Michael O'Leary: A magyar kormánynak biztos helye van a legidiótább politikusok toplistáján
Nyolc budapesti járatot szüntet meg a Ryanair a téli szezonban, másik hét pedig ritkábban közlekedik majd. Mellesleg a társaság fellebbezést nyújtott be az illetékes magyar bíróságnál a fogyasztóvédelmi hatóság 300 millió forintos bírsága miatt, és mivel biztosak abban, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem fog a javukra ítélni, készek az ügyet az EU Bíróságáig elvinni. Nagyjából így foglalható össze Európa legnagyobb fapados légitársasága a – Magyarországon is piacvezető – Ryanair vezérigazgatója, Michael O'Leary budapesti sajtótájékoztatójának tartalmi része.
Egyik információ sem új, a fellebbezés tényét és a járatok megszüntetését is közölte már korábban a légitársaság, és egyik esetben sem mulasztották el igen éles kritikával illetni a magyar kormányt, mondván a lépések hátterében az igazságtalan és idióta extraprofitadó áll.
Miért tartotta O'Leary mégis fontosnak, hogy mindezeket személyesen is megossza a magyar közvéleménnyel? (Sőt, a mindössze egy sajtós kíséretében, a gépe késése miatt jó fél órával a tervezett időpont után érkező üzletember maga osztotta ki az erről szóló sajtóközleményt az újságíróknak.) Az egyszerű válasz az lenne: jelenleg végigturnézza Európát, hogy a téli menetrend újdonságairól tárgyaljon, így jutott el hozzánk is, az eredetileg kitűzött időponthoz képest két héttel később. Közelebb járunk azonban az igazsághoz, ha megmutatjuk ezt a képet:
Igen, O'Leary azért jött Budapestre, hogy az alkalomra készített transzparenssel adja tudtára a magyar kormánynak: továbbra is foggal-körömmel és igen hangosan küzd cége a légi közlekedésre kivetett extraprofitadó ellen.
O'Leary és a magyar kormány vitája még júniusban kezdődött, miután az üzletember a hvg.hu-nak adott interjúban egyszerűen – és többször egymás után – idiótának nevezte Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, az adó kitalálóját. Ezt egy hetekig tartó cicaharc követte, ahol egymást követték a nem túl szalonképes megnyilvánulások. A budapesti sajtótájékoztatón a nevek mellé nem kerültek jelzők, a Ryanair-vezér csak az igazságügy-miniszert kritizálta kicsit, aki – mint felidézte – a nekik küldött értesítés előtt számolt be arról a nyilvánosságnak, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság megbírságolta a céget, amiért továbbhárította az utasokra a Magyarországról induló légi járatok esetében felszámolt 3900 forintos díjat. A hatóság szerint ez jogtalan, mivel az adó alanya nem a légitársaság, O'Leary és a Ryanair jogászai szerint ez baromság, hiszen az adóalany földi kiszolgáló cég – amely a légitársaságokhoz hasonlóan maga is veszteséges a kétéves Covid-mizéria miatt – nyilvánvalóan rájuk hárítja ezt az összeget.
Nagy Mártonról most nem esett szó, azt mindenesetre megtudhattuk, hogy ígéretéhez híven O'Leary postázta neki a Közgazdaságtudomány tökfejeknek című könyvet is. Egy harmadik kormánytag, Gulyás Gergely Miniszerelnökséget vezető miniszternek pedig arra a felvetésére reagáltatták a vezérigazgatót, miszerint alkoholista lenne. „Jó katolikus fiúk vagyunk, néha sokat iszunk, de az, hogy én mennyi alkoholt fogyasztok, nem függ össze azzal, hogy a Ryanair mennyire jó légitársaság” – viccelte el a választ O'Leary, de mindenesetre felajánlotta, hogy küld egy ingyen jegyet Dublinba Gulyásnak, és meghívja egy kocsmázásra.
Ez már csak azért is jól jöhet, mert – erősítette meg – hivatalos tárgyalást nem folytattak a magyar kormánnyal az adóról.
Az élet túl rövid, mi meg 47 országban vagyunk jelen, nincs nekem arra időm, hogy 47 különböző kormánnyal és miniszterrel tárgyalgassak
– fogalmazott a vezérigazgató. O'Leary azt is elmagyarázta a sajtótájékoztató után, miért választotta azt a stratégiát, hogy nyíltan kritizálja a kormányt az adó miatt: „Valakinek ki kellett mondani, hogy ez így nincs jól. Ha csendben maradunk, akkor a kormány azt gondolhatta volna, oké, belenyugodtak, akkor duplázzuk meg az adót, vagy triplázzuk meg. Nem, nekünk le kellett buktatni a magyar kormányt! Amikor Magyarország két legnagyobb légitársasága, a Ryanair és a Wizz Air együtt több mint egymilliárd eurós veszteséget halmozott fel az elmúlt két évben, akkor fel kellett tennünk a kérdést: hol van az az extraprofit, amiről a kormány beszél? A magyaroknak utoljára a Malév volt saját légitársasága, az csak vitte a pénzt, mi meg hozzuk.”
