Miután játékpénzzel töltötte fel a Juventus kasszáját, most kiszáll minden cégből Andrea Agnelli
„Úgy gondoltam, hogy tiszta lappal vágok neki a jövőnek, hogy szabadon gondolkodhassak és cselekedhessek. Éppen ezért kötelességemnek éreztem, hogy visszalépjek az igazgatótanácsokban betöltött pozíciókról" – így jelentette be szerdán Andrea Agnelli, hogy lemond a Stellanis és az Exor cégek igazgatótanácsában betöltött pozíciójáról, másfél hónappal azt követően, hogy a Juventus klubelnöki tisztségéről is lemondott.
A Stellanis 2021. január 16-án jött létre a PSA-Citroën és a Fiat-Chrysler csoport összeolvadásával, azaz ez a márkanév fedi a Fiatot, a Peugeot-ot, a Chryslert, az Opelt, a Citroent, a Dodge-ot, a Maseratit, Lanciát és még folytathatnánk. Az Exor pedig az Agnelli család a tulajdonában lévő olajcég, amely árbevételét tekintve a világ 37-ik legnagyobb vállalata volt 2021-ben. Ez a cég birtokolja a Juventust, de jelentős tulajdonrésze van többek közt az Economistban és a Ferrariban is.
Hogy Olaszország egyik leggazdagabb embere miért távozott szinte minden tisztségéből? Valószínűleg azért, mert jelenléte kényelmetlenné vált egy másik, másfél hónapja a Juventusnál kirobbant botrány miatt, amelynek viszont ő a főszereplője.
Nincs itt semmi látnivaló
Pavel Nedved, a Juventus alelnöke, Maurizio Arrivabene ügyvezető igazgató és Andrea Agnelli, a Juventus elnöke a Juventus - Atalanta olasz Serie A labdarúgó-mérkőzésen a torinói Allianz Stadionban 2021. november 27-én. © AFP / ISABELLA BONOTTO – november végén lényegében ezzel a felkiáltással mondott le a Juventus teljes vezetősége, többek között Andrea Agnelli elnök, Maurizio Arrivabene vezérigazgató és a klub egykori legendás cseh focistája, Pavel Nedved alelnök. Akkor az a gyanú fogalmazódott meg a torinói székhelyű klubbal szemben, hogy direkt túlárazottan vásárolt meg játékosokat, hogy ezzel növeljék a klub értékét. Azzal is vádolják a Juventust, hogy bár a hivatalos kommunikáció szerint többhavi bérükről lemondtak a játékosok a koronavírus-járvány alatt, a klub feketén, zsebbe kifizette nekik a járandóságukat. Egészen pontosan a négyhavi bérből hármat megkaptak a játékosok, sőt még az ügynökeik is megkapták a jutalékokat. Bár az előző vádpont súlyosabb csalásnak tűnik, a klubnak mégis az utóbbi miatt főhet inkább a feje, mivel azt sokkal könnyebb bebizonyítania az olasz ügyészségnek.
És bár azt gondolhatnánk, hogy a lemondás eleve egyfajta beismerése volt a vádaknak, a klub vezetősége azzal a magyarázattal állt elő, hogy semmilyen pénzügyi szabálytalanságot nem követtek el, de egy új összetételű vezető testület jobban tudja majd képviselni a Juventust az ellene zajló vizsgálatban. És természetesen mindenben együttműködnek az ügyészséggel.
Az ügyészség decemberi közleménye arra utalt, hogy egyáltalán nem osztják a vezetőség állaspontját. „Agnelli teljes mértékben tisztában van a klub súlyos pénzügyi helyzetével és a ’korrekciós manőverek’ szükségességével, de ezek a ’korrekciós műveletek’ törvénytelenek voltak, és Agnelli tudott erről” – írták közleményükben akkor. A vádlottak összesen 12-en vannak, köztük a Tottenham Hotspur jelenlegi, a Juventus egykori sportigazgatója, Fabio Paratici is, mivel a gyanú szerint neki főszerepe volt a törvénytelen megoldások kiötlésében és megvalósításában.
Az ügyészség szerint az is felróható a klubnak, hogy miközben a 2018-19-es szezonra 40 millió eurós veszteséget jelentett be, a valódi szám mínusz 84,5 millió euró volt. Sőt, a 2019-20-as évben a bevallott 90 helyett valójában 236 milliós volt a Juventus vesztesége, 2020-21-ben pedig nem 209, hanem 222 millió. Ősszel aztán az is kiderült, hogy a Juventus – saját bevallása szerint – rekordnagyságú, 238 millió eurós veszteséget ért el az előző évben.
Itt érdemes megjegyezni azt is, hogy a nyomozók nem csak a Juventus ellen folytatnak hasonló eljárást, ám a torinói klub az egyetlen, ahol ennek látható eredménye is van. A Juventus labdarúgóklub logója a torinói Juventus stadionban 2021. április 21-én. © AFP / MARCO BERTORELLO
Nem kis botrány
Ez a Juventus történetének legsúlyosabb rendőrségi ügye, talán még a 2006-os Calciopoli-botránynál is súlyosabb, egészen példátlan szabálysértés-sorozatról van szó – nyilatkozta az olasz közrádiónak Mattia Grassani, egy sportjogra szakosodott ügyvéd még december elején. És hogy miért érte meg túlárazottan játékosokat vásárolni? „Ez olyan, mintha focikártyákkal vagy játékpénzzel tölteném fel a klub kasszáját, hogy javítsak a gazdasági helyzetemen” – magyarázta az ügyvéd (ezeket a mondatait itt idézik).
