Mit keresnek az olajóriások az amerikai elitegyetemeken?
Nagyon nehéz lesz át átállás az olajról és a földgázról a megújuló energiaforrásokra - hangsúlyozta előadásaiban az Exxon tudományos tanácsadója a Princeton egyetemen, ahol a diákok arról is értesülhettek, hogy “messze eltúlozzák az energiaóriások negatív szerepét a klímaváltozásban.”
Arra is rámutatott, hogy nagy technológiai ára lehet a váltásnak, hiszen például az autógumikhoz szükséges nyersanyagot is jórészt az Exxon állítja elő. “Lemondanánk erről? Visszatér a Flinstone család kora?” - kérdezte képmutatóan a kissé meglepett diákokat. Akik azt is megtudhatták az Exxon tudományos tanácsadójától, hogy “nagyon nehéz lenne betartani a párizsi klímakonferencia határozatait.” A környezetvédelemmel szemben szkeptikus Donald Trump, akinek elnökválasztási kampányát jelentős részben a nagy olajcégek finanszírozták, ki is lépett a párizsi klímavédelmi egyezményből. Joe Biden elnöksége idején tért oda vissza az Egyesült Államok.
A londoni Guardian vizsgálatot indított a princetoni eset után, hogy kiderítse: mennyire általános az olajóriások jelenléte a nagy amerikai egyetemeken?
Több mint féltucatnyi helyen találtak hasonló helyzetet, amikor az Exxon vagy más olajóriás embere a kampuszon terjeszthette szkeptikus nézeteit a klímaválsággal kapcsolatban.
A Princeton egyetem 2015-ben úgy nyilatkozott, hogy örömmel tölti el az Exxon képviselőjének jelenléte a kampuszon. Azóta nagy nyomás nehezedett az egyetemre, hogy szüntesse meg a közvetlen befolyásolásnak ezt a lehetőségét. A Princeton egyetem végülis a környezetvédők és a diákok nyomására a kapcsolat megszüntetése mellett döntött az Exxonnal.
Pénz beszél
Az olajóriások fontos finanszírozók az egyetemi kutatásban: az Exxon és társai több mint 700 millió dollárt költöttek erre a célra 2010 óta. Az olajóriások jelentős adományokkal is támogatják az egyetemeket: a Berkeley 154 millió dollárral áll az élen, de az első tízben benne van a Stanford, a MIT, a Princeton és a Harvard is.
A MIT, éppúgy mint a Princeton irodát engedélyezett az Exxonnak. Ez az olajóriás 120 millió dollárt adott a Stanford egyetemnek az elmúlt húsz évben, de irodát nem engedélyezett az Exxonnak. A cég képviselői mégiscsak rendszeresen jelen vannak a kampuszon, ahol előadásokat tartanak arról, hogy “milyen nehéz is búcsút mondani a fosszilis energiahordozóknak.”
Az oxfordi egyetem egyik kutatója alaposan tanulmányozta az olajcégek taktikáját az egyetemek befolyásolására.
“Az olajóriások szakértői nem nyíltan klímaszkeptikusok, csak igyekeznek elhinteni a gyanakvás magvait a klímaváltozás hatásaival kapcsolatban” - nyilatkozta a Guardiannek az oxfordi kutató. Ben Franta elmondta azt is, hogy az olajóriások olyan kutatásokra adnak nagy pénzeket, amelyek igyekeznek kicsinyíteni a fosszilis energiahordozók hatását a klímaváltozásra. Ha pedig egy kutató az egyetemen mégiscsak kimutatja a káros hatást, akkor egészen egyszerűen megvonják a kutatás finanszírozását.
A dohányipar ugyanígy dolgozott annak idején - hangsúlyozta az oxfordi kutató. Az Exxon természetesen azt állítja, hogy a kutatás eredményétől független a finanszírozás.
A Princeton egyetem szóvivője elmondta a Guardian tudósítójának, hogy most kiveszik ugyan az Exxont a támogatók közül, de az problémájuk, hogy nehezen találnak helyette másikat. Az Exxon 10,7 millió dollárral támogatta a kutatásokat a Princeton egyetemen az elmúlt tíz évben. Ráadásul nem ez volt az egyetlen olajóriás az egyetem életében: a BP 26,4 millió dollárt adott az itt folyó kutatásokra az elmúlt tíz évben. Velük a Princeton egyetem továbbra is kapcsolatban áll. A Shell is részt vállal az egyetem energiakutatási megaprojektjében.
Michael Oppenheimer, aki klímakutató a Princeton egyetemen, így összegezte a helyzetet: ”legszívesebben megválnék a BP-től is, de az egyetemet is meg lehet érteni: onnan szereznek kutatási pénzt, ahonnan tudnak. Én személy szerint egy centet sem fogadnék el az Exxontól, amely szisztematikusan hazudott a klímaváltozás ügyében. Néha beszélni kell az ördöggel, de pénzt már nem szabad elfogadni tőle” - nyilatkozta a Princeton egyetem klímakutatója a londoni Guardiannek.
