Megvan a megállapodás a minimálbérről, 560 ezer forint környékére nőhet jövőre a bruttó átlagkereset
Megállapodásra jutott egymással a munkáltatói és a munkavállalói oldal a minimálbér-tárgyalásokon – jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. A minimálbér 16 százalékkal emelkedik január 1-től (havi bruttó 232 ezer forintra), a garantált bérminimum 14 százalékkal (havi bruttó 296 400 forintra).
A felek a megállapodásban foglalt általános bérajánlásban azt tűzték célul, hogy minden munkáltató törekedjen a bérek értékének megőrzésére teherviselő képességének megfelelően – mondta el a hvg.hu-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Utóbbi kitétel azt tükrözi, hogy a felek szerint a jelenlegi helyzetben a munkahelyek megőrzése elsődleges fontossággal bír.
A megállapodásnak az is része, hogy a felek 2023 közepén ismét összeülnek, és áttekintik a helyzetet. A gazdasági mutatók (beleértve az inflációt) a várttól jelentősen eltérő alakulása esetén sor kerülhet a megállapodás módosítására.
Az egyezség már az előző, keddi tárgyalási fordulón elérhető közelségbe került, a hat érdekképviselet (három munkáltatói és három munkavállalói) közül öten támogatni tudták a fenti számokat. Csak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) nem adta rájuk áldását.
Kompromisszumos megoldás
Zlati Róbert, a szakszervezeti tömörülés elnöke azonban már a csütörtöki forduló előtt bejelentette, hogy belső egyeztetések után mégis elfogadják ezt az emelést. A Maszsz jóval magasabb, 20 százalékos emelést szeretett volna. Zlati szerint az inflációs adatok motiválták őket abban, hogy magasabb értéket követeljenek. Hangsúlyozta, hogy év közben még visszaülnek a tárgyalóasztalhoz, ha a prognosztizált inflációhoz képest lényegesen nagyobb eltérés lesz a jövő év során.
Perlusz László még kedden azt mondta a hvg.hu-nak, hogy
a 16 és 14 százalékos emelési mértékekkel a felek elmentek a falig,
a munkavállalói oldal nem tudja kevesebbel beérni, a munkáltatók pedig nem tudnak többet kínálni.
A minimálbér jelentősebb emelésével a legalacsonyabb keresetek jobban nőnének, a garantált bérminimum viszont jóval több foglalkoztatottat érint, így ennek csekélyebb emelése könnyebben kigazdálkodható a vállalkozások számára, mintha a minimálbér és a garantált bérminimum is 15-15 százalékkal emelkedne. Egy 20 százalékos emelést a munkáltatói oldal már a bértárgyalások elején kizárt, mondván: ekkora emelést képtelenség lenne kigazdálkodni.
A minimálbér felfelé tolja a kereseteket
A megállapodás alapján az alábbi grafikonon ábrázoltuk a keresetek várható alakulását. Természetesen nem tudni, az átlagkereset és a medián (közepes) kereset hogyan alakul jövőre – sőt még az idei évet sem látni egészében –, abból indultunk ki, hogy mivel ezek nagyjából követik a minimálbér emelkedési ütemét, (legalább) 15 százalékkal fognak nőni jövőre.
Ez nyilván csak feltételezés, de nem alaptalan. Ugyan a gazdaság technikai recesszióba lép, viszont a munkaerőpiac még mindig feszes, vagyis munkaerőhiányos. Ha a minimálbér és a garantált bérminimum 14-16 százalékkal nő, ezek legalábbis hasonló mértékben tolják fölfelé az összes keresetet, a munkaerőhiány miatt a vállalkozások nem engedhetik meg maguknak, hogy ne emeljenek, és engedjék, hogy jelentős bértorlódások alakuljanak ki. Ráadásul az infláció magas, ami szintén a munkavállalók béremelési igényeit fűti. Mindez természetesen csak általában, nemzetgazdasági szinten igaz, lesznek olyan cégek, sőt akár egész szektorok, ahol nem várható béremelkedés, vagy legalábbis a 15 százalék körüli szinttől jelentősen elmaradó. Máshol az átlagos béremelkedési ütemet meghaladó emelések is lehetnek.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter csütörtökön egy konferencián azt mondta, 16-17 százalék lehet az éves átlagos infláció 2023-ban, a keresetek pedig ennél valamivel jobban nőnek majd. Ami azért egy recessziós gazdasági környezetben optimista előrejelzésnek tekinthető.
Jövő őszig reálbér-csökkenés következik
A minimálbér, a garantált bérminimum és általában a keresetek ilyen mértékű emelkedése egyfelől kevés, másfelől talán túl sok is.
A munkavállalók számára természetesen kevés. Feltételezve, hogy a Nagy Márton által vázolt inflációs pálya valósul meg (25-27 százalékos tetőzés január-februárban, majd fokozatos lassulás az év végi egyszámjegyű ütemig, kiadva az évi átlagos 16-17 százalékot) 2023-ban talán, épp csak nem lesz reálkereset-csökkenés. Mármint éves átlagban,
ezzel az inflációs pályával az év első felében legalább, de inkább őszig minden hónapban reálkereset-csökkenés lesz.
Ha mondjuk februárban 27 százalék lesz az infláció, míg a keresetek csak 17 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban, az arra a hónapra 10 százalékos reálbér-csökkenést jelent.
És akkor arról nem beszéltünk, hogy egyes árucsoportok inflációja jóval magasabb, mint a teljes, átlagos inflációs mutató. Az élelmiszerek inflációja például már novemberben meghaladta a 43 százalékot.
Félő, hogy felpörög az ár-bér spirál
A másik oldalról, tehát a vállalkozások oldaláról ekkora minimálbér-emelés (és béremelkedés), nagyon is sok. Kérdés, hogyan fogják kezelni ezt a helyzetet. Ahogy arról a bértárgyalások nehézségei kapcsán írtunk: a béremelést a vállalkozásoknak ki kell tudniuk gazdálkodni.
Ennek egyik módja a termelékenység növelése, de az innovációhoz, a beruházásokhoz, a technológiai fejlesztésekhez pénz, tőke kell, ami nem áll rendelkezésre, miközben a gazdaság technikai recesszióba lép. A vállalkozások ideális esetben bevállalhatják, hogy a jövedelmezőségük kárára emelnek bért – de a járvány évei után ennek nincs igazán tere. Opció, ha elbocsátásokba kezdenek, s a létszám csökkentésével teszik lehetővé az alkalmazásban maradók bérének emelését – ám ez a munkanélküliség növekedését jelenti. Továbbá
lehetőség, hogy áremelésekkel teremtenek fedezetet a bérek emeléséhez
– ami viszont az ár-bér spirál beindulásával fenyeget, amikor a béremelési kényszer inflációt generál, ami béremelési kényszert generál, ami inflációt generál és így tovább. Utóbbi lehetőség miatt a mostani minimálbér-emelés vízválasztó lehet, most dől el, Magyarország beragad-e egy magas inflációs környezetbe.
