Portfolio által idézett tanulmány szerint egyedül 2012 és 2013 közt látszott a neta hatására jelentős keresletcsökkentés a sarcolt termékek iránt, de ekkor is csak az üdítőitaloknál, a lekvároknál, dzsemeknél és a gyümölcsleveknél, ezek közül is csak az elsőnél volt mindez hosszabb távú. Bikfalvi Istvánné üdítőital szövetségi elnök szerint ennek a túloldalán látható is a kalóriamentes vagy -szegény italok eladásnövekedése, ami 2010 és 2021 közt az alkoholmentes italok 23 százalékáról 61-re emelkedett.
A cukros termékekre költött lakossági kiadások a KSH adatai szerint – amit az MNB egy tanulmánya összegzett – 2011-ben és 2012-ben csökkentek is, ugyanakkor utána ismét növekedni kezdtek, amit a jegybank a reáljövedelem-emelkedéssel magyarázott. Az édességekre fordított, egy főre eső fogyasztásnál hasonló időleges visszaesés, majd növekedés látható. Az MNB 2019-ben ezért az adó sávos kiterjesztését javasolta.
Otthon, édes otthon
A helyzetet bonyolítja, hogy a túlzott só- és cukorbevitelért messze nem csak az üzletekben készen megvett termékek a felelősek. Szűcs Zsuzsanna kiemeli: a némiképpen például csökkenő sóbevitelnek – ami még mindig az ajánlott 2,5-3-szororosa –
a 70-80 százalékát például kenyérrel, felvágottakkal és más alapvető élelmiszerekkel vagy készételekkel esszük meg.
Számos országban ugyanis jóval kevesebb a só a kenyérben, mint Magyarországon – húzza alá. Néhány éve csökkentették is a fehér kenyér sótartalmát, ami elmondása alapján korábbi táplálkozási felmérésekben már látszik is.
Kisebb mértékben, de ehhez hasonló a helyzet a cukroknál is. Itt 55 százalékban viszik be a magyarok a hozzáadott cukrot otthoni édesítéssel – süteményben, kávéban – és „csak” 45 százalékot a csomagolt élelmiszerekkel, sorolja Szűcs. Ez előbbiben a KSH-adatok szerint volt egyébként az elmúlt években némi csökkenés, bár az adatok elég hullámzók.
Meredeken növekvő adóbevétel
A kormány mindenesetre a netában olyannyira lát fantáziát, hogy az évek során többször is kiterjesztették. 2015-ben egyes alkoholokra, 2019-ben pedig átlagosan 20 százalékkal meg is emelték és az érintett szeszek körét is kiszélesítették. (Azóta a megemelt jövedéki adójú alkoholok kikerültek a neta alól.) Ám már ezek előtt – egy kisebb 2013-mas visszaesést követően – 2014-ben indult növekedésnek az így beszedett összeg. 2018-ban pedig már az első három, hozzávetőleg húszmilliárdos éves összeg dupláját szedték be.
Azóta pedig a forrást is kezelő Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint az első teljes éves summa tavaly már több, mint háromszorosára, 65 milliárdra duzzadt, idén pedig csak az első félévben – tehát még a mostani kiterjesztés előtt – is 43 milliárd forint, azaz több, mint az első teljes év duplája folyt be.
Ez tehát az emelésekkel és kiterjesztésekkel együtt is aligha utal az ilyen termékcsoportok iránti radikális keresletcsökkenésre.
Kormányzati oldalról a neta egészségügy-finanszírozó szerepét is fontosnak tartják, mondván: az így beszedett, jelentős mértékű plusz adóból tudták például az egészségügyi béremelést finanszírozni. A NEAK azonban arról, hogy mire fordították pontosan a bevételeket, csak általánosságban annyit közölt, hogy az egészségügyi alap költségvetései kiadásait fizetik belőle. Az adókötelezettek a pénz tíz százalékát felajánlhatják egészségmegőrző programokra az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI), ám ezekről alig érhető el információ.
A most júliusi bővítés pedig egy új kategóriával olyan ételekre is kiterjesztette a chipsadót, amelyet akár egészségesnek is tartanának. Beletartoznak már a müzlik, a gabonapelyhek, a kandírozott gyümölcsök, a gyümölcspépek és például a töltött tészták is, illetve a cukrosoknál kisebb mértékben, de az édesítőszeres termékek is. Azzal pedig, hogy már a beszerzett összetevők is adókötelesek, a hazai gyártók a FÉSZ-igazgató szerint súlyos versenyhátrányba kerülnek az importtal szemben, akiknek csak a kész termék behozatalakor kell fizetniük. A már szélesebb termékkört érintő pluszteher pedig az egyébként is elszálló árakra rakódik rá. A Portfolio úgy számol, a kakaós csiga vagy a túrós táska például 40-50 forinttal lehet drágább. A Csíki Sör éppen pénteken jelentette be, hogy többek között a chipsadó emelkedése miatt bezárja három magyarországi telephelyét.
Nem ilyen egyszerű
Az MDOSZ-elnök azt mondja: nem is feltétlenül szeretik az egészséges-egészségtelen étel megközelítést. „Teljesen rendben tud lenni, ha egy magas cukortartalmú ételből, mondjuk egy töltött süteményből megeszik az ember egy szeletet. Az nincs rendben, ha ebéd helyett eszem vagy tízóraira azt csomagolom a gyerekemnek" – érzékelteti, hozzátéve: az is számít, ezeket milyen gyakran, mekkora mennyiségben fogyasztjuk.
Szűcs az egészségesebb táplálkozást inkább pozitív ösztönzőkkel segítené, például a zöldségek, gyümölcsök áfacsökkentésével. De szerinte az is érthető, hogy a döntéshozók próbáltak az étrendből nélkülözhető termékeket kiválogatni az adóztatott termékkörbe, ám az egészségügyi hatásoknál nem szabad figyelmen kívül hagyni a változatosságot és az étrend élvezetességét sem.
Márpedig ez az állami hozzállásban kevésbé jelenik meg. Az említett 2013-as kutatást bemutató sajtótájékoztatón például gyerekekkel kólát és más üdítőket öntettek ki lavórba, majd csapvizet adtak nekik helyette.
Ám a gyakorlatban az édes italokhoz szokott fiatalok elhízásának megelőzését aligha lehet ennyire leegyszerűsítve megoldani.
Vörös Attila azt teszi hozzá: az egészséget csak egy adóval nem lehet elérni. Ugyanis nálunk jobb egészségügyi mutatókkal rendelkező országokban is kaphatók ugyanezek a termékek – ráadásul a jövedelmek és az alacsonyabb áfa miatt könnyebben is hozzáférhetők –, így szerinte elsősorban a tudatosságot kellene növelni.
