Miért nincsenek lábaik a kígyóknak? Merthogy egykor voltak
A kígyók talán legmeghatározóbb jellemzője, hogy nincsenek végtagjaik, ami rendkívül ritka a gerincesek között. Ez a tény keltette fel kínai kutatók figyelmét, akik végül a gének szintén találták meg a magyarázatot. A Csengtui Biológiai Intézet herpetológusa (hüllőkkel és kétéltűekkel foglalkozó szakember) és munkatársai 14 kígyófaj genomját szekvenálták (elemezték) 12 családban. Ezek a fajok 150 millió éves evolúciót ölelnek fel. Emellett megvizsgáltak további 11 korábban szekvenált kígyógenomot is.
A kutatók jelentős DNS-elváltozásokat azonosítottak a PTCH1 nevű génben, amely a végtagok fejlődését szabályozza – írja a ZME Science. Kiderült, hogy minden kígyó rendelkezik ezekkel a PTCH1 mutációkkal, így valószínűleg ez a végtag nélküliségük döntő genetikai alapja. Eredményeik megerősítésére a kutatók ugyanazokat a mutációkat vezették be az egerek PTCH1-nek megfelelő génjébe, és a rágcsálók lábujjai lényegesen rövidebbekké váltak. Ez a bizonyíték határozottan arra utal, hogy a PTCH1 kulcsszerepet játszhat a kígyók lábainak eltűnésében.
A kutatás a kígyók egyéb genetikai sajátosságaira is fényt derített. A kígyók gyalázatosan rossz látásúak, ezért folyamatosan nyújtogatják a nyelvüket, hogy érzékeljék a környezetüket. A kutatás a kígyók egyéb genetikai sajátosságaira is fényt derít. A korábbi, kevésbé teljes kígyógenomok elemzése alapján a tudósok úgy vélték, hogy a hüllők elvesztették a látás szempontjából kulcsfontosságú géneket. De a mostani kutatás azt sugallja, hogy a gének még mindig ott vannak, csak arról van szó, hogy tevékenységüket a kígyók evolúciójának korai szakaszában elnémították, valószínűleg a föld alatt élő primitív kígyóktól kiindulva.
Úgy tűnik, hogy ez a „leszabályozás” a magas frekvenciák hallásának képességét is befolyásolta. Ez a változás különleges átalakuláshoz vezetett, a kígyók fülcsontjainak módosulásához, ami rendkívül érzékennyé tette őket a rezgésekre. Úgy tűnik, hogy a kígyók egyik érzéket a másikra cserélték, bemutatva a természet különleges módszerét a genetikai tervrajzok újrahasznosítására.
„Ez a munka egy lépés volt afelé, hogy ne csak a kígyók fejlődésének kulcsfontosságú génjeit azonosítsuk, hanem azt is, hogy a fejlődés hogyan alakítja más gerinceseket, köztük az embert is. Így azonosítani lehet, hogy mi sülhet el rosszul, és mi okozhat betegségeket vagy fejlődési rendellenességeket" – mondta el a kutatásvezető.
