MNB: 20 százalék közelébe ugrik az infláció szeptemberben a rezsiemelés miatt
Szeptemberben lesz egy nagy ugrás: 20 százalék közelébe emelkedik az infláció – mondta el Virág Barnabás jegybanki alelnök azt követően, hogy a Monetáris Tanács 13 százalékra emelte az alapkamatot, illetve Matolcsy György elnök bejelentette, hogy ezzel véget ért a kamatemelési ciklus. Az inflációs ugrás elsősorban a rezsiemelés miatt következik be (2,5–3 százalékpont lesz a hatás), az élelmiszereknél az aszály miatt lesz jelentősebb áremelkedés.
Emlékeztetőül: az augusztusi éves infláció 15,6 százalék volt. Annak fényében nem meglepő, hogy a jegybank jelentős ugrással számol, hogy az uniós statisztikai hivatal a saját módszertana szerint már a saját augusztusi fogyasztóiár-indexében figyelembe vette a rezsiemelés hatását, és az ennek köszönhetően jelentősen megugrott.
A Virág Barnabás által mutatott grafikon szerint a jegybank várakozásai szerint az inflációs csúcs a 20 százalék körüli sávban lesz – mivel az infláció már szeptemberben megközelíti a 20 százalékot, a csúcs minden bizonnyal afölött lesz, hiszen az őszi hónapokban még további gyorsulás várható. A csúcs teteje december-január környékén várható.
Ami a gazdasági növekedést illeti, a jegybank adatai szerint a gazdaság már most lassul, a harmadik negyedévben visszaesés lesz a második negyedévhez képest, a negyedik negyedévben pedig a harmadikhoz képest.
Az alelnök szerint a kamatemelésekkel azért is lehetett leállni, mert az egy éves előre tekintő reálkamat pozitív – közel 2 százalékos a mutatott dia szerint. Vagyis az előrejelzések szerint egy év múlva az infláció a 13 százalékos alapkamat alá süllyed. (Jelenleg még a reálkamat vaskosan negatív, hiába 13 százalék az alapkamat, az infláció annál jóval magasabb.)
Ahogy Matolcsy György már bejelentette, a kamatemeléseknek ugyan vége, de a szigorítás folytatódik: a jegybank célja innentől a fölös likviditás kiszorítása (vagyis bankközi rendszerben meglévő fölös pénz lekötése), hogy az alapkamat magas szintje ténylegesen megjelenjen a részpiacokon (például az állampapírok hozamaiban).
Az egyik fontos likviditásszűkítő eszköz a kötelező banki tartalékráta felemelése. A bankoknak kötelező az eszközállományuk egy bizonyos százalékának megfelelő összeget a jegybanknál elhelyezni. A kötelező ráta októbertől 1 százalékról 5 százalékra emelkedik, de a bankok választhatnak 6, 7, 8, 9, 10 százalékos rátát is (a betétjük után kamatot kapnak, ez az alapkamattal egyezik meg, vagyis jelenleg 13 százalék). A banki vállalások első adatai szerint a várt 1800 milliárd forint helyett 2700 milliárd kerül lekötésre.
Október 1-től a jegybank rendszeres diszkontkötvény-aukciókat fog tartani, indulásnál a kötvények futamideje egy hét lesz, kamatuk az alapkamat (tehát 13 százalék).
Szintén október elejétől a jegybank új eszközt vezet be, egy hosszú távú betéti eszközt. Indulásban 2 hónapos futamidővel, amit később 3 hónapra emelnek. Ennek kamatozása az alapkamat lesz felárral – a felár mértékét aukció keretében fogják megállapítani.