Grassani úgy látja, hogyha bebizonyosodnak a vádak, akkor a Juventus nem ússza meg egyszerű bírsággal vagy pontlevonással, akár ki is zárhatják az első osztályból. Amennyiben ez megtörténne, úgy a rekordbajnokkal megesne az a csúfság, hogy bár a pályán elért eredményei miatt sosem, bizonyos botrányok miatt viszont kétszer is kiesik a másodosztályba. Emlékezetes ugyanis, hogy a bírók megvesztegetéséről szóló Calciopoli-botrány után a csapattól két bajnoki címet is elvettek (2004–2005, 2005–2006) és az eggyel alacsonyabb osztályba sorolták.
Kik is az Agnellik és ki Andrea?
A család sikertörténete Giovanni Agnellivel kezdődött, aki 1899-ben befektetőtársaival közösen megalapította a Fiatot (Fabbrica Italiana di Automobili Torino). A siker pedig szinte elképzelhetetlen magasságokba emelte a családot: Giovanni unokája, Gianni a Fiaton keresztül az olasz GDP 4,4 százalékát tartotta a kezében, az ország foglalkoztatottainak pedig 3,3 százaléka dolgozott nála. Úgy is szokás rá emlékezni, mint a leggazdagabb olaszra az ország modern történetében.
De a Juventushoz is nagyon régi viszony fűzi a családot, hiszen Edoardo Agnelli már 1923-ban betöltötte az elnöki posztot. (Aki a család és a klub kapcsolatáról részletesen akar olvasni – angol nyelven –, annak ajánljuk a kattintást.)
Andrea ebbe született bele 1975. december 6-án, édesapja amúgy szenátor is volt az olasz törvényhozásban, és a család házasságai révén a most lemondott vezető azzal is büszkélkedhet, hogy egy régi nápolyi nemesi család leszármazottja, amely többek között a Castagneto hercege és a Melito hercege címet viselte. Andrea Agnelli, a Juventus elnöke a Lazio és a Juventus közötti olasz Serie A labdarúgó-mérkőzés előtt a római Olimpiai Stadionban 2013. április 15-én. © AFP / ALBERTO PIZZOLI
Az egyetem után Andrea többek között a család által birtokolt Iveco gépjárműgyártónál és a nem általuk birtokolt Auchanban is dolgozott, ahogy a Ferrarinál és a Philip Morris marketing- és fejlesztési részlegénél is volt alkalmazott.
A Juventushoz tehát 2010-ben vette fel unokatestvére, a családi birodalmat ténylegesen irányító John Elkan, amivel a negyedik Agnelli lett apja, nagybátyja és nagyapja után, aki irányíthatta a legendás klubbot. És hát kétség sem fér hozzá, hogy hozzá köthető a rekordbajnok egyik legsikeresebb időszaka is: a csapat ez alatt sorozatban kilencszer nyert bajnoki címet, négyszer olasz kupát, és kétszer még a Bajnokok Ligájának döntőjébe is bejutottak – igaz, ott egyszer sem sikerült nyerniük.
Nem a mostani az egyetlen botránya
Érdemes megjegyezni azt is, hogy nem a mostani az egyetlen, Andrea Agnellihez köthető botrány: 2014-ben már vizsgálta szerepét a torinói ügyészség egy jegyeladásokat érintő ügyben. A vád szerint a calabriai maffia, az 'ndrangheta is beszivárgott a klub jegyeinek értékesítésébe, ám ezt végül nem tudták bizonyítani, így három évvel később lezárták a vizsgálatot. Később azonban az olasz labdarúgó-szövetség, a FIGC újrafogalmazta vádjait, és azért büntették volna a klub vezetését, mert bizonyos ultracsoportoknak megkönnyítette a csapat hazai mérkőzéseire szóló jegyek és bérletek megvásárlását, illetve többször is találkoztak a jelenleg nyolcéves börtönbüntetését töltő Rocco Dominellóval, aki a 'ndrangheta tagja volt. Az ügyben Agnellit először egy évre eltiltották, és rá 20 ezer, a Juventusra pedig 300 ezer euró büntetést szabtak ki. Később a klubvezető eltiltását törölték, pénzbüntetését ugyanakkor 100 ezer euróra emelték, klubjának pedig 600 ezer euróra emelték a büntetését.
Bár a klubja az elnöksége alatt sikert sikerre halmozott, az UEFA elöljáróival összeveszett: Agnelli ugyanis azzal is bekerült a hírekbe, hogy ő volt az egyik leghangosabb szószólója az Európai Szuperliga pár nap alatt megbukott projektjének is. Sőt, a sorozat indulásának gyors kudarca után a Real Madrid és a Barcelona mellett a Juventus maradt egyedüliként, aki még látott a projektben fantáziát. És úgy tűnik, lemondása után is lát, hiszen mai nyilatkozatában arról beszélt, hogy a foci ma már inkább egy üzletág, jóval több annál, mint amit a pályán látunk. „A sport egy 140 milliárdos iparág, amiből a foci egy igen nagy szeletet tudhat magáénak” – mondta, hozzátéve, hogy az UEFA és az Európai klubszövetség egyik vezetőjeként tisztán látta az elé tett elemzésekből, hogy a klubok egyáltalán nem tudnak fenntarthatóan működni, és egyre több a kétes eredetű pénz a labdarúgásban. Ha pedig nem változtatnak ezen, akkor idővel minden bajnokságot maga mögé szorít a legdominánsabb liga, az angol, hiszen ők annyi pénzt tudnak felhalmozni, amivel minden tehetséget magukhoz tudnak csábítani – hangsúlyozta.
