Most akkor tényleg bedönt ismét mindent Kína a Covid miatt?
Kínában a járvány 2019 végi kitörése óta összesen 4 596 884 fertőzöttet regisztráltak, és 17 273 ember halt meg a koronavírus szövődményeiben
– közölte szerdán kínai adatait a Johns Hopkins Egyetem. A 17 ezer halálos áldozat nem tűnik soknak egy 1,4 milliárd lakosú országban, de a hivatalos kínai adat még ennél is jóval alacsonyabb, mindössze 5258.
Ha csak ezeket a számokat látnánk, azt gondolnánk, hogy koronavírus-ügyileg minden rendben van a világ legnépesebb országában. Igen ám, de több ok miatt nem ennyire egyszerű a helyzet. Egyrészt az, hogy a kínai hatóságok adatközlései finoman szólva is sokszor kétségbe vonhatóak, a másik, hogy minden jel arra mutat, sokkal nagyobb a probléma, mint amit kifelé mutat az ország. És itt nemcsak a nyugati média cikkeire gondolunk, ennél is beszédesebbek ugyanis azok a beszámolók, amiket maguk a kínaiak tesznek közzé a közösségi oldalaikon.
Ez utóbbira kiváló példa több közt a Bloomberg gyűjtése, amely azt szedte össze, hogyan panaszkodnak a helyiek a krematóriumok túltöltöttségére.
A rendszer megbénult.
A hamvasztás és a temetés nehézségei minden képzeletet felülmúlnak.
Folyamatosan özönlenek a holttestek.
Csak néhány idézett a kínai közösségi oldalokról, amik megmutatják, valójában mi a helyzet.
Hasonló helyzetről számolt be egy, a Hunan tartomány fővárosából, a 11 millió lakosú Csangsából kikerült videó is. Eszerint az 1500 ággyal rendelkező egyes számú kórházban elutasítják a fertőzött pácienseket mondván, a kórház megtelt. A videóból az is kiderült, hogy sok orvos is koronavírus-fertőzött, de a veszélyhelyzet miatt tovább dolgoznak. Bár a kínai hatóságok azt elismerték, hogy több városban éjjel-nappal működnek a krematóriumok, de azt cáfolták, hogy tömegesen hamvasztanák el a halottakat.
Ez pedig ismét felveti a kérdést, mennyire lehet megbízni a kínai hivatalok jelentéseiben, hiszen 17 ezer, vagy még inkább 5 ezer holttestnek egyáltalán nem kellene megterhelnie egy több mint egymilliárdos ország infrastruktúráját.
Hogy jutottunk el idáig?
Kínában sokáig a zéró toleranciát alkalmazták a koronavírussal szemben, ami azt jelentette, hogy a hatóságok akár többmilliós metropoliszokat is gond nélkül lezártak néhány fertőzött miatt. A tavalyi év vége felé azonban Kínában szokatlan tüntetéshullám vette kezdetét, hogy lazítsanak a szabályokon, ám ezek sokáig nem értek el semmilyen eredményt.
A fordulat akkor következett be, amikor Hszi csin-pinget, a kínai állam vezetőjét harmadszorra is megválasztották a kínai kommunista párt és így az ország élére. Bár Hszi nagyon sokáig kitartott a zéró tolerancia elve mellett, mondván, ennek köszönheti országa, hogy elkerülte a nyugati féltekén látható halálozásokat és leterhelt kórházakat, végül csak beadta a derekát, és enyhített a szabályozáson.
Vélhetően abban bízott, hogy mivel világszerte lecsengőben volt a járvány, ezért Kínát sem fogja nagyon megterhelni, ha kicsit lazítanak a gyeplőn.
Akik még emlékeznek a kórházak előtti sorokra
“A járványcsúcs, melynek tanúi vagyunk Kínában, nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem szokatlan” – ezzel a nem túlságosan konkrét megállapítással szolgált a központi televízióban az országos járványügyi hatóság képviselője.
Peking hétfőn mindössze 3 Covid-halálozást jelentett, ami azért nem túlságosan sok a 20 milliós városban. „Hetekig tartó koncentrált erőfeszítések után Pekingnek sikerült átjutnia a fertőzési csúcson” – fogalmazott például Vang Guang-fa, a Pekingi Egyetemi Első Kórház specialistája.
Persze azért vannak ennél őszintébbnek tűnő hangok is. Az egyik sanghaji kórház igazgatóhelyettese például úgy nyilatkozott a Zsenmin Zsipao központi pártlapnak, hogy
mára Sanghaj lakosságának 70 százaléka megfertőződhetett a vírussal.
