Megvizsgálták az eddigi legkönnyebb neutroncsillagot, egy ritka égitestre bukkanhattak
Amikor a Nap tömegénél 10-25-ször nagyobb csillagok szupernóvaként felrobbannak, egy neutroncsillag marad utánuk. Ez egy olyan sűrű objektum, amelyből egy teáskanálnyi anyag tömege akkora, mint egy hegyé. A csillagászok érdeklődését ezért is keltette fel a HESS J1731-347 kódjelű objektum, amely a Nap tömegének mindösszesen 0,77-szerese. Ezzel a valaha volt legkönnyebb neutroncsillag lehet, amit találtak az univerzumban – feltéve, hogy valóban egy neutroncsillagról van szó.
A Nature Astronomy tudományos lap hasábjain megjelent írás szerint a HESS J1731-347-ben lévő központi kompakt objektum egy szupernóva maradvány, vagyis a csillag felrobbanásakor keletkező törmelékfelhő.
A hatalmas csillagok robbanásszerű pusztulása extrém körülményeket teremt. A szupernóva során a csillag magját olyan nagy nyomás éri, hogy az atomokban lévő protonok és elektronok egyesülve neutronokká válnak. Annak ellenére, hogy hatalmas a tömegük, méretük nagyjából akkora, mint egy város.
A modern vélekedés szerint a protonok és az elektronok három kvarkból (up kvarkból és down kvarkból) állnak. Szélsőséges körülmények között azonban kvark-gluon plazmát kaphatunk, ahol a gluonok azok a részecskék, amelyek a kvarkok közötti erős kölcsönhatást közvetítik, így együtt tartják a protonokat és a neutronokat az atomokban.
Van azonban egy harmadik kvark is: a ritka kvark, ami nehezebb, mint a down kvark. A kutatók úgy vélik, hogy az olyan körülmények között, mint ami a HESS J1731-347-nél is tapasztalható, valójában nem neutroncsillag, hanem egy kvarkcsillag – ritka kvarkcsillag – jön létre.
A szakemberek szeretnék, ha további megfigyeléseket végezhetnének, hogy igazolják az elképzelésüket. Ugyanakkor ez nehéz feladat az égitest viszonylag apró mérete miatt.
