Minden jel arra mutat, hogy hamarabb lehetett élet a Marson, mint a Földön
Egy új kutatás szerint azok a szerves molekulák, amelyeknek a földi életet is köszönhetjük, nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt voltak jelen a Marson. És bár ezek nagyjából egyszerre voltak jelen a két bolygón, az élet számára a marsi feltételek sokkal kedvezőbbek voltak – számolt be róla az IFLScience.
A Science Advancesben megjelent vonatkozó tanulmány szerint a Naprendszer belső négy bolygója nem sokkal a kialakulásuk után valóságos bombázást szenvedett el, ugyanis rengeteg kisbolygó zúdult a belső Naprendszerbe. Ezek az égitestek befúródtak a Föld és a Mars kérgébe, ám míg a Mars felszíne viszonylag változatlan maradt, a bolygónk tektonikai mozgása miatt ezek bekerültek a bolygó belsejébe.
A tanulmány szerzői most 31 marsi meteoritot elemeztek, hogy egy sor alapvető kérdésre kapják meg a választ – például arra, hogy az égitestek a belső vagy a külső Naprendszerből kerültek-e a bolygóra, illetve hogy van-e rajtuk olyan szerves anyag, ami segített az élet kialakulásában.
A mérések alapján arra jutottak, hogy ezek a meteoritok a Naprendszer külső részéről származnak. A kőzetek marsi gyakorisága, valamint az a tény, hogy a tömegük 10 százalékát jég teszi ki, arra enged következtetni, hogy annyi becsapódás volt a Marson, hogy az egész bolygón 307 méter mély víz lehetett.
Mivel a külső Naprendszerből érkező égitestek aminosavakat is tartalmaztak, azt feltételezik, hogy ezek kellettek ahhoz, hogy kialakulhasson az élet. A kutatók úgy vélik, hogy a Mars kialakulása utáni 100 millió évben záporoztak a meteorok a felszínére.
A kutatók úgy vélik, hogy bár a két bolygóra ugyanabban az időben kerülhetett az élet, a Földdel valamilyen kataklizma történhetett, aminek köszönhetően kialakult a Hold is. Emiatt viszont az összes addigi élet, ami a planétán volt, kipusztult.
