Mindnyájan keressük, de vajon megtaláljuk-e, mielőtt meghalunk
„Évszázadok óta kérdezi, kérdőjelezi meg hívő és nem hívő ember újra meg újra, mivégre is vagyunk itt a világon, mi a szerepünk az univerzum végtelenjében, ám egyetlen, minden szempontból érvényes felelet sem született még” – olvashatjuk Szörnyi Krisztina főszerkesztő bevezetőjében: „Rátaláltak viszont már sokan a saját érvényes válaszukra – ők kitekintettek életük útvesztőjéből, élvezni és éltetni tudták, tudják a magukért és másokért hozott áldozatos élet gyümölcseit.”
„Az egyetemes teljességre, ha úgy tetszik, saját magunkban lelhetünk rá” – véli Harmat László pszichológus is. Cikkében válaszol arra a kérdésre is, hogy „hogyan lehet rátalálni az élet értelmére, hogyan lehet értelmes életet élni, amikor szenvedés vesz körül minket, betegségek, esetleg háború vagy egyéb tragédiák sújtanak?”.
Az ilyen nagy kaliberű kérdések azonban nemcsak önmagunk meghatározásában játszanak fontos szerepet, de érintik a velünk együtt élőket, a hozzánk legközelebb álló társunkat, párunkat. Párkapcsolatunkat ugyanis alapvetően meghatározza az életfilozófiánk – olvashatjuk Megyeri Zsuzsanna pszichológus cikkében. Akárhogy is gondoljuk, a boldog kapcsolat záloga az elköteleződés, az intimitás és a szenvedély. E hármasságról szól az új könyvvel jelentkező L. Stipkovits Erika pszichológus írása.
A kisgyermekek elképesztő fantáziáról, kreatív gondolkodásról tesznek tanúbizonyságot, elkápráztatva sokszor a felnőtteket, akiknek többsége már elvesztette a világ jelenségeit mágikusan elmesélő képességét – vezet be minket Kádár Annamária pszichológus a kisgyermekek spiritualitásába. Bojti Andrea gyermekpszichológus pedig abban segít, hogy megértsük: nincs értelme titkolóznunk a gyerekek előtt, úgyis megéreznek mindent. Viszont fontos, hogy koruknak megfelelően megértsék, mi történik körülöttük, velük.
Hogyan alakulnak ki, és hogyan tudatosíthatjuk, hogy mik az értékeink? Ha már tudjuk, akkor már dolgozhatunk azon, hogy a lehető legtöbb cselekedetünk összhangba kerüljön ezzel az értékrenddel – tanácsolja Porkoláb-Minarik Annamária pszichológus. Így közelíthetjük magunkban a belső és külső tükör képét egymáshoz, amelyek minél inkább összhangban vannak, annál jobban megéljük a harmóniát.
Nem kell sem alkotni, sem hármas szaltókat ugrani ahhoz, hogy teljes életet éljünk, a felelősség viszont mindenképpen a mienk – vallja Tompa Andrea író, aki a vele készült interjúban elmondja, hogy „minden olyan dolog, ami a jelenben tart, és összekapcsol azzal, ami vagyok, megnyugtat.”
