Miből lesz pénz az új brit kormányfő 130 milliárd fontos energiavédelmi csomagjára?
“Valahonnan pénzt kell szerezni. A miniszterelnöknek tudnia kell, hogy minden font, amit nem az extraprofitadóból szed be, az adósság lesz, melyet a brit adófizetőknek kell megfizetniük évtizedeken keresztül” – hangsúlyozta a Munkáspárt vezetője az alsóházban. Keir Starmer már régóta javasolja az adót, de sem Boris Johnson eddigi, sem pedig Liz Truss jelenlegi konzervatív kormányfő nem fogadta és fogadja azt el.
“Ellene vagyok az extraprofitadónak. Azt hiszem, hogy nem lenne jó dolog elriasztani a nagy energiacégeket attól, hogy beruházzanak Nagy-Britanniában, mert nekünk arra van szükségünk, hogy a gazdaság növekedjen” – mondta Liz Truss.
Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter a csütörtökön bejelentett, 130 milliárd fontos energiavédelmi csomagról annyit közölt: “rövid távon nyilvánvalóan újabb eladósodást jelent az energiacsomag, viszont garantálja a pénzügyi stabilitást és a költségvetés egyensúlyát”.
Nagy-Britanniában 80%-kal emelkedik a rezsi, ezért olyan fontos az energiavédelmi csomag gyors megszavazása a parlamentben.
A brit országos energiafelügyeleti hatóság (Ofgem) az eredeti tervek alapján októbertől a jelenlegi 1971 fontról 3549 fontra (1,6 millió forintra) emelte volna azt az összeget, amelyet a szolgáltatók egy-egy brit háztartásnak évente számlázhatnak az energiaszolgáltatásért. Ehelyett a tervek szerint októbertől a következő két évre 2500 font (1,15 millió forint) lesz a háztartásoknak évente számlázható átlagos energiaellátási díj felső határa.
A brit kormányfő úgy fogalmazott, hogy az intézkedés "felülírja" az Ofgem árlimit-megállapító jogkörét. Liz Truss közölte: az energiaár-garancia néven meghirdetett árbefagyasztás októbertől fél évig az üzleti szektorra is vonatkozik, és ennek az időszaknak a lejárta után a kormány igyekszik megfelelő további támogatásban részesíteni az üzleti vállalkozásokat.
A Munkáspárt vezetője amiatt is bírálta az új kormányt, mert az nem kívánja növelni a társasági adót, noha ezt korábban a konzervatívok megígérték. Liz Truss azért sem akarja emelni a társasági adót, mert abban bízik, hogy az Északi-tengeren új kőolaj- és földgázlelőhelyek növelik majd a hazai energiabiztonságot. A brit kormány ezenkívül fel kívánja gyorsítani az atomenergia-programot. “Ha olyan magasra emelnénk a társasági adót mint a franciák, akkor elriasztanánk a befektetőket” – érvelt Liz Truss az alsóházban.
