Mit kezd majd a világ a poszt-putyini Oroszországgal? – erről is beszéltek budapesti nagykövetek
Szerdán és csütörtökön tartják a Budapest Forum című konferenciát a CEU épületében, a rendezvény – melyet a hvg.hu-n élőben közvetítünk – fő témája a fenntartható demokrácia. Az első panelbeszélgetésen öt Budapestre delegált nagykövet vett részt, mégpedig Csehország, Lettország, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság képviseletében.
A diplomaták arra a kérdésre keresték a választ, hogyan lehet a demokratikus intézményrendszert védeni a populizmus erősödésével szemben, különösen Oroszország ukrajnai agressziójának fényében. Désirée Bonis holland nagykövet szerint ugyanis a februári támadás ráébresztette a nyugati országokat arra, hogy a demokrácia nem egy magától értetődő dolog, annak védelme állandó feladat kell, hogy legyen.
A résztvevők elmondták, szerintük mi a stabil demokratikus működés záloga és a felsorolást elnézve az az érzésünk, hogy ezek Magyarországról jelenleg mind hiányoznak. Leginkább a médiapluralizmust, a szabad, objektív tájékoztatást, és ettől nem függetlenül a versenyképes oktatást emelték ki.
Példaként Agnese Kalnina lett nagykövet megemlítette, hogy február előtt számos orosz tv-csatorna volt elérhető az országban és a jelentős számú oroszul (is) beszélő kisebbség nagyrészt innen tájékozódott. Az orosz propaganda kitiltásával azonban szerinte előrelépés történt: míg korábban a társadalom egy része megengedő, vagy egyenesen támogató volt az autoriter rendszerekkel szemben, mára jelentősen visszaesett a számuk.
Mint mondta, a kritikus gondolkodásra nevelő oktatás lehetővé teszi, hogy mérlegeljük és értékeljük a kapott információt – szemben a szovjet elnyomás alatti időkkel, amikor központilag mondták meg, mit kell gondolni. Úgy látja, azok a fiatalabb generációk támogatják leginkább a demokratikus államformát, akik nem élték át ezt a rendszert.
A közép- és kelet-európai országokban egyrészt él a társadalomban a tudat, hogy a demokráciáért nem is olyan régen még sok esetben fegyverekkel kellett harcolni, másrészt viszont valóban nagyobb a veszélye, hogy ezek az országok fokozatosan visszacsúsznak egy tekintélyelvűbb rendszerbe – vélekedett Tibor Bial cseh nagykövet.
Árnyalták kicsit a képet holland és svéd kollegái, előbbi szerint ugyanis a média – és különösen a közösségi média – egyik veszélye, hogy bizonyos problémákat felnagyít és véleménybuborékokat alakít ki. Egy friss példa erre az, hogy a nemzetközi sajtó messzemenő következtetéseket vont le a pár héttel ezelőtti választások eredményéből – mondta Dag Hartelius svéd delegált. Ő egyelőre nem aggódik, szerinte még csak annyit lehet biztosan tudni, hogy a kormány balközépről jobbközépre tolódik. Ugyanakkor megjegyezte, a demokratikus intézményrendszer fennmaradását éppen az elérhető hiteles információ garantálja.
Szintén nagy hangsúlyt fektetett több nagykövet is a társadalmi szerepvállalásra és a részvételi demokráciára. A holland diplomata például elmondta, náluk minden olyan szerepkört, amelynél ez kivitelezhető az önkormányzatok töltenek be. Így a lakhatási és munkanélküliségi problémákat is helyi szinten oldják meg, valamint kiemelkedően magas a lakosság körében az önkéntesek aránya.
"Az államigazgatás szintjei közül a társadalom az önkormányzatokban bízik a legjobban" – mondta Nina Hachigian, Los Angeles alpolgármestere a panel előtti köszöntőjében. Nem olyan régen, a “demokratikus értékek iránt nem túl elkötelezett” korábbi elnök alatt azt tapasztalta, hogy a helyi képviseleteknek kiemelt szerepük van a demokrácia védelmében.
Paul Leonard Fox brit nagykövet szerint a demokráciák fenntartásához az elvesztett bizalmat kell visszaszerezniük a vezetőknek. Úgy látja, a társadalom kizsákmányolása, a hatalommal való visszaélés – magyarán a korrupció – okozza leginkább ezt a bizalomvesztést.
Ezt alátámasztotta holland partnere is, aki megemlítette, hogy Hollandiában kifejezetten magasak az adók, ez azonban alapvetően nem vezet a lakosság elégedetlenségéhez, mert látják, hogy a pénzük jó helyre megy: jól működik az oktatás és az egészségügy, valamint az utak is jó minőségűek.
A beszélgetés második felében közönségkérdésekre válaszoltak a résztvevők, ezek egyike arra koncentrált, valóban a demokrácia garantálja-e leginkább a jólétet. Itt felmerült, hogy a rohamtempóban növekvő, államilag szabályozott távol-keleti gazdaságok esetleg felvehetik a versenyt az EU-val.
Többen is hangsúlyozták, hogy a befektetők számára kiemelt szempont a stabil, kiszámítható jogi háttér, amely csak az igazságszolgáltatás független működése mellett lehetséges, ennek pedig alapfeltétele a demokrácia. A svéd nagykövet ezt még azzal egészítette ki, hogy azok a piacok tudnak hosszú távon versenyképesek maradni, amelyek nyitottak az innovációra és a munkavállalóknak is szabadabb mozgást tudnak biztosítani – márpedig a demokratikusan működő gazdaságok rugalmasabbak, ezáltal gyorsabban reagálnak az innovációra is.
Egy ukrán kérdező arra volt kíváncsi, milyen további segítséget tudnak nyújtani országának a nyugati hatalmak, és hogyan lehetne megakadályozni a további háborúkat. Válaszul minden nagykövet elmondta országa álláspontját a háborúról, és kiemelték, az az igazán nehéz kérdés, hogy a háború után mit fognak kezdeni a nemzetek Oroszországgal.
Ilyen szempontból társainál optimistábbnak tűnt a brit nagykövet, aki úgy véli, az autoriter hatalmak jellemzően szétesnek akkor, amikor annak egyetlen, középpontban lévő vezetője “elhagyja a színpadot”. Fontosnak tartja ugyanakkor, hogy az országok ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, amiket a Szovjetunió szétesése után.
Agnese Kalnina lett diplomata szerint megkerülhetetlen lesz Oroszország elszámoltatása a háborúban elkövetett bűnökért. Úgy gondolja, a nagyhatalom részben azért tért vissza a diktatórikus rendszerhez, mert nem – vagy legalábbis nem eléggé – kellett felelősséget vállalnia a kommunista rezsim következményeiért.
