Megkérdezték a magyar informatikusoktól, mi az, ami itthon tartaná őket – meglepő válaszok jöttek
Négyből három magyar informatikus valószínűnek tartja, hogy a következő két évtized során távmunkában külföldi munkaadónak fog dolgozni, és szinte minden szakember az IT-s életpálya természetes részének tekinti a külföldre történő munkavégzést – ez derül ki egy friss kutatás eredményeiből, amiket kedden ismertettek. Az informatikai, távközlési és elektronikai iparágak szereplőit összefogó IVSZ értékelése szerint mindez újabb figyelmeztetést jelent:
ha a hazai munkáltatók nem találnak megfelelően felkészült IT-szakembereket, az mind az érintett cégek és ágazatok, mind a nemzetgazdaság szempontjából súlyosan fenyegeti a versenyképességet.
A témában kiadott közlemény szerint már a koronavírus-járványt megelőzően végzett felmérések is 26 ezer fős IT-szakemberhiányt prognosztizáltak Magyarországon. Annak érdekében, hogy feltárják a felsőfokú végzettségű hazai informatikusok körében jellemző karrierutakat, és azt, hogy miként lehetne vonzóvá tenni számukra a hazai munkavállalást, egy, az informatikusok életpályamodellét vizsgáló kutatást készítettek. A válaszadók leginkább
a képzések mennyiségi és minőségi fejlesztésében látnák a megoldást az egyre súlyosabb digitális munkaerőhiányra.
A felmérés szerint a hazai informatikusok életpályájuk során hazai és külföldi megbízóknak egyaránt dolgoznak, általában úgy, hogy nem költöznek el Magyarországról. A válaszadók csaknem 75 százaléka valószínűnek tartja, hogy a következő 20 év során lesz olyan időszak, amikor távmunkában külföldi munkaadó számára fog dolgozni, közel felük ezt önfoglalkoztatóként is elképzelhetőnek tartja. A külföldre költözést csak a megkérdezettek negyede valószínűsíti. Ugyanakkor e szándékok magas aránya a következő években rendkívül kedvezőtlenül érintheti az egyébként is több tízezres munkaerőhiánnyal küzdő hazai IT-s munkaerőpiacot – mutattak rá a közleményben.
A növekvő szakemberhiányt elsősorban az informatikai felsőoktatási, illetve a szakképzési intézmények képzési színvonalának emelésével látják enyhíthetőnek a válaszadók (tízből kilencen). Több mint háromnegyedük hatékony megoldásnak tartaná a digitális kompetencia érettségi feltételként való megkövetelését, a programozás bevezetését a köznevelésbe és a szakképzésbe, új IT-szakok, illetve új interdiszciplináris képzések indítását, továbbá a felnőttképzési intézmények IT-s képzéseinek támogatását.
A szakmában dolgozó válaszadók szerint a már külföldön/külföldre dolgozókat hazacsábítani, illetve az erre készülőket maradásra ösztönözni csak versenyképes jövedelmekkel, illetve a külföldi munkavállaláshoz hasonló egyéb feltételekkel (pl. munkavégzés formája, rugalmassága) lehetne. Háromnegyedük emellett támogatná egy olyan IT/programozói „digitálisnomád-vízum” bevezetését is, ami könnyítené a betelepülő munkavállalók munkaerőpiaci adminisztrációját, enyhítené adóterheiket, illetve garantálná egészségügyi ellátásukat – áll a közleményben.
Bár a válaszadók negyede gondolkozott már az IT-s pálya elhagyásán, kétharmaduk szerint végül ténylegesen csak legfeljebb minden tizedik informatikus dönt az informatikus szakma elhagyása mellett. Ugyanakkor az IT-szektorban dolgozóknak is számos nehézséggel kell szembenézniük a mindennapokban: a pályaelhagyás mögött meghúzódó okok közül kiugró arányban említették a szakmai kiégést, de gyakran váltanak pályát a túl magas stressz miatt, illetve a más hivatások iránti érdeklődésből.
