Mintha két Magyarországot lekapcsoltak volna az áramhálózatról
Kisebbfajta feltámadás zajlott a kriptopénzek piacán, ráadásul a második legnagyobb kriptopénz, az ether kenterbe verte a legnagyobb bitcoint: előbbi árfolyama mintegy 14 százalékkal javult a dollárhoz képest pár nap alatt, míg utóbbié csak 8 százalék körül. A vezető kriptopénzek erősödése mögött elsősorban ismét az amerikai tőzsdék ralija áll. És persze a mostani árfolyamok még mindig nagyon messze vannak az árfolyamcsúcsoktól: október 26-án az ethernek sikerült 1500 dollár fölé kapaszkodnia (a történelmi csúcs: 4866 dollár), a bitcoin 20 ezer dollár fölé lépett (a csúcs: 68 991 dollár). Ezzel együtt ismét előkerültek azok az elemzői vélemények, amelyek szerint csak idő kérdése, és az ether letaszítja a trónjáról a bitcoint, vagyis utoléri piaci kapitalizációban. Erre azért még várni kell, jelenleg 187 milliárd dollárnyi ether van forgalomban, míg a bitcoin kapitalizációja 397 milliárd dollár.
Menet közben cseréltek motort
Az ether meglehetősen sok figyelmet kapott idén ősszel, miután sikerült zökkenőmentesen végrehajtani az ethernek otthont adó blokklánc, az Ethereum történetének legnagyobb frissítését, a Fúzió (angolul: the Merge) névre keresztelt eseményt. A Fúzió óta az Ethereum teljesen más technológiai alapokon működik, mint korábban. Az eseményt egyesek ahhoz hasonlították, mintha egy száguldó autóban menet közben cseréltek volna motort – valójában a dolog ennél is bonyolultabb volt, inkább mintha egy száguldó autóban menet közben cseréltek volna dízel motort villanyhajtásra, a teljes elektronika újrahuzalozásával együtt. Úgy, hogy az utasok az egészből semmit nem vettek észre.
A Fúzió hatásai jó eséllyel nagyon messzire mutatnak, a legfontosabb és azonnali következmény, hogy az átállás óta az Ethereum blokklánc működtetése 99,9 százalékkal kevesebb energiát (elektromos áramot) igényel, mint korábban. A blokklánc fogyasztása korában akkora volt, mint egy közepes országé, az átállás globális hatása így körülbelül olyan, mintha mondjuk Finnországot lekapcsolták volna az elektromos hálózatról. Vagy két Magyarországot.
A kriptopénzek rengeteg áramot fogyasztanak
Nagyon leegyszerűsítve a dolgokat, a legtöbb blokklánc az úgynevezett proof-of-work (PoW, magyarul kb. munkabizonyítás) nevű bizonyítási/biztosítási módszert használja, ami jelentős számítógépes kapacitást igényel a lánc újabb és újabb blokkjainak létrehozásához – így egyebek mellett a kriptopénz-tranzakciók láncon való könyveléséhez. A bevett metódus szerint ezért a lánc üzemeltetői némi kriptopénzt kapnak, ezt hívják bányászatnak. Így működik a legnagyobb kriptopénz, a bitcoin blokklánca, és eddig így működött az Ethereum.
Egy alkalmazott ellenőrzi a bitcoinok és lightcoinok előállítására szolgáló gépeket az oroszországi CryptoUniverse bányászati központban Kirishiben © AFP
Az amerikai Fehér Ház épp nemrégiben adott ki egy jelentést a kriptoeszközök klíma- és energetikai hatásáról. Ebben azt írják, hogy 2018 és 2022 között a kriptoeszközökhöz kapcsolódó áramfelhasználás globálisan megduplázódott, sőt egyes becslések szerint megnégyszereződött. A világ teljes, kriptoeszközökhöt kapcsolódó áramfelhasználása jelenleg az évi 120-240 milliárd kilowattóra közé tehető, ami nagyobb országok, mint Ausztrália vagy Argentina éves fogyasztásával egyenértékű. Vagy máshogy a világ teljes áramfogyasztásának 0,4-0,9 százaléka.
A becslések szerint a kriptós áramfogyasztás 60-77 százaléka a legnagyobb kriptopénzhez, a bitcoinhoz köthető, míg 20-39 százalék a második legnagyobb etherhez – persze a Fúzió előtti fogyasztásról van szó. Az USA ad otthont a világ fizikai kriptoberuházásai körülbelül harmadának, így csak az USA-ban a kriptós áramfogyasztás nagyjából megegyezik azzal, amit az országban található összes otthoni számítógépe fogyaszt, vagy amit az összes háztartási világítás.
Ami az áramfogyasztáshoz (illetve a szükséges áram megtermeléséhez) kapcsolódó károsanyag-kibocsátást illeti, évi 140 (plusz-mínusz 30) millió tonna széndioxidról van szó, ami a világ teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 0,3 százaléka. Csak az USA-ban 25-50 millió tonna széndioxid-kibocsátás köthető a kriptoeszközökhöz, ez nagyjából annyi, mint amennyit a teljes amerikai vasúti hálózat dízelüzemű kibocsátása.
