Menekülés az orosz mozgósítás elől: „Nem akarok ölni és meghalni sem!”
„Az orosz emberek sírtak, szentpétervári barátaim pedig lesütött szemmel beszéltek velem áprilisban, amikor meglátogattam őket, annyira szégyellték magukat a háború miatt” - mesélte a Berlinben élő magyar jogász, Ildikó (akinek a nevét a kérésére megváltoztattuk, akárcsak az elbeszélésében szereplő orosz barátjáét). „Akkoriban még nem volt szó mozgósításról. Mindenki abban reménykedett, hogy mihamarabb véget ér a háború. Az egyik legjobb barátom, Kolja sem akarta elhinni, hogy a helyzet eszkalálódhat” – emlékszik vissza a magyar nő. A Szentpéterváron élő, közgazdászként dolgozó Kolja szüleinek a generációja sokkal jobban aggódott, mint maguk a fiatalok, hogy hamarosan besorozzák őket. Kolja közeli ismerősének édesanyja például már tavasszal rá akarta beszélni mindkét fiút, hogy meneküljenek Kazahsztánba, de ők maradtak.
Míg le nem zárnak a határok
„A Putyin által múlt szerdán elrendelt részleges mozgósítás után sikerült rábeszélnünk a barátomat, hogy minél hamarabb induljon útnak. Az ő szerencséje, hogy az édesanyja Finnországba ment férjhez, ezért neki családi kötelékei miatt volt schengeni vízuma. Az oroszok többségének még nemzetközi útlevele sincsen, nemhogy vízuma. Ráadásul az ismerőseimtől kapott hírek szerint a napokban az online útlevéligénylő-rendszer is leállt a országban.”
Kolja péntek este hat órányi várakozás után jutott át az orosz-finn határon. Korábban a schengeni határátkelés legfeljebb kétszer félórájába került, de most ez volt a legkisebb gondja. „Hivatalosan betegszabadságot igényelt, hogy meglátogassa az édesanyját. Ez viszont azt jelenti, hogy egy héten belül vissza kellene térnie Szentpétervárra, különben elveszíti jól fizető munkáját. Mihez kezdjen Finnországban mindenféle egzisztencia és állás nélkül? Ha viszont visszatér orosz földre, lehet, hogy többet nem engedik ki az országból” - foglalta össze barátja dilemmáját Ildikó. A közgazdász férfit rettenetesen megviselte az elmúlt hét: napokig hányt és sokkos állapotba került a mozgósítás okozta trauma miatt.
Ráadásul péntek éjféltől Finnország, követve Észtország, Lettország és Litvánia példáját, lezárta a határait a schengeni vízummal érkező orosz turisták előtt, és mostantól csak azok lephetnek be Finnországba, akik családlátogatás, munkavállalás vagy egyetemi tanulmányok miatt jönnek. Nem meglepetés: egy hét alatt 50 ezer orosz turista érkezett Finnországba a szokásos párezerhez képest.
Fő utazási cél: Kazahsztán
De nem csak a finn határon van nyomás: oroszok tízezrei indultak a szélrózsa minden irányában a részleges mozgósítás szeptember 21-i bejelentése után, mert tartanak attól, hogy behívják őket katonának, és rövid időn belül Ukrajnában találják magukat. Bár az orosz védelmi minisztérium közlése szerint 300 ezer, katonai tapasztalattal rendelkező, 55 év alatti férfit hívnának be, megfigyelők szerint akár 1-1,2 millió főre is kiterjedhet a mozgósítás. A nagyobb városokból jóval kevesebb ember kerestek meg behívói paranccsal, vidéken, főleg a keleti határoknál, azonban sok jel mutat a kiterjedt kényszersorozásra.
