Mit válaszolhat Varsó és a NATO a Lengyelországban becsapódott orosz rakétákra?
Míg Lengyelországban ülésezett a Nemzetbiztonsági Tanács, elsőként a balti államok reagáltak arra, hogy orosz rakéták – minden bizonnyal műszaki hiba miatt – Ukrajna helyett a lengyel-ukrán határ lengyel oldalán csapódtak be. Lettországban felvetették a NATO alapszerződés 4. cikkelyének alkalmazását, amely azonnali konzultációkat rendel el abban az esetben, ha bármely NATO-tagállam biztonsága veszélybe kerül. Az észt külügyminisztérium pedig azt hangsúlyozta, hogy már megkezdte az egyeztetést a szövetségekkel, s a balti állam kész arra, hogy a NATO területének minden négyzetcentiméterét megvédelmezze. Később a lengyel kormányszóvivő is hasonló kérést fogalmazott meg, Andrzej Duda államfő pedig tárgyalt Jens Stoltenberggel, a katonai szövetség főtitkárával. Ezt követően a Reuters már arról írt: szerdán meg is történhet az egyeztetés.
Az incidens mindenképpen súlyos, annál inkább, mivel a határ térségében – éppen azért, mert Ukrajna fölött a háború kitörése óta nem repülnek polgári gépek – számos utasszállító gép közlekedik észak-déli irányban.
Miközben biztosra vehető, hogy a NATO és Varsó elítéli azt, hogy az oroszok felelőtlensége miatt az észak-atlanti szövetség egyik tagországának a területén hullottak le rakéták, a Nyugat válaszlehetőségei igencsak korlátozottak. Az 5. cikkelyt nem fogják alkalmazni – ez az a paragrafus, melynek értelmében egy tagországot ért támadás a szövetség egésze elleni akciónak minősül, így az egész szövetség válaszol a támadásra –, s Oroszországot már annyi szankció sújtja, hogy újabbak bevezetésére alig van lehetőség. A válság hónapjaiban egyébként többször felmerült az 5. cikkely esetleges alkalmazása: „Szent kötelezettségünk az, hogy az 5. cikkely alapján egységes erőnk teljes súlyával megvédjük egymást és a szövetség teljes területét” – mondta még márciusban Joe Biden amerikai elnök.
Mi a különbség a NATO 4-es és 5-ös cikke között?Bár orosz rakéta csapódott be Lengyelországban, vélhetően nem fog közösen harcba lépni a NATO - ezt jelentené az ötös cikk életbe lépése. Van azonban egy NATO-mechanizmus, amely szerdán el fog indulni.
Rossz időzítés
Az ugyanakkor biztos, hogy a nyugati országok és Ukrajna képviselőinek szerdán kezdődő tanácskozásán – az úgynevezett ramsteini formátum keretében tartott hetedik egyeztetésen – a mintegy 50 ország az eddiginél is nagyobb hajlandóságot fog mutatni arra, hogy fokozza az orosz agresszió áldozatává vált Ukrajna katonai eszközökkel való támogatását. Ez egyebek mellett újabb és egyre komolyabb légvédelmi eszközöket és drónokat jelent, de szó lehet arról is, hogy Kijev még nagyobb hatótávolságú tüzérségi fegyvereket kap az USA-tól. Az is valószínű, hogy Ukrajna újra kérni fogja, hogy a NATO hirdessen légtérzárlatot Ukrajna nyugati része fölött. Ezt korábban a NATO elutasította arra hivatkozva, hogy ez a katonai szövetség és Oroszország közvetlen katonai összecsapását eredményezné.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egyelőre NATO-csúcs összehívását követelte a Twitteren, és szolidaritását fejezte ki a lengyelek iránt.
Az orosz védelmi minisztérium provokációnak nevezte az incidenst és azt állította, hogy az orosz hadsereg semmiféle célpontot nem támadott kedden az ukrán-lengyel határ térségében. Ennek ellentmond az, hogy a nap folyamán a lengyel határtól 40 kilométerre lévő Lviv környékén is ért találat energetikai célpontokat, s még egy orosz több mint ezer kilométerről kilőtt „precíziós” rakéta esetében is előfordulhat ekkora tévedés. Kedden – a háború kezdete óta legsúlyosabb légitámadás során – Oroszország mintegy száz rakétát lőtt ki Ukrajnára.
Ugyanakkor Oroszországnak nem áll érdekében rakétatámadást intézni a NATO területe ellen, egyelőre úgy tűnik, hogy a komoly nemzetközi segítséggel harcoló Ukrajnával sem képes elbánni.
Öröm és gúny
Míg az orosz kormány cáfol, a közösségi oldalakon az orosz felhasználók igencsak örülnek az akciónak. „Úgy látszik, a lengyel oldalon is van már egy Belgorod” – írta Margarita Szimonjan, az orosz RT propaganda csatorna igazgatója arra utalva, hogy Ukrajna több alkalommal is lőtte az ukrán-orosz határ orosz oldalán lévő várost. (A hasonlat nem kicsit sántít: Lengyelország nem kezdett háborút Oroszország ellen, és nem kívánja magához csatolni Oroszország nagy részét.)
Ugyancsak Szimonjan volt az, aki azt hangsúlyozta, ha nem provokáció az egész, akkor az direkt jó Moszkvának. „Olyan rosszul vannak védve a NATO-tagországai, hogy bárki bármivel odacsaphat, és a NATO nem tudja, hogy ki volt az, mivel csapott oda és miért tette azt” – írta. Akadnak, akik szerint Ukrajna lőtt át a lengyel oldalra, a „szakértők” azt is tudni vélik, hogy a Lviv közelében állomásozó 540. légvédelmi ezred felelős az incidensért.
