Mérget evett a kutyám, mit tegyek? Jó tanácsok az állatorvostól
Gyanútlan kutyatulajdonosok a margitszigeti séta után azt tapasztalták, kedvenceik rosszul lettek – februárban számtalan ilyen hírt, Facebook-bejegyzést lehetett olvasni. Az ügyben a nyomozás folyamatban van, több tanút is kihallgattak, de gyanúsítottat még egyet sem – tudtuk meg a BRFK-tól.
Nem ez volt az egyetlen ilyen támadás az elmúlt időszakban: Sárvár kertvárosi részén márciusban több állat pusztult el kitett méreg miatt, a szintén fővárosi Péterhalmi erdőben még ősszel kolbászba csavart szögek miatt voltak veszélyben a sétáltatott állatok.
A bezárás nyilvánvalóan nem megoldás, de mit tehet a gazdi az eb érdekében? Bagi Fruzsina szerint a legfontosabb az, hogy a gazdi legyen figyelmes. "Bár a tanítás segíthet, a kutyát csak egy bizonyos szintig tudjuk kontrollálni, arra, hogy ne egyen meg semmit, hobbiból ne kezdjen el rágcsálni valamit, hiszen órákon keresztül nem tud ilyen önfegyelmet gyakorolni" – magyarázza.
Utcai séták során megtaníthatjuk neki azt, hogy nem szabad felszedni a földről dolgokat, de a tiltás sem mindig sikeres: van olyan kutya, amelyik például a tiltószó hallatára inkább még gyorsabban falja fel a kétes falatot a földről. A legfontosabb tehát az, hogy séta közben
mi figyelmesek legyünk, és ha megeszik valamit a kutya, egyből szedjük ki a szájából a falatot, töröljük meg a nyelvét, a szája szélét. Ez segítheti, hogy minél kevesebb méreg jusson a szervezetébe.
Emellett érdemes összeszedni azt, amit felzabált, vagy amit kiszedtünk a szájából, mert ez segíti majd az állatorvost az esetleges mérgező anyag beazonosításában. Bagi Fruzsina ugyanakkor nem győzi hangsúlyozni azt, hogy, ha gyanítjuk a bajt, azonnal forduljunk állatorvoshoz. Ugyanis, amint látjuk, hogy megevett valamit a kutya, még egyből nem fog tüneteket mutatni, sőt, lehet, hogy még akkor sem, amikor elér az állatorvoshoz, mégis minden perc számít,
hiszen a szakember meghánytathatja az állatot, a hányadékból pedig kiderül, hogy mit evett meg a kutya, és mik az esetleges teendők a későbbiekben.
A kutyamérgezés azonban egyáltalán nem csak az utcán felszippantott falatkák miatt alakulhatnak ki, ennél jóval gyakoribb az, hogy a kutya megeszik valami olyat a háztartásban, ami egyáltalán nem való neki. Bár talán nem is gondolnánk, többek közt ezek jelentenek veszélyt a háziállatainkra:
„A mérgezéseknek is van szezonalitása, például különböző időszakokban gyakrabban fordulnak orvoshoz permetezőszer-, csigairtó-, vagy éppen diómérgezésekkel, de más mérgező anyagokkal találkozhat egy kutya vidéken, illetve a városokban” – mondja Bagi Fruzsina.
A különféle mérgezések gyakorisága tehát szezonfüggő: avar-, dióhullási időszakban, illetve kora tavasszal, amikor kiolvad a fagyott dió, a diómérgezés gyakori. Télen többször fordul elő az egérméreg, vagy a döglött egér megevése. Tavasszal a szőlőpermetezésből lehet gond, a gyomirtó mérgezéseknek ekkor nagyobb a valószínűsége. A fagyállómérgezések ősszel, télen gyakoribbak, akkor okoznak több problémát, amikor az autókat feltöltik a szerekkel.
A lakáson belüli vegyszerek, gyógyszerek, rágók és egyéb ételek miatti mérgezéseknek nincs idénye, azokra mindig ügyelni kell.
Az otthoni mérgezések megelőzésére leginkább annyit tehetünk, hogy nem hagyunk kint semmiféle veszélyes dolgot, amit a kutya elérhet: „ahogy a gyerek előtt sem hagyunk kint gyógyszert, vagy egyéb veszélyes anyagokat, ugyanígy a kutya előtt se hagyjunk kint bármi olyat, amit megehet, vagy kibonthat.” Ilyen például a xilites rágó, ami többször okozott problémát az állatorvos praxisában az elmúlt időszakban.