Az egyik legnépszerűbb irány, amiről Kolja és barátja még áprilisban lemondtak: Kazahsztán. A több mint 7500 kilométernyi orosz-kazah határ mentén összesen 51 ellenőrzőpont működik, amelyeknél kilométeres sorokban várakoztak a héten az autók, különösen a kazahsztáni Petropavlovszk és Uralszk városába vezető útvonalakon. Azok, akik Uralszk felé menet átjutottak a nyugat-kazahsztáni Szirim körzet átkelőjén, megkönnyebbülten mutogatták okostelefonjukon a fényképeiket és videóikat arról, hogy mi történik a határ orosz oldalán.
Két férfi – egyikük 40, másikuk legfeljebb 18 éves lehet – a hosszú várakozástól elcsigázottan, de boldogan lépték át a határt és izgatottan meséltek múlt éjszakájukról: „Rengeteg ember van odaát, legalább 500-600 autó. Az égbe szökő repülőjegyárak ellenére a mozgósítás után azonnal elkelt az összes jegy. Senkit sem érdekelt, hogy a korábbi 100 ezer rubel (kb. 750 ezer forint) helyett most 300 ezret (mintegy 2 270 000 forintot) kell fizetni egy útért” – mesélte a két férfi, akik a határ túloldaláról érkező barátaikra vártak. Mindannyian először járnak Uralszkban, ahonnan Európába akartak továbbmenni. Vannak, akiknek rokonai élnek ott, sőt, néhányuknak még schengeni vízumuk is van, amellyel beléphetnek a legtöbb európai országba.
Miért indultak útnak az oroszok?
A határtól 200 kilométerre fekvő Szamarából érkező Igor programozó. Ő gyalogosan lépte át a kazah határt. Nyíltan beszélt arról, hogy feleségét és két gyermekét hagyta Oroszországban. A közép-ázsiai országba való belépéshez tizenkét órát kellett sorban állnia.
„Azért megyek Uralszkba, hogy megmeneküljek attól, ami a szülővárosomban fenyeget. Az ismerőseim már megkapták a sorozólevelüket, én még nem. Nem akarok harcolni. Nem akarok ölni, és nem akarok meghalni sem!” - indokolta menekülését tömören Igor. Arra a kérdésre azonban, hogy támogatja-e a Kreml Ukrajna elleni akcióit, Igor nem akart válaszolni. Egyelőre annyi a terve, hogy Uralszkban folytatja a munkát, és közben figyelemmel kíséri az oroszországi helyzetet. „Vissza akarok menni, amint javul a helyzet” – mondta búcsúzóul.
A Volga-menti Kazanyból származó Zanija még soha nem járt Kazahsztánban. Azt mondja, hogy a barátjával együtt indult útnak, és most a fiú rokonait akarják utolérni, akik egy nappal korábban utaztak el és csak három órát kellett várniuk a határon.
„A mozgósítás elől menekültünk el, mert biztosra akarunk menni. A barátom még nem érintett közvetlenül, ugyanis egyetemista. Amint minden megnyugszik, visszamegyünk. Addig viszont itt akarunk maradni, biztonságban. Összesen heten vagyunk, mindannyian fiatalok. A Kreml politikájáról nem nyilatkozunk” – jelentette ki Zanija.
Menekülőút Kazahsztánig
Négy 20-25 év közötti orosz fiatalemberrel Almatiban, Kazahsztán egyik metropoliszában, korábbi fővárosában tudtunk beszélni. Azzal a feltétellel egyeztek bele a rövid beszélgetésbe, hogy arról sem kép-, sem hangfelvétel nem készül. Egyikük, egy Nyikoláj nevű fiatalember elmondta, Kazahsztánt azért választották, mert ide minden más menedéket nyújtó országnál kényelmesebben lehetett eljutni. A csillagászati árú repülőút helyett Nyikoláj először az Urál délkeleti részén fekvő orosz városba, Cseljabinszkba buszozott. Onnan autóval tette meg az utat a határig, amelyet legálisan lépett át. Ezután taxival ment az észak-kazahsztáni Petropavlovszkba, onnan pedig egy majdnem egésznapos vonatút következett.
