Most éppen március 31-ére tűzték ki a kormánypártok a NATO-bővítés szavazását
Újabb céldátumot tűzött ki a Fidesz-KDNP a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálására. A két ország NATO-tagfelvételi kérelméről szóló támogató kormányzati előterjesztések zárószavazása most úgy tűnik, hogy március 31-én lesz.
Legalábbis ez hangzott el a csütörtök délutáni házbizottsági ülésen – tudta meg a hvg.hu. Az ülésen résztvevő forrásaink arról is beszámoltak, hogy a sorozatos halasztást Balla György, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azzal magyarázta:
Brüsszel hazudik, mint a disznó”.
Az újabb szavazás-halasztás várható volt, miután eredetileg az volt a már jóváhagyott menetrend, hogy a március 20-i héten szavaznak a NATO-s témában, de a nemzeti ünnep előtt, kedden Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormánypártok nevében jelezte, hogy az egész jövő heti parlamenti ülést halasztanák, és majd a 27-i vagy az április 3-i héten szavaznának inkább a NATO-bővítésről is:
A halasztás már nem, az viszont újdonságnak számít, hogy indokként most már nyíltan az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseket emlegetik a kormánypártok, holott korábban Orbán Viktor miniszterelnök, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, továbbá a kormánypártok is sűrűn bizonygatták, hogy nem kötik össze a NATO-bővítést a más mellett a jogállamisági kérdésekről folyó brüsszeli tárgyalásokkal, vagyis nem zsarolásra használják a NATO-s téma halogatását. Azonban számos jel ennek az ellenkezőjére utalt:
Akárhogy is, keddi levelében Semjén már egyértelműen összekötötte a két témát, és azt írta, hogy a március 20-i hétre tervezett üléshét komplett halasztását – ideértve a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikálásának zárószavazását is – azért kell elhalasztani, mert
még nem zárultak le „az Európai Bizottsággal folyamatban lévő egyeztetések”.
Ahogy megírtuk, a magyar kormány „vitarendező” delegációt küldött a csatlakozást kérelmező két országba, amelyet azért állítottak fel, hogy több tiszteletet kérjenek a magyaroknak, és visszautasítsák a magyar jogállamiságot ért, szerintük indokolatlan politikusi nyilatkozatokat. Mégis, amikor a küldöttséget vezető Hende Csabától Helsinkiben megkérdezték, hogy mi köze a látogatásuknak a NATO-szavazáshoz, képtelen volt válaszolni. Ráadásul kiderült, hogy Hendéék semmilyen feltételt nem támasztottak a csatlakozási kérelem jóváhagyásért cserébe.
