MNB: Idén velünk marad a nagy infláció és csúnyán lefékez a gazdaság
A legjobb esetben 15 százalékos lesz idén éves átlagban az infláció, a legrosszabb forgatókönyv szerint 19,5 százalékos, az év végére mehet le 10 százalék alá – így számol a Magyar Nemzeti Bank a háromhavonta megjelenő Inflációs jelentés most kiadott, legújabb változatában. Az MNB szerint így fog kinézni az idei drágulás 2022-höz képest:
A jegybank előrejelzése szerint 2024-ben aztán valahol 3 és 5 százalék között lehet majd a drágulás üteme – az eggyel korábbi, december végén kiadott jelentésükben még 2,3–4,5 százalékot vártak 2024-re. Vagyis úgy tűnik, az MNB szerint is az a helyzet, amire több elemző is felhívta a figyelmet: egy számjegyűre még csak-csak sikerül levinni az inflációt az év végére, onnan lesz nehezebb leszorítani a 3 százalék környéki sávba.
Mielőtt belemegyünk a részletekbe, nézzük röviden a fő számokat:
De hogy jön ki mindez részletesen, milyen évünk lehet 2023-ban?
Az MNB előrejelzése szerint a most még 25 százalék fölötti infláció csak lassan fog csökkenni a következő néhány hónapban, és az év második felében fog érdemben fékezni. Ezt négy fő okkal magyarázzák:
És persze az is számít, hogy mivel tavaly nyáron vezették be az újabb különadókat és engedték el a rezsicsökkentést, ez az idei második félévben már nem fogja tovább emelni az inflációt (hiszen az mindig azt mutatja, hogy a 12 hónappal korábbihoz képest mekkora a drágulás).
Fontos hozzátenni: az MNB szerzői úgy számoltak, hogy feltételezték, a mostani szabályozás marad érvényben az ármaximálásnál és a rezsiköltségeknél is. Szintén feltételezték azt, hogy a kormánynak sikerül megállapodnia az EU-val, így aztán érkezhetnek az uniós pénzek.
De külön kiemelték a jelentésben, hogy egyelőre még nincs itt a pénz, ami számokat ők leírtak, az akkor lenne érvényes, ha az összes támogatást teljeskörűen sikerülne megkapni.
Az állam visszafogja a saját dolgozói béremelését, a cégek inkább próbálnak magasabb fizetésekkel vonzóvá válni. A versenyszférában ezért 13,7-14,4 százalékkal nőhet az átlagkereset, országos szinten viszont csak 11,3–12,2 százalékkal.
De akármennyivel is nőnek a bérek, az inflációval nem tudják tartani a lépést idén, a vásárlóerejük még a legoptimistább forgatókönyv szerint is csökkenni fog 2022-höz képest. Emiatt az emberek a fogyasztásaikat is visszafogják, jó esetben csak 1,1, rosszabb helyzetben 2 százalékkal kevesebbet költenek fogyasztási kiadásokra.
Mivel minden drágább, az emberek kevesebbet tudnak vásárolni, a vállalatok költségei is megnőnek, ezért elhalaszthatják a beruházásaikat, így aztán jócskán lassul a GDP-növekedés. Az export viszont felpöröghet, aminek lesz némi növekedési hatása.
Összességében az MNB szerint az év első felében még csökkenni fog a gazdasági teljesítmény, majd a második félévben növekedhet újra. A kérdés az, hogy mennyire sikerül visszahúzni pluszba az év eleji esés után – a 1,5 százalékos legoptimistább növekedési előrejelzés mellett már van olyan forgatókönyv is, hogy csak stagnálni fogunk.
Az elmúlt hetek aggasztó svájci és amerikai hírei után az MNB most fontosnak tartotta kiemelni: „A magyar bankrendszer tőke- és likviditási helyzete stabil, a bankok a rendszeresen végzett stressztesztek alapján robusztus tartalékokkal, folyamatosan teljesítik a szabályozói követelményeket, és képesek kielégíteni a gazdaságfinanszírozási igényét.”
Bajok azért így is vannak a pénzügyi szektorban, de ez nem összeomlást jelent: mivel nőnek a kamatok és bizonytalanok a gazdaság kilátásai, valószínű, hogy a magánszemélyek egyre kevesebb hitelt vesznek fel.
Itt azt is hozzáteszi az MNB: a tavalyi utolsó negyedévben már 34 százalékkal kevesebb új hitelszerződést kötöttek, mint egy évvel korábban.
Legalább a munkahelyek megmaradnak – nagyjából
Kevés jó hír van a mai magyar gazdaságban, az egyik ezek közül az, hogy a munkanélküliség várhatóan nem fog érdemben megugrani. Ebben jócskán különbözik a mostani helyzet a 2007–2009-es válságtól: akkor kevesebb elérhető munkahely volt, most még mindig nem látszik érdemi visszaesés. Az MNB úgy számol, hogy a versenyszférában dolgozók száma legrosszabb esetben 0,1 százalékkal csökkenhet idén, legjobb helyzetben 0,2 százalékkal nőhet, az állami szférában lehet ennél egy kicsivel rosszabb a helyzet, így összességében -0,2 és +0,1 százalékpont között lehet a változás.
Van azonban egy hosszú távon aggasztó mondata a munkaerőpiaci előrejelzésnek:
„A következő években a demográfiai feltételek romlása egyre effektívebb korlátjává válhat a foglalkoztatottság további érdemi növekedésének.”
Egyszerűbben: ebben az évtizedben a Ratkó-gyerekek már tömegesen vonulnak nyugdíjba, emiatt egyre kevesebb ember lesz, akit munkába lehet állítani. Az elmúlt 12 évben 850 ezerrel nőtt a dolgozó magyarok száma, de az, hogy sokkal többen mennek nyugdíjba, mint ahány fiatal elkezd dolgozni, egyre inkább gátat szab a foglalkoztatottság további növelésének – figyelmeztet az MNB. Ez azzal is jár, hogy a munkaerőpiac még feszesebb lehet, vagyis még nagyobb verseny lehet a cégek között a dolgozókért. Azt már nem tették hozzá, de logikus, hogy ennek a jó oldala a fizetésemelés, a rossz pedig a még nagyobb munkaerőhiány.
2021 decemberében adta ki az MNB a 2022-es előrejelzését: azt, hogy 4,7, de legrosszabb esetben is 5,1 százalékos infláció lesz 2022-ben, most már nagyon csúnya mellélövésnek értékelhetjük, de természetesen azt ők sem várhatták, hogy háború tör ki a szomszédban, ami megborítja a teljes európai gazdaságot, a mienket meg pláne. Persze nem lehet mindent a háborúra fogni, de már azt sem találták el, hogy a 2021. novemberi 7,4 százalék volna az inflációs csúcs, ahonnan csökkenni kezd, ehhez képest már Ukrajna orosz megtámadásáig is tovább nőtt az inflációnk.
Az akkori előrejelzés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy az élelmiszerek nagyon durván megdrágulnak 2022-ben. Ebben igazuk is lett, igaz, az arányokat nem sikerült megközelítőleg sem jól előre jelezni: azt várták, hogy a 2021-es 3,5-ről 2022-re 6,9 százalékra fog nőni az élelmiszer-infláció (már ez is nagyon fájdalmas lett volna), ebből lett aztán éves átlagban 26 százalék.
Az MNB szerzői most értékelték a saját 2022-es előrejelzéseiket, és azt a következtetést vonták le:
„A 2022-re adott előrejelzéseink – megelőzve a piaci várakozásokat – fokozatosan közeledtek a tényértékhez.”
