Minden harmadik magyar fiatal gondolkodik kivándorláson
A 16–29 éves magyar fiatalokra fókuszál az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete (az MTA által támogatott) friss kutatása, amelynek első közzétett adatai a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos blokk legfontosabb eredményeit tartalmazták (erről itt írtunk), a második részben a fiatalok kivándorlási szándékait mutatták be.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az e témában készülő felmérések nem közvetlenül azt vizsgálják, hogy „holnap reggel” kik fogják elhagyni az országot, hanem sokkal inkább azt, hogy általában hogyan érzik magukat a fiatalok. Milyen a jövőképük, ha tehetnék, ha minden lehetőség rendelkezésükre állna, inkább Magyarországot vagy inkább más országot priorizálnák.
Ha így tekintünk a felmérésre, akkor az adatok azt mutatják, hogy a 16–29 éves fiatalok legalább egy harmada nem érzi jól magát a jelenlegi magyarországi viszonyok között, sőt, 40 százalékuk több évre is szívesen lenne külföldön munkavállaló. Három éve, a Magyar Fiatalok 2020 kutatásban még csak 21 százaléknak voltak hosszú távú munkavállalási szándékai, azaz megduplázódtak az adatok.
A külföldi letelepedést érintő kérdést a kutatók különösen közhangulati jellegűnek vélik, hiszen jóval nagyobb elszántság, elköteleződés, előkészület, anyagi és egyéb befektetés szükséges a kivitelezéséhez, mint akár egy Erasmus-ösztöndíj elnyeréséhez, vagy egy rövid távú külföldi munkavállaláshoz.
A 2023. májusi adatok szerint minden harmadik (35%) magyar, 16−29 év közötti fiatal fejében megfordult már a gondolat, hogy inkább itt hagyja az országot, és másutt élje az életét. Ez az aggasztó adat – hangsúlyozzák a kutatók – leginkább dühöt, frusztrációt, elkeseredettséget mutat az ifjúsági réteg egy részében. A három évvel ezelőtti számokhoz képest (11%) ez több mint háromszor magasabb érték.
A jómódú, ellenzéki érzelmű gimnazisták tanulnának elsősorban külföldön
Nemzetgazdasági előnnyel jár, ha egy fiatal Magyarországon kívül is tanul középiskolában, egyetemen, majd hazajőve kamatoztatja a megszerzett ismereteit. Rövidebb távú külföldi tanulási szándékokról vagy külföldi diplomaszerzésről a „magas státuszú” fiatalok számolnak be: ha mindkét szülő diplomás, akkor a külföldi tanulási szándék aránya megduplázódik. De még ennél is fontosabb tényező az életkor és vele szoros összefüggésben a jelenlegi iskolai szint. A legfiatalabbak, azaz a 16−19 évesek körében 42, míg a gimnazistáknál 50 százalék azok aránya, akiknél szóba jöhet, hogy fél-, egy évig külföldön tanuljon, illetve, hogy akár külföldön szerezzen diplomát.
A külföldi tanulási szándékok pártpreferenciák mentén is érdekes összefüggést mutatnak. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a 2022-ben együtt induló ellenzéki pártok, valamint a preferenciájukat titkolók körében felülreprezentáltak a külföldön tanulni szándékozók. A Fidesz és a Mi Hazánk fiatal szavazói azonban kevéssé vágynak a Magyarországon kívüli tanulásra.
Külföldi munka a nagyon jól és a nagyon rosszul élők terveiben fordul elő
Különösen érdekes, hogy a jelenleg iskolába járók közül nem az egyetemisták, hanem a szakképzésben részt vevők (érettségivel vagy anélkül), valamint a gimnazisták tervezgetnek külföldi munkát. Talán ezzel is összefüggésben, az anyagi helyzet szubjektív megítélése tipikus U-alakot mutat, azaz a hónapról hónapra élők, valamint a gondok nélkül élők körében felülreprezentált a külföldi munkavállalást fontolgatók aránya.
Minél kevésbé elégedettek a magyar fiatalok a saját életükkel, illetve minél negatívabban ítélik meg a demokrácia jelenlegi állapotát, annál nagyobb a valószínűsége, hogy fontolgatnak külföldi munkavállalást. Végül a kérdés közhangulati hátterére utal az is, hogy a 2022-ben együtt induló ellenzéki pártok támogatóinak és az MKKP fiatal szavazóinak is valamivel több mint a fele fejében megfordult a gondolat, hogy egy pár hétre, vagy akár néhány hónapra külföldre menjen dolgozni.
Tartósan elhagyni az országot: leginkább a pártpreferenciákkal van összefüggés
A tartósabb külföldi élet gondolata leginkább a 20 év alattiak, a fővárosban élők, a szülők révén magas kulturális tőkével induló, és azt tovább gyarapító (diplomás vagy jelenleg gimnáziumba járó) fiatalokat foglalkoztatja, de a legszorosabb összefüggés e téren a pártpreferenciákkal figyelhető meg – derül ki a kutatásból.
Azzal a gondolattal, hogy tartósan külföldön éljenek leginkább a preferenciájukat titkolók, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt fiatal szavazói, de mindenekelőtt a 2022-ben együtt induló ellenzéki pártok megmaradt támogatói játszanak el. A legalacsonyabb érték a Fidesz−KDNP 16−29 éves szavazóinál figyelhető meg.
A pártos elköteleződésnek megfelelően a külföldi letelepedést fontolgatók közel négytizede elégedetlen jövőbeni kilátásaival, háromtizede pedig mindent egybe vetve, azzal, ahogyan él.
De a legszélsőségesebb polarizáció a demokráciával való elégedettség tekintetében figyelhető meg, ugyanis a tartós külföldi élet gondolatát mérlegelők mintegy háromnegyede egyáltalában nem, vagy nem elégedett a demokrácia magyarországi állapotával. Ezen fiatalok esetében talán nem túlzó azt állítani, hogy a jelenlegi politikai helyzet negatív megítélése, esetleg ezzel összefüggésben egy tehetetlenség érzet befolyásolhatja leginkább külföldi letelepedési gondolataikat – jegyzik meg a tanulmány szerzői, Szabó Andrea (TK PTI), Nagy Ádám (Excenter), Fekete Mariann (SZTE), Böcskei Balázs (TK PTI).
