Mi történik Iránban, ahol erőszakba torkolló tüntetéseken tiltakoznak, amiért agyonverték a haját el nem takaró nőt?
Az iráni hatóságok egészségügyi problémával - szívinfarktussal vagy epilepsziával - magyarázzák azt, hogy néhány nappal ezelőtt egy rendőrségi furgonban életét vesztette egy 22 éves nő. Mahsa Amint egy teheráni metróállomáson vette őrizetbe az erkölcsrendészet múlt hét kedden, mert a nőnek nem volt teljesen eltakarva a haja. Aminit betették egy furgonba, hogy az őrizeteseknek fenntartott központba szállítsák, ám útközben kómába esett. Feltehetőleg az történt, hogy a rendőrök a furgonban megverték, a nő kómába esett, majd három nappal később a kórházban meghalt.
Erős a gyanú, hogy Aminit agyonverték
Azért a feltételes mód, mert a hatóságok határozottan tagadják, hogy Aminit bántalmazták volna, szerintük a nő egyszerűen csak rosszul lett. Amini szülei szerint ez nem igaz, lányuk makkegészséges volt, ráadásul a holttesten verések, pontosabban zúzódások nyomai láthatók. Bár rendelkezésre áll egy biztonsági kamera felvétel, de a szülők szerint azt a rendőrség megvágta. A felvételen egyébként az látható, hogy a nő az arcát szorongatja, majd a földre zuhan. Egy iráni egészségügyi tisztviselő ráadásul megerősítette a család állításait, és azt mondta, hogy Amini valószínűleg fejre mért ütésbe halt bele, ami arra utal, hogy a rendőrök bántalmazták.
Aminit azért vehették őrizetbe, mert 1979-es iszlám forradalmat követően Iránban a hatóságok kötelező öltözködési szabályokat vezettek be. E szabályok szerint minden nőnek fejkendőt és bő, testalkatot eltakaró ruházatot kell viselnie a nyilvánosság előtt. Az erkölcsrendőrség - hivatalos nevén "Gasht-e Ershad" (útmutatási járőrök) - feladata többek között annak biztosítása, hogy a nők megfeleljenek a hatóságok által a "megfelelő" öltözködésről alkotott értelmezésnek. A rendőröknek jogukban áll megállítani a nőket, és felmérni, hogy túlságosan kilóg-e a hajuk, a nadrágjuk és a kabátjuk túl rövid vagy szoros szabású-e, vagy túl sok sminket viselnek-e. A szabályok megszegéséért pénzbüntetés, börtön vagy korbácsütés jár.
A lány halála rég nem látott zavargásokhoz vezetett
Az irániakat sokkolta Amini halála, és a hírhedt vallási rendőrséget okolják a meggyilkolásáért. Ez vezetett a tüntetésekhez. Számos olyan tüntetés zajlott, amelynek során a nők az ország szigorú konzervatív törvényei elleni lázadás jeleként levették fejkendőjüket, néha elégették azt. Sőt, a férfiak is csatlakoztak a tüntetésekhez, néhányan leborotválták a fejüket a nőkkel való szolidaritás jeleként és Amini emlékére, akit "azért öltek meg, mert megmutatta a haját".
Ám a tüntetések most már túlnőttek az Amini-ügyön: különösen a fiatalok körében egyre nagyobb a felháborodás az iráni gazdasági helyzet, valamint a szigorú politikai és társadalmi korlátozások miatt. Az embereket az is feldühítette, hogy a hatóságok tagadták a rendőrség érintettségét, és követelték, hogy a letartóztatásában részt vevő rendőrök álljanak bíróság elé. A tüntetők azt is követelik, hogy töröljék el a vallási rendőrséget és helyezzék hatályon kívül az úgynevezett szeméremtörvényeket is. Mi több,
sokan követelik azt is, hogy szüntessék meg Irán teokratikus kormányzati rendszerét.