“Ma hússzor vagy harmincszor nagyobb a fertőzöttség Sanghajban, mint áprilisban és májusban volt” – mondta egy másik doktor. Nem hiába ezt a két hónapot emelte ki, ekkor volt ugyanis lezárva Kína legnagyobb városa a járvány miatt.
A sanghaji helyzetet lényegében megerősítette a Reuters tudósítója is, aki bejutott a 25 milliós város egyik nagy kórházába, és emberek tömegeiről számolt be, akik a koronavírus miatti ellátásra várakoztak.
Az ilyen őszinte hangok azonban elvesznek a zajban. Az állam másik szócsöve, a Global Times már arról ír, hogy „amióta Kína optimalizálta a Covid–19-re adott válaszintézkedéseket, az ország a fertőzés visszaszorításáról az erőforrások felhalmozására és a súlyos esetek megelőzésére helyezte a hangsúlyt. Ellentétben azzal, amit a nyugati média állít – hogy az ország nincs felkészülve az esetszámok megugrására –, a kórházak számos gyakorlati előkészületet tettek, beleértve a lázas klinikák építését és az betegek kórházba szállítását, hogy megbirkózzanak a növekvő fertőzésszámmal, és megóvja az emberek egészségét.” Sőt, egy olyan orvost is megszólaltattak, aki „emlékszik azokra a mozgalmas napokra, amikor a koronavírus-fertőzöttek hosszú sorait fogadták a klinikák előtt.”
„Emlékszik még”, így, múlt időben.
Ezzel szemben a valóság az
Az Airfinity Ltd., egy londoni székhelyű, egészségügyi elemzésekre összpontosító kutatócég becslése szerint Kínában a Covid-halálesetek száma a jelenlegi napi (!) 9000-ről akár napi 25 000-re is emelkedhet januárban. Emlékezzünk Kína hivatalosan mindössze 5 ezer halottat ismer el a járvány három évvel ezelőtti kezdete óta.
A Frontiers of Medicine tudományos folyóiratban szerdán publikált tanulmány szerint a korlátozások december 7-ei feloldása után csupán december első három hetében mintegy 248 millió ember, a lakosság 18 százaléka kapta el a koronavírus-fertőzést. Mindez azt mutatja a tanulmány szerzői szerint, hogy a lakosság nem rendelkezik megfelelő immunitással.
A jelenlegi járványhullám a tanulmány szerint várhatóan márciusig vagy áprilisig tart. Igaz, jegyzik meg, az előrejelzéseket megnehezíti, hogy a kínai hatóságok felhagytak a koronavírusos esetek számának közlésével. (Azóta a napokban Kína ismét ígéretet tett arra, hogy megosztja majd az adatokat.)
A tanulmány szerint a fő veszélyt az jelenti, ha a fertőzés a viszonylag jól felszerelt kórházzal és egészségügyi rendszerrel rendelkező nagyobb városokból eljut Kína középső és nyugati tartományaiba, azaz a távolabbi vidéki régiókba is. Ott ugyanis nemcsak hogy nincs felkészülve a járványra a helyi egészségügy, de a lakosság nagy része idősekből áll, akiknek többségét a mai napig nem oltottak be.
Egy, a The New York Times-ban megjelent anyagban pedig azt jósolták, hogy újabb óvintézkedések hiányában a koronavírus a következő négy hónapban annyi embert ölhet meg Kínában, mint ahány amerikait az egész hároméves világjárvány alatt, azaz egymillió embert. Igaz, ez a legpesszimistább becslés, de jól mutatja, mennyire eltérően mutatják be Kína koronavírus elleni harcát Nyugaton és az ázsiai országban.
Ami mindent borít: a holdújév
Január végén kezdődik a megkezdődik a legnagyobb hagyományos ünnep, a holdújév amikor körülbelül 500 millió kínai indul útnak egy hét alatt, hogy felkeresse rokonait szülőföldjén. Márpedig, ha valami, ez biztosan nem segít abban, hogy kordában lehessen tartani a járványt. Az utazási kedvet pedig minden bizonnyal az is növeli, hogy az utóbbi években rendkívül szigorú előírások voltak érvényben, így sokan most pótolnák az elmúlt években elmaradt utazásokat.
És ha már utazás: sok kínai nem áll meg az államhatároknak, hanem kihasználja az ünnep adta lehetőséget, és külföldre utazik. Illetve utazna, hiszen egyre több ország döntött úgy, hogy a bizonytalan járványhelyzet miatt szigorít a kínaiak beutazásán. Bár az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ a múlt héten még azt közölte, jelenleg nem javasolnak semmilyen különleges, kizárólag a Kínából érkező utazókra vonatkozó intézkedést, a hét elején már arról szóltak a hírek, hogy az EU is egységes döntést hozhat az ügyben, Franciaország, Olaszország és Spanyolország már be is vezetett tesztkötelezettséget a Kínából légi úton érkezőknek. Ezzel nincsenek egyedül, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság például már negatív teszthez köti a belépés engedélyeztetését, de hasonló döntést hozott már Japán és Ausztrália is.
