Budapest
2024 november 17., vasárnap
image

Mi ez a korrupciós botrány az Európai Parlamentben, amin már Orbán Viktor is gúnyolódik?

Péntek délelőtt felbolydult Brüsszel, miután a helyi rendőri erők 14 helyszínre szálltak ki házkutatást tartani, a hivatalos közlés szerint az Európai Parlament több munkatársa és egy Öböl-menti ország korrupciós ügye miatt. A rendőrség mintegy 600 ezer euró készpénzt, mobiltelefonokat és laptopokat foglalt le, zár alá vett több brüsszeli irodát, és "legalább négy embert" őrizetbe vett, bűnszervezetben elkövetett korrupció és pénzmosás vádjával.

Az alapból is nagy horderejűnek ígérkező ügyből még durvább lett, amikor kiderült, hogy az egyik őrizetbe vett személy az EP egyik görög alelnöke, Eva Kaili volt, több lap pedig egybehangzóan tudni vélte, hogy a szóban forgó Öböl-menti ország az aktuális foci-világbajnokság házigazdája, Katar. A hétvége folyamán szállingózni kezdtek a részletek, annyit már biztosan tudunk, hogy EP-asszisztensek és családtagjaik is vannak az előállítottak között, az eljárás alá vontak száma pedig legalább hatra nőtt.

A Politico megismerhette az egyik őrizetbe vett EP-munkatársra kiadott elfogatóparancsot. A lap szerint a dokumentum azzal vádolta a célszemélyt, hogy Katar és Marokkó érdekében közbenjárt az Európai Parlamentben dolgozó képviselőknél. Az ügyben kiadott ügyészségi nyilatkozatban pedig az áll, hogy a szövetségi nyomozók már több hónapja gyanúsítanak egy Öböl-menti országot az Európai Parlament gazdasági és politikai döntéseinek befolyásolásával, mely során "jelentős pénzösszegekkel" és "fontos ajándékokkal" céloztak jelentős politikai és/vagy stratégiai befolyással rendelkező EP-tisztviselőket. A nyomozás során vasárnap este a belga Marc Tarabella EP-képviselő otthonát is átkutatták, sőt a rendőrségi razziák hétfőn is folytatódtak.

Katar a fejleményekre tagadással reagált. Doha vasárnap kiadott közleménye szerint "alaptalan és súlyosan félretájékoztató" minden olyan vélekedés, mely kapcsolatba hozza a katari kormányt a vádakkal. Azt is írták, hogy Katar az intézmények közötti együttműködés útján, és a nemzetközi törvényeknek és előírásoknak teljes körben megfelelve működik.

Brüsszel reakciója természetesen a kollektív sokk volt. Daniel Freund német zöldpárti képviselő a fejleményeket "Brüsszel elmúlt évtizedei egyik legkomolyabb korrupciós botrányának" nevezte, Michiel van Hulten, a Transparency International vezetője szerint a vádak a "legkirívóbbak" között vannak, melyekkel a Parlament az elmúlt években szembesült, Alberto Alemanno, a Párizsi Üzleti Főiskola (HEC) nemzetközileg elismert jogászprofesszora pedig az EU története legmegrázóbb integritási botrányáról beszélt. Ursula von der Leyen EP-elnök a szokásos szófordulataival élve "nagyon komolynak" és "a legnagyobb aggodalomra okot adónak" titulálta az ügyet.

Konkrétumból egyelőre kevés van, de a Politico nyomán összeszedtük, amit hétfő délután az esetről tudni lehet.

Kik a főszereplői az ügynek?

Eva Kaili

Az eddig előállított vádlottak között a legmagasabb beosztású személy. Az EP tizennégy alelnökeinek egyike, korábban tévébemondó volt hazájában, Görögországban. Az EU-ban a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) tagja, otthon a PASOK nevű párt képviselője. Az S&D a folyamatban lévő nyomozás miatt azonnali hatállyal felfüggesztette tagságát, és a PASOK is kizárta köreiből.