Bagi Fruzsina a xilitmérgezés elkerülésére azt javasolja, hogy ha nem tudjuk szeparálni az édesítőszert az otthonunkban, inkább kerüljük az édesítőszer használatát. Ugyanígy érdemes odafigyelni az ünnepekkor, családi összejövetelekkor, hogy ne pottyanjon le egy-egy édes falat a kutyának.
A ház körül is legyünk körültekintőek: ha diófa van a közelünkben, szedjük össze a diót, ne hagyjuk a kutyának, hogy megegye. Azonban sajnos minden veszélyforrást így sem tudunk elkerülni, ugyanis akár egy-egy madár is behordhatja a diót a kertbe.
A különféle vegyszerekre is figyeljünk oda: nem mindegy, hogyan tároljuk a fagyállót, például ne hagyjuk elöl egy kis üvegcsében a garázsban. A csigairtót, és patkánymérget is érdemes úgy kirakni, hogy a kutya semmiképpen ne férjen hozzá. A permetezési időszakban pedig zárjuk el a kutyát.
A kutyatartás sok költséggel jár, így mérgezés esetén is jobb, ha nem az otthoni filléres praktikákkal próbálkozunk – mondja az állatorvos, aki az otthoni hánytatást sem javasolja, mert ezzel nagyobb gondot tudunk okozni, míg az eredmény kétesélyes. Bagi Fruzsina szerint az otthoni hánytatás csupán időhúzásnak jó, mindezek mellett viszont sok mellékhatása lehet, mint a félrenyelés, a nyelőcsőfekély vagy gyomorirritáció.
Többször hangúlyozza, hogy otthoni praktikák helyett
fontos mérgezés gyanúja esetén az állatorvosi vizsgálat, ugyanis minden mérgezés más kezelést igényel.
Például a diómérgezett kutya elkezd remegni, bizonytalanná válik a mozgása, tudattalan állapotba kerül, akár kómába esik, ha annyira erős a mérgezés. Ez az állapot eltarthat 12-24 óráig, és akár bele is pusztulhat, az állatorvos által adott megfelelő gyógyszerek azonban segíthetnek.
A fagyállómérgezés következtében szinte minden esetben veseelégtelenné válik az állat, amellett, hogy a fagyállónak is van a szakember által beadott ellenszere, és további speciális kezelési lehetősége, ezzel lehet segíteni, hogy minél kevesebb legyen a felszívódása, ha már a hánytatás nem lehetséges.
Csokoládémérgezés esetében azt javasolja az állatorvos, hogy az interneten található felszívódási kalkulátort ne használjuk. "A csokoládémérgezés esetében a legfontosabb azt meghatározni, hogy milyen töménységű csokoládéból mennyit evett egy bizonyos méretű kutya, ami például egy házi sütemény esetében nem meghatározható, így a kalkulátor hasznavehetetlen" – teszi hozzá az állatorvos.
Emellett az is fontos, hogy semmilyen embernek való gyógyszert, például nem-szteroid fájdalomcsillapítókat és gyulladáscsökkentőket (pl. paracetamol, ibuprofen, diclofenac stb.) ne adjunk a kutyának otthoni gyógykezelés céljából, ugyanis ezek nagy károkat, gyakran – szinte minden esetben – halált okoznak, teszi hozzá Bagi Fruzsina.
Ha szeretnénk megelőzni a nagyobb bajt, a legfontosabb tehát az, hogy legyen kéznél az állatorvos elérhetősége. Mindezek mellett pedig fontos, hogy tisztában legyünk vele, lakhelyünkhöz közel hol található ügyeletes állatorvos, ügyeletes klinika, vagy éppen hol érhetjük el az ügyeleti beosztást, amelyet több helyen az állatorvosok önszervezéses rendszerben hoznak létre egy bizonyos térségben – teszi hozzá Bagi Fruzsina.
És természetesen egy kutya elsősegélycsomag is hasznos lehet a mindennapokban, ami hirtelen jött enyhébb hasmenésre, kisebb sérülésekre tartalmazza a megfelelő kutya gyógyszereket, amelyek összeállításában és használatáról szintén az állatorvossal lehet konzultálni.
