12° Budapest
2024 november 07., csütörtök
image

Mi lesz a használt kávékapszulák sorsa? A Nespresso magyarországi újrahasznosító központjában jártunk

A kapszulás kávéfőzés előnye, hogy a „svájci óra inspirálta rendszer” tökéletesen védi a kávét a levegőtől, a nedvességtől és a fénytől, így a kiváló minőségű pörkölt, őrölt kávé a lehető legfrissebb marad egészen az elkészítés pillanatáig. Ráadásul, bár azt hihetnénk, hogy egy csésze Nespresso kávé környezeti terhelése jóval meghaladja a filteres vagy kotyogós társáét, a Quantis által készített életciklus-elemzés szerint a Nespresso rendszer karbonlábnyoma hasonló, mint a csepegtetős, a kotyogós és a filterkávéjé, és 24 százalékkal kisebb, mint a szemeskávéval működő őrlős kávégépeké.

Miből készül a kávékapszula?

A Nespresso kapszulák nem műanyagból, hanem alumíniumból készülnek, ennek pedig fontos előnye, hogy az korlátlan alkalommal újrahasznosítható:

a világon valaha előállított alumínium 75%-a ma is körforgásban van, és fellelhető például a mindennapokban használatban lévő alumíniumcsomagolások anyagában.

Ráadásul, ha egy termék nem újonnan előállított, hanem újrahasznosított alumíniumból készül, az lényegesen kevesebb energia felhasználását jelenti a gyártási folyamat során. A Nespresso 2020-ban mutatta be a 80 százalékban újrahasznosított alumíniumból készült kávékapszulákat, és a vállalat célja, hogy hamarosan az összes otthoni fogyasztásra szánt Nespresso kávét újrahasznosított alumínium felhasználásával készült kapszulákba csomagolják.

A Magyarországon 2007 óta jelen lévő vállalat 2012-ben vezette be hazánkban a kapszulák visszagyűjtését,

ekkor még csak 3% volt a kapszulák újrahasznosítási aránya, mára azonban a kapszulák 47%-át hasznosítják újra.

Ez az EU-n belül élvonalnak számít, és globális összehasonlításban is szorgosak a magyar fogyasztók, hiszen 2021 végén a Nespresso globálisan becsült újrahasznosítási aránya 28% volt. A magyar vevők 3000 gyűjtőpontra vihetik vissza a használt kapszulákat, és 2017-től a megrendeléseik kézbesítésekor a futárszolgálattal is visszaküldhetik azokat.

Bár a visszagyűjtött kapszulák között 1-2%-ban idegen anyagot is leadnak - például műanyagból készült kapszulákat - a vásárlók, ezeket is kiválogatják, és ami lehet, újrahasznosítanak.

A Magyarországon visszagyűjtött kapszulák a debreceni feldolgozópartnerhez kerülnek

A Nespresso az alumíniumot újrahasznosítja, a kávézaccból pedig termőközeget gyárt. A visszagyűjtött kapszulák feldolgozásában a partnere a debreceni székhelyű PMR Kft. Miután beérkeztek a kapszulák a debreceni feldolgozópartnerhez, azok súlyát lemérik, ezután összegyűjtik őket egy kupacba. A kapszulákat kiöntik a gyűjtőzacskókból, és a kézi válogatás során eltávolítják az idegen anyagokat - ilyenek bizony előkerülnek néha, volt, hogy egy kávégép alkatrészeit kellett kiválogatni. Miután pedig kiszárították a kapszulákat, azok egy speciális gépbe kerülnek, amely kisebb darabokra vágják őket.

Innen egy rázódobba érkeznek, amely szétválasztja az alumíniumot és a kávézaccot. Utóbbi tárolókba kerül, míg az alumíniumot összepréselik vagy zsákokba gyűjtik, és alumíniumkohóba szállítják, ahol beolvasztják őket. A kohóban az alumínium olvadáspontja 500 fokos, ezután különböző használati tárgyak formájában születik újjá, a kávézaccot pedig komposztálás során hasznosítják.

A Magyarországon visszagyűjtött kapszulákból származó kávézacc egy részéből speciális termőközeget fejlesztett a cég, melyet a Pannonhalmi Főapátság levendulamezőinek talajjavítására használnak fel. A kávézacc többi része Debrecen környékén komposztként hasznosul.

A kapszulák újrahasznosítása nem elég a fenntarthatósághoz

Évente több mint 9,5 milliárd kilogramm kávét termelnek világszerte, amelynek teljes kereskedelmi értéke 30,9 milliárd dollár. Ráadásul a kávé iránti globális kereslet 2050-re várhatóan háromszorosára nő, ami növeli az erdőkre és más élőhelyekre nehezedő nyomást azokban a trópusi régiókban, ahol a kávét termesztik. A gazdák egyszerűen kifogynak a földekből, így nem tudják majd kielégíteni a keresletet.

Bár a kapszulák újrahasznosítása fontos része a körforgásos szemléletnek, de nem elég a környezet védelméhez, hiszen egy csésze kávé környezetre gyakorolt hatása a csomagolásnál jóval többől áll:

Az egy csésze Nespresso kávéra számított környezeti hatás 41 százalékát a felhasználási szakasz teszi ki, ezt követi a zöldkávé-ellátás 32 százalékkal, a csomagolás csupán a harmadik helyen áll a maga 13 százalékával.