Ezek a követelések azért számítanak Iránban meglehetősen merésznek, mert az iszlám forradalom értékeit érvényre juttató Forradalmi Gárda uralja az utcákat, különösen azóta, hogy Ebrahim Raisi az elnök. A mélyen konzervatív nézeteket valló keményvonalas Raisi ugyanis tovább szűkítette az eltérő véleménynyilvánítás mozgásterét, még inkább megerősítette az erkölcsrendőrséget, és az ország minden szegletében meghonosította a síita iszlám merev értelmezését.
A legtöbb tüntetés ugyan békésnek tűnik, de Irán kurd területein néhány erőszakba torkollott. Több városban a tüntetők összecsaptak a biztonsági erőkkel, és megakadályozták, hogy a rendőrség letartóztatásokat hajtson végre. Hétfő este is folytatódtak a tüntetések, és a héten további zavargások várhatóak, annak ellenére, hogy Irán hírhedt biztonsági erői egyre keményebben lépnek fel.
Egy norvégiai székhelyű szervezet, a Hengaw, amely az emberi jogokat figyeli Irán túlnyomórészt kurd területein, azt közölte, hogy egy 16 éves fiú és egy 23 éves férfi meghalt, amikor a biztonsági erők tüzet nyitottak a tüntetőkre kedd este Piranshahrban és Urmiában mindkettő Nyugat-Azerbajdzsán tartományban található. A csoport arról is beszámolt, hogy hétfőn a szomszédos Kurdisztán tartományban három férfi tüntetőt lőttek le a biztonsági erők (egyet Szakkézben, Amini szülővárosában, kettőt pedig Divandarreh és Dehgolan városokban), amikor a zavargások eszkalálódtak.
Az állami Irna hírügynökség eközben azt közölte, hogy egy rendőrségi asszisztens belehalt sérüléseibe, amelyeket a tüntetőkkel való erőszakos összecsapásokban szerzett kedden a déli Shiraz városában. Az Irna arról is beszámolt, hogy az éjszaka folyamán 15 városban zajlottak tüntetések, köztük Teheránban, az északkeleti Mashhadban, az északi Rashtban, valamint a központi Kerman és Isfahan városokban. A rendőrség könnygázt vetett be és letartóztatásokat hajtott végre, hogy feloszlassa a tömeget, amely utcákat torlaszolt el, köveket dobált és rendőrségi járműveket gyújtott fel - tették hozzá.
A rezsim nem szeretné, ha megismétlődne az, ami tíz éve történt
Elemzők szerint az iráni rezsim attól tart, hogy az Amini-ügy miatt elindult tüntetéshullám eszkalálódik és olyan méreteket ölt, amelyet már erőszakkal sem tudnak megfékezni, vagy csak nagyon nehezen. Ez nem lenne példa nélküli és vannak arra utaló jelek, hogy az Amini-ügy miatti ellenállásból tömegmozgalom formálódhat. Ahogy arra a brit Guardian felhívta a figyelmet, 2009-ben történt egy hasonló incidens. Akkor szintén egy fiatal nőt, Neda Agha Soltant lőtt le egy orvlövész az egyik kormányellenes tüntetésen. Az eset lázadást gerjesztett és egy időre leleplezte a régió egyik legszilárdabb rendőrállamának törékenységét. Akkor
olyan zavargások robbantak ki, amelyekre az 1979-es iszlám forradalom óta nem volt példa.
Az iráni rezsimben most attól tartanak, hogy Amini halála is okozhat a 2009-es zavargásokhoz hasonló politikai földrengést Iránban. Igaz, a rezsim azóta bekeményített. Irán ma már a régió egyik legjobb digitális biztonsági rendszerével rendelkezik, és hatékonyan kézben tartja a megfélemlített és hallgatásra kényszerített közösségeket, így az ellenállás is sokkal nehezebb, mint tíz éve.
