Mikor biztos, hogy kihalt egy állat? Most épp egy 30 éves tévedésre derült fény
Jelen ismeretek szerint az utolsó tasmán tigris (más nevén erszényesfarkas) 1936-ban pusztult el fogságban, az ausztrál Beaumaris állatkertben. Bár a vadonban még sokáig keresték, és egyes, nem hivatalos információk szerint néha még a vadonban láttak belőle, a Természetvédelmi Világszövetség 1986-ban kihaltnak nyilvánította az állatot a nyomok hiánya miatt.
Most egy új, a Science of the Total Environment folyóiratban publikált tanulmány eredt annak a nyomába, hogy pontosan mikor halhatott ki ténylegesen a tasmán tigris. Egy kutatócsoport – melyet a Tasmania Egyetem tudósai vezettek – összegyűjtött egy 1237 észlelésből álló gyűjteményt az állatról, és egy új számítási módszerrel arra a megállapításra jutottak, hogy az utolsó egyedek az 1970-es évekre tűntek el, tehát akkor már tényleg nem éltek, amikor a Természetvédelmi Világszövetség 1986-ban kihaltnak nyilvánította a fajt – írja a Science Alert.
Ezeket a leginkább megbízható észlelésekre alapozták – vannak azonban olyan becslések is, melyek szerint kis populációk akár az 1990-es évekig, vagy tovább is életben maradhattak, bár ennek már tényleg igen kicsi a valószínűsége.
Az 1800-as években az európai telepesek a tasmán tigrist okolták az állatállományban tapasztalt veszteségekért, és levadászták őket. Az állat ennek következtében kipusztult, de a jelek szerint egy ideig még előfordult egy-egy példány.
Ausztrál és amerikai kutatók 2022-ben jelentették be, hogy génszerkesztéssel hoznák vissza az életbe a kihalt tasmán tigrist, ám más tudósok elég szkeptikusak: szerintük ez csak tündérmese.