A sajtótájékoztató nagy része is arról szólt, hogy az ír üzletember elismételte: a magyar kormány által kivetett adó hogyan veti vissza itteni működésüket, amelytől korábban még azt remélték, 4,5 millióról jövőre akár 5 millió utasra nőhet, különösen, ha a most vásárolandó 51 Boeingból 3–5 akár az itteni flottáját növelheti. Ehhez képest most 4 milliónál kevesebb utassal számolnak 2022-re, a kevesebb járat pedig magasabb árakat jelent – fejtegette a sajtótájékoztató után O'Leary, aki azt is kizárta, hogy amíg az adó fennáll, addig új reptereken – például Debrecenben – jelenjenek meg a járataikkal.
Az üzleti logika tehát itt is érvényesül: minél nagyobb a kínálat, annál alacsonyabb tud lenni az ár, ehhez képest nálunk most 8 járat megszűnik – miközben Bécsben ugyanennyivel nő a desztinációk száma –, ráadásul még egy adó is terheli a jegyeket. (Hogy senkinek ne legyenek kétségei: O'Leary a hvg.hu kérdésére megerősítette, hogy a 3900 forintos díj egy az egyben beépül a jegyárakba.)
Arra a felvetésünkre, hogy a légiipar elég sok problémával küzd, nem biztos, hogy a magyar kormányra lehet kenni az áremelést, O'Leary úgy válaszolt: a Ryanair volt az egyetlen légitársaság Európában, amely a munkaerőhiány miatt nem kényszerül járattörlésre nyáron (sztrájkok miatt viszont igen – tehetjük hozzá), és a belga pilótákon, illetve a spanyol légiutas-kísérőkön kívül már a fizetésekről is sikerül megegyezniük.
Ami az olajárat illeti, a Ryanair szerinte szerencsés helyzetben van, mivel – szemben az azonnali piaci árakon vásároló Wizz Airrel – a légitársaság erre a piaci évre szinte teljes kerozinigényét a korábban 12 hónapra lekötött, 63–64 dolláros áron tudja biztosítani, és a 2023-tól kezdődő üzleti évben is 92 dolláros lesz a hordónkénti ár, ami még mindig jóval a piaci árak alatt marad. A másfélszeres emelkedés egyébként egy jegyárra vetítve nagyjából 5 eurót jelenthet – mondta O'Leary, aki korábban arról beszélt, vége a 10 euró alatti jegyárak korszakának.
Az áremelkedés persze nem csak a magyar piacot érinti. Mint kérdésünkre elmondta: üzleti évük első negyedévében (április-június) átlagosan nagyjából 7 százalékkal nőttek a jegyáraik, a második negyedévben, ami egy erős időszaknak számít, már két számjegyű lehetett a drágulás. A téli időszak szerinte még kérdéses – nem tudhatjuk, mi történik a háborúval, mi lesz a Coviddal, a gazdasági helyzet hogyan alakul – tette hozzá.
A légi közlekedést is érintheti az a recesszió, amelyet minden elemző jósol a következő időszakra. A Ryanair vezérigazgatója ezzel kapcsolatban azonban optimista: mint magyarázta, a recesszió csak hasznára lehet a cégnek, hiszen őket mindenki a „jó öreg olcsó légitársaságként” tartja számon.
Márpedig az emberek ugyanúgy repülni fognak, csak senki nem fog megengedni magának 700 eurót egy egyórás repülőútért, mindenki a Ryanair 30–40 eurós árait választja majd.
A két nagy csapás szerinte az ukrajnai háború, amely egy kétmilliós, jelentős növekedési potenciállal rendelkező piacot nullázott le, illetve a magyarországi adó, amely szerinte jelentősen visszavetheti az itteni turizmust és légi közlekedést.
Az, hogy ehhez aktívan hozzájárulnak a járatok csökkentésével, szerinte tudatos döntés:
A gépeinket oda visszük, ahol olcsóbban tudunk működni
– emelte ki O'Leary, aki nem csak a magyar kormányt kritizálta, hanem a hollandot is, amely január elsejétől utasonként 30 eurós ökoadót vezet be az amszterdami reptérről induló és oda érkező járatok esetében. „A KLM transzferjárataira ez nem vonatkozik, márpedig a forgalmuknak ez a 80 százalékát teszi ki. Szóval a világ legszennyezőbb utasainak nem kell fizetniük, de azok a szegény emberek, akiknek a célpontjuk vagy kiindulópontjuk Hollandia, azoknak meg igen” – sorolta.
A holland kormány döntésével O'Leary szemében ki is ütötte a magyar kormányt a legidiótább politikusok rangsorában a második helyről – az első helyet biztosan őrzi szerinte a Brexitet teljes szakításként levezénylő, ezzel a brit gazdaságnak komoly károkat okozó Boris Johnson –, a harmadik helyet azonban így is magáénak tudhatja az extraprofitadó miatt. Persze az idiótaság nem egyedi dolog szerinte a politikusok körében. Mint fogalmazott:
A legtöbb politikus egy idióta, eleve idiótának kell lenned, hogy politikusnak állj. Elég sok idióta politikust is lehet találni Európa-szerte.
