Microsoft-botrány: most az "iratok fordítása" miatt áll a kormányzatig érő korrupciós ügy nyomozása
Továbbra sincs gyanúsítottja a magyar kormányzati szféra igen gyanús szoftverbeszerzési ügyében, most épp a külföldi hatóságok iratait fordítják – szúrta ki a Telex.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2019. augusztusában Hadházy Ákos feljelentése alapján rendelte el a nyomozást a Microsoft-botrányként elhíresült ügyben. (Erről részletesen írunk a cikk végén, de a lényeg annyi, hogy Microsoft magyarországi leányvállalatával együttműködő viszonteladók nagyon olcsón jutottak hozzá Microsoft-licencekhez, amiket aztán többszörös áron adtak tovább állami szerveknek, például a NAV-nak és az ORFK-nak is.)
Hadházy a feljelentés után először 2021 decemberében érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy mit sikerült elérni a nyomozásban. Akkor Polt Péter azt válaszolta, hogy a nyomozás folyamatban van, gyanúsított kihallgatására még nem került sor.
Ezután Hadházi idén októberben ismét kérdéseket küldött, amire a legfőbb ügyész pénteken azt válaszolta, hogy
Hadházy arról is érdeklődött Polt Péternél, hogy az üggyel kapcsolatos OLAF-egyeztetések milyen jellegűek voltak, és milyen eredményekre jutottak. Erre a főügyész azt írta, hogy az OLAF vizsgálta az ügyet, és ajánlást tett arra vonatkozóan, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárásban hogyan kellene az OLAF vizsgálatának eredményeit felhasználni. Arra, hogy Magyarország uniós támogatást bukhat a Microsoftot érintő korrupciós ügy miatt, nem tért ki.
A Microsoftot-botrány
A Microsoft-ügy 2019 nyarán dagadt botránnyá – miután az amerikai igazságügyi minisztérium (DoJ) és a tőzsdefelügyelet (SEC) nyilvánosságra hozták jelentéseiket, és egy Microsofttal kötött peren kívüli megállapodás szövegét. A SEC jelentésében konkrétan a magyar rendőrség egyik beszerzését írta le a korrupciós séma példájaként. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nyolc beszerzést rögzített a közbeszerzési rendszerben a jelentésekben szereplő két év alatt, együtt kevés híján kétmilliárd forint értékben – derült ki a hvg.hu által kikért adatokból. A DoJ nem nevezte meg az ORFK-t a saját beszámolójában, de dátumokat és összegeket írt, azokat a licencbeszerzések adataival összevetve szinte biztosra vehető, hogy ugyanazzal az esettel példálóztak, mint a SEC.
Nem csak a rendőrség, az ügyészség is érintett a Microsoft-botrányban, 2013-2014-ben 237 millióért vásároltak szoftverlicenceket. Sőt az Igazságügyi Minisztérium is, bár sokkal kisebb összegben. E két év öt legnagyobb beszerzése közül háromról jelentettek szabálytalanságokat az amerikai hatóságok a beszerzések teljes listája alapján. Az ügyészség (egész pontosan a Központi Nyomozó Főügyészség) augusztus 23-án nyomozást rendelt el, bár addig a pontig nem éppen egyszerűen jutott el. Korábban érkezett már feljelentés a magyar ügyészségre, erről Polt Péter legfőbb ügyész még 2018 októberében azt a tájékoztatást adta, hogy „bűncselekmény gyanújának hiányában” elutasították. Az amerikai jelentések nyilvánosságra hozatala után sem kapkodtak, azt állították, hivatalosan kell információkat kérniük a DoJ-től, feljelentés híján nyilvános dokumentumok alapján nem intézkedhetnek csak úgy, utána pedig a dokumentumok elemzéséhez szükséges időre hivatkozva késlekedtek.
Ebben a két évben a KEF-es keretszerződés alatt az ORFK érintett beszerzése volt a második legértékesebb a maga bruttó 1,5 milliárd forintjával. Az első helyen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 1,8 milliárdos beszerzése áll. A SEC a NAV-ot is megnevezte, ráadásul a jelentésben szereplő számokat a beszerzések adataival összevetve épp ezt a beszerzését hozták példaként. Nem volt belső vizsgálat a NAV a szervezet 2014-es szoftverbeszerzéseivel kapcsolatban – közölte a szervezet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigénylésére.
Arról, hogy pontosan hogyan zajlottak ezek az ügyek, itt írtunk részletesen.