Az EP-ben Kaili "különleges feladatokat" látott el a közel-keleti országokkal kapcsolatban. Az elmúlt időszakban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Katar harcos védelmezőjévé lépett elő. November 24-én, amikor az EP közös állásfoglalásban ítélte el az olajországot azon migráns vendégmunkások halála miatt, akik valószínűleg ezerszám veszítették életüket a focivébé előkészítő munkálatai során, felszólalt, és arról beszélt, hogy a világbajnokság "történelmi változásokat hozott" a házigazda ország életében. Nemrég Katar munkaügyi miniszterével egyeztetett, a tanácskozás után pedig a "munkásjogok élharcosának" titulálta az országot.

Szintén novemberben, még a vébé kezdete előtt, az EP egy, az Arab-félszigettel való kapcsolattartásért felelős csoportja kilátogatott volna Katarba, hogy megnézze a stadionokat, és informálódjon a helyi munkaügyi helyzetről, de látogatásukat Doha az utolsó pillanatban lemondta. Ezzel együtt Kaili önállóan elutazott, körbenézett, és mindent a messzemenőkig rendben talált, melynek az EP-ben hangot is adott. A helyi sajtó beszámolói szerint arról beszélt, hogy 500 millió európai állampolgárt képvisel, akik szerint az ország haladása a közös értékek erősödését jelenti.

A letartóztatottak között van Kaili élettársa, Francesco Giorgi is. Ő az EP Közel-Kelet és Észak-Afrika-ügyi tanácsadója, és a Fight Impunity nevű civilszervezet alapítója. A Fight Impunity, mint neve is mutatja, az emberi jogok megsértése ellen harcol, és azért küzd, hogy az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények ne maradhassanak büntetlenül. Legalábbis hivatalosan ezt tűzték a zászlójukra.

Pier Antonio Panzeri

Az S&D volt olasz képviselője, az Európai Parlament emberi jogi albizottságának volt elnöke. A Fight Impunity társalapítója, illetve vezetője, a fent említett, lefoglalt készpénz az ő brüsszeli lakásából került elő, ahogy róla szólt a szintén fentebb idézett elfogatóparancs is. Figyelemre méltó, hogy a Fight Impunityt nem regisztrálták az EU átláthatósági nyilvántartásába, ami sérti az uniós szabályokat, mivel az államszövetség aktuális iránymutatása szerint a civilszervezeteknek részletes információkat kell szolgáltatniuk a finanszírozásukról.

Panzeri családtagjai szintén érintettek lehetnek az ügyben, az európai elfogatóparancs rájuk is vonatkozott, így a képviselő feleségét és lányát szintén letartóztatták Bergamo-közeli otthonukban. A vádak esetükben is szervezett bűnözésben és pénzmosásban való részvételről szólnak, ha bűnösnek találják őket, akár 5 év börtönbüntetést is kaphatnak.

Niccolò Figà-Talamanca

Az Ansa olasz hírügynökség szerint szintén a letartóztatottak között van Niccolò Figà-Talamanca, aki ugyancsak egy névleg az emberi jogokért harcoló civilszervezet, a No Peace Without Justice vezérigazgatója. Közelebbi önmeghatározása szerint ez az NGO a nemzetközi büntetőjog érdekében lép fel, és az emberi jogok és a demokrácia ügyének előremozdításán dolgozik a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. A No Peace Without Justice központja hivatalosan New Yorkban és Rómában van, ezzel együtt ugyanarra a brüsszeli címre van bejegyezve, mint a Fight Impunity.

Luca Visentini

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség főtitkára. Erre a tisztségre a múlt hónapban nevezték ki, előtte sokáig az Európai Szakszervezeti Szövetség vezetője volt. Ezen szakszervezeti szövetségek feladata a többi mellett az építőipari munkások jogainak védelme. Annak ellenére, hogy az elmúlt években sorra jelentek meg aggasztó jelentések a katari vendégmunkások helyzetéről és a stadionok építése során bekövetkezett halálesetekről, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség előző vezetője, Sharan Burrow idén júniusban azt mondta, aki aggódik a munkások jogainak megsértése miatt az országban, az menjen, és nézze meg a változásokat. Visentinit egyelőre csak kihallgatták, nem tartóztatták le.