Persze erre is hamar megvolt a hivatalos kínai válasz: az országból érkezőkre vonatkozó korlátozások bevezetése „felesleges idő- és erőforráspazarlás”. „Nem hisszük, hogy a beutazást korlátozó intézkedések tudományos alapúak. Ezen intézkedések némelyike aránytalan és egyszerűen elfogadhatatlan. Határozottan elutasítjuk a Covid-intézkedések politikai célú felhasználását, és a kölcsönösség elve alapján megfelelő intézkedéseket fogunk hozni” – mondta Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője. Kína szerint azért is feleslegesek ezek a lépések, mert világszerte szaporodnak a koronavírusos esetek, ami miatt bármelyik országban megjelennek új variánsai a vírusnak, így inkább ezeket kellene figyelniük az ottani szakértőknek. "Lehet, hogy a politikusok szeretnek egy ilyen fenyegetést reklámozni, és megmutatni az embereiknek, hogy a kormány tesz valamit azért, hogy megvédje népét a veszélytől, de virológiai szempontból úgy gondolom, hogy ezek a korlátozó intézkedések szükségtelenek" – fogalmazott egy kínai orvos.
A fő kérdés most vélhetően az, mennyire fog elterjedni a járvány: ha a kínai hatóságoknak van igaza, és már túl vagyunk a fertőzéshullám csúcsán, akkor vélhetően nem fog nagy megakadást okozni a mostani helyzet. Ha viszont a pesszimista, Nyugat által mutatott verzió, úgy számtalan megválaszolatlan kérdés merül fel. Például az, hogy pontosan mekkora a kínai lakosság átoltottsága. És aki be van oltva, annak vakcinája mennyire hatásos a koronavírus újabb és újabb variánsaival szemben.
Itt leginkább ismét csak a kínai állam közlésére lehet támaszkodni, e szerint több mint 3,4 milliárd oltást adtak be, ezzel a lakosság több mint 90 százaléka teljes mértékben be van oltva, és 92 százalék kapott legalább egy adagot. Ehhez azonban érdemes hozzátenni, hogy az országban a helyi gyártású Sinovac és Sinopharm vakcinákkal oltottak, a nyugati, mRNS-technológiát alkalmazó nyugati vakcinákat alig használták. És a hivatalos kínai számokkal ellentétben az Egészségügyi Világszervezet még december 21-én azt mondta, hogy nem elégséges Kína átoltottsága.
A WHO szakértői szerint a teljes védelemhez legalább három oltásra lenne szükség a kínai vakcinákból, két szúrás ugyanis mindössze 50 százalékos védelmet ad a 60 év felettiek számára. A világszervezet adatai szerint a 80 év felettieknek mindössze 40 százaléka kapott három oltást, ráadásul sokan azt is régen kapták meg, így elveszíthették a védelmüket. Ez pedig akkor jelenthet igazi gondot, ha a vírus vidéken is elkezd terjedni.
A helyzetre a megoldást akár az EU is jelenthetné, amely annak idején rendesen betárazott a vakcinákból, így akár tudna is küldeni Kínának az új típusú vakcinákból. Erre tett is egy felajánlást: kedden jelentette be az Európai Bizottság szóvivője, hogy az egészségügyért felelős biztos, Sztella Kiriakídisz felvette a kapcsolatot kínai kollégáival, és közegészségügyi tanácsokat, illetve a különféle vírusvariánsokra kifejlesztett vakcinákat kínált fel nekik – ingyen. A Reuters megkeresésére a kínai külügyminisztérium szóvivője úgy reagált, hogy a "szükséges készletek megfelelőek", ám nem csukta be teljesen a kaput: szerinte ugyanis Kína nyitott „a szolidaritás és az együttműködés erősítésére a nemzetközi közösséggel”, hogy hatékonyabban tudjon szembeszállni a járvány okozta kihívásokkal, bár „bárkinek, aki be akarja oltatni magát, teljesíteni tudja az igényét”.
Egy dolog biztos: nemcsak Kínának, hanem az egész világnak szüksége lenne rá, hogy az ország gyorsan túljusson a járványon, mivel egy kínai gazdasági megtorpanás, a gyárak bezárása az egész világra igen komoly hatással lenne. Márpedig az ázsiai óriás már a koronavírus-járvány újbóli fellángolása előtt sem volt a legjobb állapotban, a kihívásokról itt írtunk korábban:
