Mi lesz az orosz "kémbanknak" adott előjogokkal, a budapesti székházzal és a magyar tőkével?
A kormány látványos hátraarca, vagyis a Nemzetközi Beruházási Bankból (NBB) való magyar kivonulást deklaráló kormánydöntés óta nagy a hallgatás az orosz hátterű, budapesti központú pénzintézet körül. Ezután Magyarország már nem bankhatalom, az NBB jelenét pedig az ellehetetlenülés, jövőjét a kilátástalanság jellemzi.
Így lehet ez a számláival is. Arról hétfőn írt a Direkt36, hogy a háború kitörése után az OTP úgy döntött, megszünteti a bankkal kötött szerződést, ezt követően az MKB sietett az NBB segítségére. Az Indexnek azonban "bankpiaci források" már azt közölték: "miután a kormány eldöntötte, hogy megszünteti a részesedését, azonnal megkezdődtek a tárgyalások a számla megszüntetéséről".
Egy sor fontos kérdés azonban így is lezáratlan maradt.
A hvg.hu még pénteken fordult a kormányhoz és az NBB-hez is kérdéseivel, de azóta sem kaptunk választ arra, hogy a kilépést deklaráló döntés magával vonja-e a pénzintézetnek még 2015-ben, illetve 2019-ben törvénnyel biztosított széleskörű jogokat és kiváltságokat, vagyis érvényben maradnak-e ezek a korábbi döntések, vagy tervezi-e a kormány ezek módosítását, visszavonását?
A bank is hallgat például arról, hogy ezek után képes lesz-e folytatni tevékenységét, mik a tervei.
Arról se tudni, van-e már megállapodás arról, hogy a bank 25,27 százalékos magyar részesedésének visszafizetése milyen ütemezésben várható, a bank megtartja-e budapesti székhelyét, vagy kivonul Magyarországról és eladja például a Duna parti szákházát, a Lánchíd palotát?
Utóbbi, a Lánchíd mellett, a budai oldalon, a Fő utca 1. szám alatt található, idén 154 éves, 5500 négyzetméteres épület tulajdonjoga az államtól több magánvállalkozás után 2013-ban került a Nobilis Kristóf üzletemberhez – fia, Nobilis Márton jelenleg az Agrárminisztérium államtitkára – köthető DÖB-68 Zrt.-hez, amelytől 2020-ban vásárolta meg a bank 8,89 milliárd forintért.
Ennél sokkal nagyobb – a Népszava számítása szerint – 74 milliárd forint az az összeg, amit a bank a magyar államnak kell visszafizessen a 25,27 százalékos tulajdonrészért a kivonulás után. De intő jel, hogy a bank más távozó EU-tagállamok – Bulgária, Románia, Szlovákia, Csehország – részét sem tudja egyben kifizetni az alaptőkéből: Szlovákiától például a bank 10 éves részlet-visszafizetést kért.
Miközben az amerikai szankciók bejelentése után rövid ideig úgy tűnt, a magyar kormányon múlik, van-e jövője az EU-ban a szankciók alá vont banknak, a magyar kilépés után egyre valószínűbb, hogy nincs – nemhogy az EU-ban, általában sem. Boros Imre szerint, aki a bank egyik magyar igazgatósági tagja volt, az oroszok is ki fognak lépni, és az egész bank megszűnik.
A magyar kilépés után egyébként Boros Imre mellett búcsúzhat igazgatósági tagságától Polai György Patrik pénzügyminisztériumi főosztályvezető és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is, aki a bank "magyarországi kormányzója" címet viseli. A hvg360 a kiszivárgott dokumentumok között olyan levelet is talált Nagy Márton nevével, amely a belga pénzügyminisztériumnál lobbizik a bank pénzeszközei zárolásának feloldása érdekében. A gazdaságfejlesztési tárca azt állította ezután, hogy a miniszter nem küldött ilyen levelet.