Ketten Moszkvából, a negyedik férfi pedig a fővárostól 200 kilométerre délre fekvő Tulából érkezett. Mindannyian az informatikai szektorban dolgoznak, ezért bárhonnan el tudják látni a munkájukat, amit ketten saját cégükben végeznek. Arra a kérdésre, hogy Kazahsztánban akarnak-e maradni, az egyikük azt mondja: „Fogalmam sincs. Figyelni fogjuk, hogyan alakul a politikai helyzet. Remélhetőleg nem zárják le egyik napról a másikra a határt. Rám család vár otthon.” Másikuk arról számol be, hogy még nem tudja, milyen feltételek mellett lehet tartózkodási engedélyt kapni Kazahsztánban, mindenesetre egy barátjával céget szeretnének alapítani itt. De az is szóba került, hogy Kirgizisztán és Üzbegisztán informatikusoknak szóló projekteket indított, technológiai parkok kialakítását tervezik. A legkülönbözőbb támogatási programok léteznek, így talán ezekben az országokban is érdemes megpróbálkozni.
Fenyegető kitoloncolás
A közösségi hálózatok most tele vannak állásajánlatokkal, valamint tippekkel azzal kapcsolatban, hogyan alapozhatják meg oroszok más országokban az egzisztenciájukat és miként szerezhetnek tartózkodási engedélyt. Jó néhány Telegram-csatorna működik, amelyeken épp ezeket a témákat vitathatják meg egymással a hazájukat elhagyó oroszok. Vannak, akik házasság révén próbálják megszerezni a letelepedés jogát Kazahsztánban, abban azonban egységes az orosz kivándorlók helyzete, hogy mindegyikük napjait a munkakeresés tölti most ki.
A Kazahsztánba érkező oroszok többsége fiatal. Őket feltehetően az oroszországi mozgósítás második vagy harmadik hulláma érintené. Néhányan attól tartanak, hogy az orosz kormány törvénybe foglalhatja a besorozandó és a katonai szolgálat elől elmenekülő emberek körözését. Őket az aggasztja a legjobban, hogy a kazah hatóságok ebben az esetben kiadnák-e őket Oroszországnak.
A kazah jog nem rendelkezik külföldiek kitoloncolásáról, ha az érintett államban mozgósítást rendelnek el. A külföldiek jogállásáról szóló törvény 28. cikke azonban kimondja, hogy külföldi állampolgárokat kiutasíthatnak Kazahsztánból, amennyiben azok engedély nélküli gyűléseket és felvonulásokat szerveznek vagy ilyeneken részt vesznek. Azért is kiutasítás jár, ha valaki hamis adatokat szolgáltat a hatóságoknak tartózkodási engedély vagy állampolgárság megszerzéséhez szükséges dokumentumok bemutatásakor, illetve megsérti a határátlépés rendjét vagy a bevándorlási törvényeket.
Mennyi ideig lehet mentsvár Kazahsztán
A kazah belügyminisztérium adatai szerint 2022 januárja óta 1 660 000 orosz állampolgár lépett be a közép-ázsiai országba, és közülük 1 640 000-en már el is hagyták Kazahsztánt. A távozók közül 3200 embert, azaz az év eleje óta beutazók mindössze 0,02 százalékát vonták felelősségre bevándorlási törvények megsértése miatt – ami kitoloncolással járhat.
A jelentés szerint jelenleg mintegy 20 ezer orosz állampolgár él Kazahsztánban, ám hogy meddig, az kérdés, mivel a külföldi állampolgároknak nincs joguk határozatlan ideig tartózkodni az országban. Az Oroszországból, Fehéroroszországból, Örményországból, Kazahsztánból és Kirgizisztánból álló vámunió állampolgárai sem kivételek ezalól: 30 napon belül nekik is regisztrálniuk kell a rendőrség idegenrendészeti osztályán, és tartózkodásuk időtartama nem haladhatja meg a belépéstől számított 90 napot.
Szerző: Madija Torebajeva. A fordítást és a magyar vonatkozású riportrészt Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.
