Minden ötödik építtető és lakásfelújító szembesült kontármunkával, az átlagos kárból egy kisebb fürdőszoba felújítása is kijönne
738 ezer forint volt a kontár építőipari munkák miatt keletkezett kár átlagos mértéke a megrendelőknél – derült ki egy friss kutatásból. A Mapei Kft. által augusztusban végzett reprezentatív felmérés alapján ez az érték Közép-Magyarországon kiugróan magas, 1,12 millió forint, az az észak-alföldi régióban ugyanakkor sokkal alacsonyabb: 470 197 forint volt. A jelentős eltérés oka, hogy Közép-Magyarországon jóval gyakrabban keletkezett magas összegű kár, ugyanakkor ebben a térségben jóval több munkát is végeztek, összességében több jó munka is készült – mondta a felmérést ismertetve Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője, aki szerint
Az átlagos kár mértéke nagyjából egy kisebb, panellakásbeli fürdőszoba felújítási költségeinek felel meg.
Minden ötödik megrendelőnél kontármunkát végeztek
Ilyen anyagi kárt minden bő ötödik válaszadó szenvedett. A 21 százalékos érték számottevő, de 8 százalékpontos csökkenés az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Markovich Béla szerint a javulás hátterében az áll, hogy az építőipar lassulása miatt csökkent a szakemberek leterheltsége, jobban odafigyelnek, hogy jobb munka kerüljön ki a kezük alól, emellett valamennyire enyhült a szakemberhiány és a megrendelők kiszolgáltatottsága is, utóbbiak megfontoltabb döntéseket tudnak hozni. Figyelmeztetett azonban, hogy
ez nem jelenti azt, hogy kevesebb a kontár.
Budapesten és Közép-Magyarországon minden negyedik munka esetében észleltek kárt (26 és 25 százalék), a legalacsonyabb arányt az Észak-Alföldön mérték (17 százalék).
A kontármunka miatt kárt szenvedett károsultak aránya pedig közel megegyezik azok arányával, akik kontárnak vagy gyengének értékelték a náluk az augusztust megelőző évben elvégzett építési vagy felújítási munkákat: a közel 7800 válaszadó 22 százaléka. Ez 2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az elégedett megrendelők együttes aránya ugyanakkor jóval több mint 50 százalékos: 23 százalék jónak, 36 százalék mestermunkának értékelte a nála dolgozó szakemberek munkáját.
Kis javulás után is csak közepes a bizalmi szint
A felmérésből kiderül, hogy némileg javult az általános bizalom az építőiparral szemben tavalyhoz képest: az egytől öt csillagig terjedő értékelések alapján elért 3,62-os érték az ügyvezető szerint közepes, de biztatónak nevezte, hogy jobb mint a tavalyi 3,53 csillag.
A legmagasabb bizalmi szintet Békés megyében regisztrálták, az itteni 3,8 csillag Markovich Béla szerint annak köszönhető, hogy itt kevesebb de jobb munka készült, a leggyengébb, budapesti érték (3,42) pedig azért alakulhatott így: mert itt volt a legtöbb munka és a legtöbb szakember.
A gépészek mindenkit vernek
A felmérésben azt is vizsgálták, hogy az egyes szakmákat hogyan értékelték. Ez alapján a villanyszerelőkkel szemben a legmagasabb (3,98 százalékos) a bizalmi index, a legkedvezőtlenebb értékelést pedig a generálkivitelezők kapták. A legkevesebb kontármunkát a gépészek végezték, akik munkáját csak 10 százalékban értékelték ennyire alacsonyan a válaszadók, akik a generálkivitelezőkkel voltak legkevésbé elégedetlenek: az ő munkájuk 21 százalékban kapott kontármunka-értékelést.
Borúlátás
A megrendelők nem optimisták az építőipar jövőjével kapcsolatban: a válaszadók közel háromnegyede, 71 százalék vélte úgy, hogy inkább rossz irányban mennek a dolgok, 17 százalékuk szerint pedig nem változott a helyzet, vagyis összesen 88 százalék nem lát javulást. Az, hogy csupán az építtetők 12 százaléka vélte, hogy jó irányba tart az építőipar, abból fakad, hogy továbbra is fennáll a szakemberhiány, tovább emelkednek az építőanyagárak és a vállalási díjak, illetve még mindig túl gyakori a kontármunka.
Normalizálódó alapanyagárak, de már csökkennek a lakossági és állami megrendelések
A szakember kérdésekre válaszolva jelezte, hogy az ágazatban – legalábbis az ő szegmensükben – normalizálódtak az árak, bár a nagy energiaigényű termékek esetében a gázár változása nyomán napi-heti árváltozásokra továbbra is lehet számítani. Az alapanyagok ára ugyanakkor pár tizedszázalékkal csökkent, ami nem jelentős, “de legalább nem emelkedik”.
Markovich Béla az építőipar lassulásáról is beszélt, szerinte ez két, a lakossági és az állami megbízói körben érzékelhető, ugyanakkor az üzleti beruházók egyelőre kitartanak.
Hogyan találjunk jó szakembert?
Az ügyvezető jelezte azt is, hogy cége több módon is igyekszik csökkenteni a kontármunka arányát, így közösségbe szervezik a szakembereket, akiket oktatással, tájékoztatással segítenek, újabb kezdeményezéssel gyakorlati képzéseket nyújtanak a szakiskolákban tanulóknak – ahol ez jelenleg nem magától értetődő –, valamint a kommunikációval igyekeznek segíteni a megrendelőket, hogy a lehető legjobb szakembert tudják kiválasztani.
Ennek jegyében tanácsokat is adott azoknak, akik szeretnék elkerülni a kontármunkát. Szerinte ennek a legjobb módja, hagy olyan szakembert keresnek, akinek van legalább három, leinformálható, hiteles referenciája, amit meg lehet nézni, és akinek korábbi megbízóival el lehet beszélgetni.
