Mindenki csak gyanakodva figyeli, ahogyan az állam a szakrendelők körül sündörög
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) a múlt héten levélben kereste meg az önkormányzatok azzal kapcsolatban, hogy átadnák-e a fenntartásukban lévő szakrendelőket az államnak. A polgármestereknek néhány napos határidővel kellett döntést hozniuk, többen azonnal egyértelművé tették: nem adják a rendelőket. Az OKFŐ már korábban elkezdett adatokat gyűjteni a még önkormányzati tulajdonban lévő szakrendelőkről. Ma Magyarországon körülbelül a szakrendelők húsz-huszonöt százaléka van önkormányzati tulajdonban – mondta a hvg.hu-nak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki gyorsan hozzáteszi, hogy a korábbi, 2013-as államosítás nem hozott e téren változást.
Sinkó szerint jelenleg nem látszik, hogy az állam bármilyen garanciával rendelkezik arra vonatkozóan, hogy jobban tudná működtetni a szakrendelőket az önkormányzatoknál. A szakember úgy látja, a szakrendelőket inkább az alapellátás felé kellene terelni a kórházak helyett. „Hasznosabb lenne, ha szakmai szempontból az eddiginél jobban kapcsolódnának a háziorvosi rendelők és a szakrendelők. Ki kellene találni egy közös finanszírozást a szakrendelőkre és a háziorvosokra, amely mentén érdekeltté tennék ezeket a szakembereket abban, hogy közösen, szakmai protokolloknak megfelelően gondozzák a betegeket, szem előtt tartva azt az elvet, hogy a páciens ne kerüljön kórházba, csak ha valóban szükséges” – mondja Sinkó.
A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség tavaly júliusban készített felmérése összeszedte, hogy mi történt korábban azokkal a szakrendelőkkel, amelyeket államosítottak. Általánosan elmondható, hogy „az államosított rendelőintézetek működése lomhább lesz, intézkedéseket helyi szinten nem tudnak hozni az ellátás rugalmasan változó igényeihez” – fogalmaz a tanulmány. A példák pedig elég sötét képet festenek:
Egyelőre úgy tűnik, hogy nincs nagy ok az aggodalomra, mivel a kormányzat meglehetősen óvatosnak tűnik a szakrendelők államosításának szándékával. Kényszerről még szó sincs, csak puhatolóznak a településvezetőknél. 2013-ban az önkormányzatoknak csupán elenyésző része adta át rendelőit az államnak, és a kormány nem erőltette az elvételt azoknál a településvezetőknél, akik inkább megtartották az intézményeket.
„Azért is óvatos a kormány a mostani államosítással kapcsolatban, mert a szakrendelők rendkívül színes tulajdonosi szerkezettel rendelkeznek. Van, hogy a szakrendelőben dolgozó orvosok egyetlen kft.-be tömörülnek, van, hogy külön vállalkozóként dolgoznak, és olyan eset is akad, hogy egy rendelőben minden szakorvos önkormányzati alkalmazottként dolgozik. Nagyon nagy munka lenne ezt átlátni és központosítani” – mondta Sinkó. A szakember úgy véli, hogy a közelgő önkormányzati választások is óvatosságra inthetik a kormányt. „Nem hiszem, hogy az állam szeretné magára haragítani a településvezetőket” – véli Sinkó.
Ezt támasztja alá a Belügyminisztérium pár nappal ezelőtti válasza is, amit az atv.hu megkeresésére küldött, miszerint egyelőre nincsen döntés arról, hogy az állam mindenképpen átvenné-e a szakrendelőket, csak adatokat gyűjtenek. Rékassy Balázs egészségügyi menedzser pedig ezzel kapcsolatban korábban úgy fogalmazott, hogy szerinte a kormányon belül nincsen konszenzus ebben a kérdésben, ezért az óvatosság. Több szakember is úgy látja, hogy az állami kórházaknak a szakrendelők átvétele nélkül is van elég feladatuk és problémájuk, így nem örülnének annak, ha pluszként a rendelők irányítását és működtetését is megkapnák.
„A szakrendelők állami fenntartásba vétele álláspontunk szerint együtt fog járni a szakszemélyzet és az orvosok vezényelhetőségével, és semmi akadálya nem lesz a korábbi évek önkormányzati finanszírozásában megvalósult műszeres fejlesztések áthelyezésének” – fogalmazott Pikó András Józsefváros független polgármestere az OKFŐ-nek küldött válaszlevelében. A nyolcadik kerület vezetése még korábban aláírásgyűjtésbe kezdett, jelezve az állam felé: a helyiek nem támogatják a szakrendelő elvételét. Déri Tibor Újpest DK-s polgármestere pedig rendkívüli ülést hívott össze a témában, ahol a közgyűlés úgy döntött, hogy megtartanák a szakrendelőt. „Nincsenek illúzióim, lehetnek még meglepetéseik. De önként nem mondunk le arról, ami az újpestieké” – jegyezte meg Déri Facebook-bejegyzésében. Szintén közgyűlési döntés született a szakrendelő államosítása ellen a XI. kerületben. Újbudán az elmúlt három évben nagyjából 2 milliárd forinttal támogatta a szakrendelő fejlesztését az önkormányzat:
„Ha az ember belép a Csengery utcai rendelőbe (…) kényelmesen elhelyezkedhet a vadonatúj padokon, amikor pedig behívják, új ultrahanggal, röntgenekkel, EKG-val, uroflowméterrel, fiberoszkóppal és számos más korszerű diagnosztikai eszközzel fogják megvizsgálni” – írta ezt már Soproni Tamás Terézváros momentumos polgármestere közösségi oldalán. Soproni úgy véli, hogy ami jól működik, ahhoz nem kell hozzányúlni – ezzel pedig a kerület fideszes képviselői is egyetértenek, hiszen ők is megszavazták a szakrendelők megtartásáról szóló előterjesztést. Niedermüller Péter a szomszédos hetedik kerület DK-s polgármestere pedig azonnal rácsatlakozott Soproniék döntésére. "Örülünk ennek a döntésnek, hiszen mi magunk is érintettek vagyunk, ugyanis ott biztosítjuk az erzsébetvárosiak fogászati és szájsebészeti ellátását. (…) Ezúton is üzenjük a kormánynak: el a kezekkel az önkormányzati rendelőktől!” – írta közleményében Niedermüller.
Az önkormányzatok részéről nem most kezdődött az államosítási szándék elutasítása: a Medicina 2000 felméréséből az is világosan látszik, hogy a válaszadók (a szervezetnek 35 polgármester válaszolt) többsége nem gondolja úgy, hogy jobb helyen lennének a szakrendelők az államnál. A megkérdezettek között nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti és független önkormányzatok is szerepeltek. A felmérésből többek között kiderült, hogy
Tavaly nyáron a Budapesti Önkormányzatot Szövetsége pedig egységesen állt ki a szakrendelők megtartása mellett.
A Fővárosi Közgyűlés szerdán szavaz a szakrendelők önkormányzati kézben tartásáról szóló előterjesztésről. A főváros jelenleg két szakrendelőt tart fenn (nőgyógyászat és pszichiátria), illetve a hajléktalanok egészségügyi ellátásában vesznek részt.
