Megszavazta a parlament a finn NATO-csatlakozást, a svédekét talán inkább máskor
Cikkünk frissül!
Csaknem 10 hónappal azután, hogy tavaly július közepén a magyar kormány benyújtotta a parlamentnek a svéd és a finn NATO-csatlakozás támogatásáról szóló javaslatot, az Országgyűlés március 27-én este megszavazta a kettő közül az egyiket. A finn csatlakozást a parlament
182 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül ratifikálta.
A hvg.hu is írt arról, hogy hétfőn szavaznak a finnekről, ahogy arról is, hogy Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója próbálta megmagyarázni, mi a baj a svédekkel. Ahogyan arról is, hogy ugyanez Gulyás Gergely miniszternek nem igazán sikerült. A hivatalos álláspont elég gyakran változik.
A hátfői ülésnapon még a szavazás előtt, reggel, napirend előtt több ellenzéki politikus is felhívta a figyelmet, hogy a kezdettől együtt kezelt finn és svéd csatlakozás ügyét a kormányzat, illetve a Fidesz–KDNP nemrég szétválasztotta, és amíg a finnek kérelméről hétfőn szavaznak, addig a svéd csatlakozás ratifikációja továbbra is kérdéses, nincs konkrét időpontja.
Ezt, hogy nincs továbbra sem konkrét időpont, válaszában megerősítette Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára is, aki megpróbálta megindokolni immár sokadszorra azt is, hogy miért vonakodnak egyelőre egyes Fidesz-KDNP-s képviselők megszavazni a svéd csatlakozást. Azt mondta, ezt a svédek kezdték azzal, hogy "hazudoztak":
