Mit tehet egy vállalkozás, ha új forrásra van szüksége?
Számtalan olyan helyzet fordulhat elő, amikor egy vállalkozás számára nélkülözhetetlenné válik, hogy új forráshoz jusson. Legyen szó egy beruházásról, új emberek felvételéről, egy új piacon való megjelenésről, de a mostani helyzetben akár a túlélésről, hiszen előfordulhat, hogy valakinek csak pár hónapot kell áthidalnia, amíg visszatér minden a normális kerékvágásba.
Mit tehet ilyenkor egy cég? Nem is olyan régen szinte adta magát a banki hitel, hiszen az alapkamat alacsonyan tartásával lényegében ingyen, de legalábbis nagyon alacsony kamaton lehetett így módon forráshoz jutni. Igen ám, de azóta változtak a körülmények és az MNB folyamatosan, nagy mértékben emelte az alapkamatot, ami viszonylag rövid időn belül megjelent a banki hitelek kamataiban is.
Így már közel sem lett annyira vonzó a banki hitel, még úgy sem, hogy a kormány a vállalati kamatstoppal igyekezett segíteni. Ez 2022. november 15-től 2023. június 30-ig él, és a kkv-nak a hitelező által üzletszerűen nyújtott, állami támogatással nem érintett, változó kamatozású, forint alapú hitel- és kölcsönszerződésre, illetve pénzügyi lízingszerződésre vonatkozik. A szabály szerint a 2022. november 15. követő szerződés szerinti fordulónaptól érvényes hitelkamatot a kkv-k vállalati kölcsöneinél úgy kell megállapítani, hogy a referenciakamat mértéke a 2022. június 28. napján érvényes, szerződésben meghatározott referenciakamatnál nem lehet magasabb.
Bár ez jól hangzik és valóban ad kedvezményt a cégek számára, azért érdemes a sima banki hitelen túl is körülnézni, hiszen számtalan esetben előfordulhat, hogy egy vállalkozás talált hozzá jobban illő megoldást. Az első opció, ami sokaknak eszébe juthat, az államilag támogatott kölcsön. Manapság ez leginkább a Széchenyi MAX-ot jelenti, melynek keretein belül a cégek ingatlan vásárlásra, építésre, fejlesztésre, új vagy használt kis- és nagyhaszon gépjárművek (vontatmányaik) beszerzésére, egyéb gépek, berendezések vásárlására, a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz-beszerzésre (legfeljebb a hitelösszeg 20 százalékáig) igényelhetnek támogatást. A Széchenyi MAX hitelei továbbra is a teljes futamidő alatt fix kamatozással, évi 0,5–3,5 százalék nettó kamatszinten érhetőek el, a beruházási hitelnél fix 1,5 százalék, az energiahatékonyságjavítást és technológiaváltást segítő hitelcélok esetén évi fix 0,5 százalékot számolhatnak fel.
Persze nem minden a hitel. Ott vannak például a pályázatok is, amiből jelenleg főleg a hazaiak az elérhetőek. Az uniós pénzekről ugyanis jelenleg vita folyik Brüsszellel, így, bár néhány pályázati kiírást a kormány a saját szakállára kiírt – abban a reményben, hogyha megtörténik a megállapodás, akkor benyújthatja a számlát az EU-nak –, ám közel sincs az a pályázati dömping, ami az elmúlt éveket jellemezte. Mindez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem érdemes körülnézni, de az biztos, hogy jóval kevesebb lehetőséget fognak találni a cégek.
A hazai pályázatokon is el lehet indulni, ám azt, hogy milyen nehéz helyzetben vannak a magyar cégek, jól mutatja, hogy a kormány által bejelentett 150 milliárd forintos gyármentő programjának kerete 18 perc alatt kifogyott. A népszerűség azért sem csoda, mert a pályázattal a cégek nagyvállalatok energiahatékonysági fejlesztéseit segíti a kormány, Budapesten 30, vidéken 45 százalékos támogatással. Azok a cégek pályázhattak, amelyek minimum 200 millió forintos fejlesztéssel bővítik energiaellátási kapacitásukat, például napelemeket telepítenek vagy más módon növelik az energiahatékonyságukat, s ezáltal csökkentik az energiaköltségeiket. Bár azóta bejelentették, hogy újranyitják a programot, csak azoknak van esélyük pénzhez jutni, akik már korábban elkezdték a regisztrációt.
Ez persze csak egy pályázat, de, mivel drágulnak a hitelek és szinte alig van uniós tender, ezért a többi hazai kiírásnál is rendszerint hamar elkapkodják az elérhető forrásokat.
Ezen felül jellemzően két lehetősége marad a cégeknek: a kockázati tőke bevonása vagy a tőzsdére vonulás. Egyik sem elérhető mindenki számára, sőt. Bár manapság már szinte mindenki startupnak hívja magát, azért ahhoz, hogy egy kockázati tőkealap fantáziát lásson a cégünkben, az elnevezésnél több kell. A befektető ugyanis leginkább azt nézi, hogy mekkora nyereséggel fog tudni kiszállni a cégből és bizony nem ritkán 3-10-szeres hasznot várnak. Ezt ráadásul néhány éven belül kell elérni. Bár a feltételek elég nehezen teljesíthetőnek tűnnek, azért nem reménytelen a helyzet: csak az állami részvétellel működő tőkealapokban 1000 milliárd forint érhető el és bizony tavaly is voltak jócskán befektetések: 241 tranzakció keretében a magyarországi cégek több mint 225 millió euró értékű kockázati- és magántőke-befektetésben részesültek hazai és külföldi alapoktól.
És akkor maradt még a tőzsdére jutás, ami talán mind közül a legnehezebb feladat, hiszen rendkívül szigorú követelményeknek kell megfelelni: először is a cég köteles egy, a valós gazdasági, piaci, pénzügyi és jogi helyzetét részletező tájékoztatót készíteni. Ez itt rögtön azt is jelenti, hogy amíg korábban a cég saját adatait akár el is titkolhatta, a tőzsdére lépéssel minden elérhető lesz a vetélytársai számára is. Igaz, ezt bőven ellentételezheti egy sikeres tőzsdei bevezetés által hozott haszon. És a mindenki által elérhető számok jó esetben a céghez vonzhatják a befektetőket, a részvényvásárlások pedig minden alkalommal emelik a cég értékét. Hogy ide eljussunk, persze kell egy megfelelő méret és ambíció a jövőbeli növekedésre.