Addig is azonban, amíg a bank működik, és Budapesten van a központja, és főleg, amíg nem vonja vissza az Orbán-kormány a banknak 2019-ben, törvénnyel biztosított kiváltságokat, maradnak a sok kritikát kiváltó, a nagyvonalúnál is bőkezűbben mért engedmények, amelyek bizonyos esetekben felérnek a külföldi államoknak járó mentességekkel, diplomáciai előjogokkal. Csak néhány példa:
Ha már szóba kerültek a bank felsővezetői, érdemes megemlíteni közülük azokat, akiket a bejelentett amerikai szankciók név szerint is érintenek. Ők hárman: Nyikolaj Koszov, a bank elnöke, Laszlóczki Imre, a bank magyar alelnöke és Georgij Potapov az intézmény kormányzótanácsának elnökhelyettese. Nézzük kicsit részletesebben, kik ők:
Közülük Laszlóczki vérbeli karrierdiplomata, aki 1987 óta az összes kormány alatt a külügyben dolgozott. Egészen 2019-ig, amikor átigazolt a Nemzetközi Beruházási Bankhoz. Annak idején interjút is adott a hvg.hu-nak, és azt mondta: "a bank egy teljesen apolitikus intézmény, a különböző országok belügyeivel vagy külpolitikai kérdésekkel nem foglalkozunk, a mi dolgunk az üzlet."
Ugyancsak Laszlóczki Imre beszélt korábban arról is, hogyan került Budapestre a bank: felmerült, hogy “a banknak további növekedési lehetőséget jelentene, ha át tudná tenni a székhelyét egy európai fővárosba. És hát a magyar kormány volt a leggyorsabb, kaptak a lehetőségen, hogy egy nemzetközi beruházási bankot Magyarországra lehet hozni – az egész térségben nincs ilyen.”
A bank magyar alelnöke annak idején a kémvádakra is reagált: ezen hol nevetnek, hol bosszantja őket. Ugyanis a kezdetektől felmerült, hogy az intézmény az orosz kormány vagy titkosszolgálat trójai falova lesz. Nemrég a Politico is arról írt:
az európai kémelhárítás leggyengébb láncszeme Magyarország, a bank pedig a nyugat szerint logisztikai hátteret nyújt az orosz hírszerzésnek.
A KGB-s családból származó elnök, Nyikolaj Koszov korábban kifejtette: “politikai befolyás a bankban nincs, és nem is lesz”. Azt is állította, hogy a bankban nincsenek kémek. Szülei titkosszolgálati érintettségéról pedig azt mondta: "nagyon büszke vagyok a szüleimre. Más korban éltek, annak a kornak a körülményeinek és követelményeinek megfelelően."
A Koszov-családról korábban a Privátbankár írt. Az anya, Jelena Koszova 2014-es halálakor az orosz TASSZ hírügynökség úgy jellemezte őt, mint “tehetséges szobrász és a XX. század egyik legkülönlegesebb kéme". Jelena Koszova 1949-ben érkezett New Yorkba, az ENSZ-nek dolgozva kettős életet élt és aktívan vett részt amerikai katonai titkok megszerzésében.
Jelena a hetvenes években költözött Budapestre a férjével. A férjét, Nyikolaj Koszov vezérőrnagyot ugyanis kinevezték a KGB magyarországi főnökévé és a család aztán 12 évig élt a magyar fővárosban. A KGB rezidens irodája annak idején a Belügyminisztérium Roosevelt téri székházában az első emeleten volt, közvetlenül a magyar államtitkár szobája mellett.
Ami pedig magát a későbbi bankvezér fiukat illeti, ifjabb Nyikolaj Koszov az orosz külügyminisztérium kötelékébe került, és a külügyi pályafutás mellett 1993-ban kezd el vezető beosztásokat betölteni orosz állami cégeknél. Oknyomozó cikkek szerint ráadásul Koszovnak pénzmosásgyanús tevékenységhez is köze lehet, a Panama-iratok hat ilyen offshore cégének adatait szivárogtatták ki.