A nyomozás Marie Arena belga S&D-s EP-képviselő közelébe is elért. Arena az, aki Panzeritől átvette az Európai Parlament emberi jogi albizottságának elnöki tisztségét. Maga Arena pénteken azt nyilatkozta, hogy őt nem állították elő, de egyik beosztottjának irodáját a rendőrség lezárta. A beosztott korábban a Fight Impunitynek dolgozott – de a civilszervezettel maga Arena is szorosan együttműködött. A képviselő pénteken azt mondta, semmit sem tud az ügyről, de ha Katar így járt el, akkor "mások pontosan ugyanezt csinálják".

A Fight Impunitynél Bernard Cazeneuve volt francia miniszterelnök, Dimitris Avramopoulos volt migrációs biztos, Federica Mogherini, az EU volt külpolitikai főképviselője és Cecilia Wikström volt EP-képviselő is tiszteletbeli testületi tagként szerepel. Mogherini szombat délelőtt lemondott tagságáról, Avramopoulos vasárnap délelőtt e-mailben közölte, hogy ő, Cazeneuve és Wikström is „azonnal lemondott tagságáról," amikor pénteken értesült a fejleményekről.

Mit akarhatott Katar, és mi jöhet most?

Katar a sportswashing jegyében azt várta a 2022-es focivébétől, hogy a nyugati világ majd a globális futballmánia miatt félrenéz, és nem foglalkozik tovább az országban alapból is jelenlévő, nagyon súlyos jogsértésekkel. Ezzel ellenben évek óta kemény hangú cikkek jelennek meg arról, hogy az olajország milyen súlyos korrupcióval nyerte el a torna rendezési jogát, hogy az elmúlt években a konzervatív becslések szerint is kvázi-rabszolgasorban tartott vendégmunkások ezrei haltak meg az építkezéseken, és hogy az ország továbbra is lábbal tiporja az LMBTQI-jogokat.

A nyugati kritikákra tehát nem volt gyógyír a sportcirkusz, viszont Katar idén, az orosz–ukrán háború kitörése után váratlanul a korábbinál sokkal jobb alkupozícióba került elsősorban Európával szemben, jelentős ásványkincsvagyona miatt. Leginkább a gázkészlete értékelődött fel rendkívüli módon, az energiaellátás stabilitásáért aggódó európai döntéshozók hirtelen sokkal megengedőbbek, sőt, törleszkedőbbek lettek az országgal, és elkezdtek cseppfolyósgáz-szállítmányokért kilincselni.

Hogy Katar az ukrajnai vérontás miatt mennyire erős pozícióba került, azt az is mutatja, hogy az EU-ban asztalon van egy javaslat, mely vízummentes beutazást biztosítana a katariaknak (és a kuvaitiaknak) a schengeni övezetbe. Ezt azért a történtek fényében az EP-képviselők valószínűleg átgondolják majd. Az S&D például a korrupciós botrány kirobbanására azonnal kérvényezte, hogy fagyasszák be a vízummentességről szóló tárgyalásokat. Az EP külügyi bizottsága a következő hetekben Katarba és Szaúd-Arábiába is tervezett ellátogatni. A katari terveket most törölték.

Az őrizetbe vett EP-képviselők, beosztottjaik és családtagjaik aligha számíthatnak puha elbánásra. Az nyilván a legkevesebb, hogy a korrupciós ügyek miatt forrásvisszatartással fenyegetett Orbán Viktor a Twitteren mémmel gúnyolta ki az EP-t – kiváltva ezzel Guy Verhofstadt haragját, aki a káröröm mellőzésére szólította fel a magyar miniszterelnököt.

Az EP hétfő délután rendkívüli tanácskozásba kezdett a botrány miatt. A Politico percről percre közvetítésben követi a brüsszeli eseményeket, és ahogy várható volt, nagyon paprikás hangú felszólalásokról tudósít, egyre-másra jönnek a felszólítások, hogy szigorúbb átvilágítások és reformok kellenek. Ezek egyelőre csak szavak, noha minden bizonnyal gyakorlati következményeik is lesznek. Ami viszont már nagyon is valóságos, és nagyon is megtörtént, az az, hogy a görög hatóságok vasárnap befagyasztották Kaili családjának teljes vagyonát.