© AFP
Ehhez képest az Ethereum áramfogyasztása a Fúzió óta szinte nullára csökkent. Az egyik ethereumos fejlesztő az új bizonyítási protokoll fogyasztását egy számítógépes alkalmazáséhoz hasonlította. Az új protokoll alatt az új blokkok létrehozásához már nem kellenek hatalmas fogyasztású számítógépparkok, egy új blokkot létrehozni immár nagyjából csak annyi energiát emészt fel, mint mondjuk a webböngésző futtatása egy személyi számítógépen.
Nem hatalmas számítási kapacitás kell, hanem nagy összegű letét
Az új protokoll neve proof-of-stake (PoS, magyarul tétbizonyítás, tétbiztosítás), ez alatt a blokklánc működtetőinek (egész pontosan az új blokkok létrehozóinak, fizikai csomópontot bárki üzemeltethet) nem hatalmas számítási kapacitást igénylő feladatok megoldásával kell bizonyítaniuk a feladat elvégzését, hanem azzal, hogy letétbe helyeznek 32 ethert. Egy ether jelenleg több, mint 1300 dollárt ér, vagyis a bányászathoz szükséges letét összesen több, mint 41 600 dollár – ami már szép summa, jelenlegi árfolyamon 18 millió forintnak felel meg.
A Fúzió egyébként onnan kapta a nevét, hogy az Ethereum fejlesztői már évek óta üzemeltettek egy párhuzamos blokkláncot Beacon (Irányfény) néven – ezt egyrészt tesztelésre használták, másrészt itt épült ki a PoS-típusú üzemeltetéshez szükséges közösség. A Fúzió során a Beacon beleolvadt a régi, fő Ethereum blokkláncba, a Beacon által használt PoS pedig átvette a régi PoW szerepét az új blokkok létrehozásában.
A PoS bizonyítási/biztosítási módszer hívei szerint a letét nemcsak a műveletek elvégzését biztosítja, de az egész blokkláncot biztonságossá teszi a támadások elől: az új blokkok létrehozóinak jelentős anyagi tétjük van a hálózatban. Ami mellett természetesen egyéb, informatikai védelmi mechanizmusok is működnek.
A PoS kritikusai szerint azonban ez a protokoll központosodáshoz vezet, hiszen az új blokkok létrehozóinak immár csak vagyonra van szükségük, így egyes szereplők nagy, sőt akár többségi szerephez juthatnak a lánc fenntartásában. Ami teljes egészében ellentmond a blokklánc-technológia alapvetésének, miszerint decentralizált, bármiféle központ nélkül működő hálózatokról van szó. Ugyanakkor a centralizáció a problémája a PoW protokoll alatt is felvethető volt: az Ethereum blokklánc üzemeltetéséhez korábban szükséges hatalmas számítási kapacitás nagy része egy-egy nagy számítógépfarm kezében volt, márpedig ha egyvalaki a szükséges számítási kapacitások több, mint felével rendelkezik, akkor lényegében azt csinál, amit akar.
Az árfolyam annyira még nem köszönte meg
A Fúziótól sokan azt várták, hogy hatalmas lökést ad majd az Ethereum blokklánc honi kriptopénze, az ether árfolyamának. Ez nem történt meg, ami azt illeti, a Fúzió környékén az ether árfolyama meglehetősen stabil volt, azóta pedig 1600 dollár környékéről 1400 dollár alá gyengült.
Ennek egyik oka az lehet, hogy a régi, PoW-féle bányászok munka nélkül maradtak a hatalmas számítási kapacitásaikkal, és nekiláttak eladni a bányászattal megkeresett etherjeiket. Az biztos, hogy a Fúzió óta volt egy eladási hullám, és ahogy minden deviza esetében, az eladási hullámok árfolyamgyengüléssel járnak.
A másik ok, hogy a kriptodevizákra általában véve rossz idők járnak – mint minden kockázatosnak tartott, volatilis befektetési eszközre. Az ether dollárral szembeni árfolyama 2021 őszén, mielőtt beköszöntött a „kriptotél” 4800 fölött is járt (jelenleg ugyebár 1500 fölött mozog). A legnagyobb kriptodeviza, a bitcoin még rosszabbul teljesít, a 2021 őszén a 70 ezres szintet ostromló dollárral szembeni árfolyam mostanában 20 ezer körül mozog.
© AFP
A várakozások szerint a Fúzió közép- és hosszú távon sokat erősíthet az ether árfolyamán. Egyrészt a PoS alatti letéti kötelezettség azzal jár, hogy kevesebb ether van szabad forgalomban – tehát csökken a kínálat, ami erősíti az árfolyamot. Másrészt a környezetbarát működés nem lebecsülendő tényező ebből a szempontból sem, számos befektetésialap-kezelőnél már egész egyszerűen tilos nem környezetbarát eszközökbe fektetni. Az ether így nagyobb eséllyel lesz képes intézményi befektetőket bevonzani. Arról nem beszélve, hogy a fiatalabb generáció tagjai számára kiemelten fontosak a környezetvédelmi szempontok, ami szemükben vonzóbbá teheti az ethert, illetve az egész Ethereum-ökoszisztémát.
