Megígérte az EU-nak a kormány: Igyekezni fog, hogy ne haljunk meg indokolatlanul hamar
Jelentős átalakításra, modernizálásra szorul az egészségügyi ellátórendszer szinte minden eleme az háziorvosi praxisoktól a kórházakig, az idősellátástól a betegségmegelőző programokig, és a kormány konkrét vállalásokat tesz a rendszer reformja, egy XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása érdekében – olvasható ki a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi tervéből, amely négy fő beavatkozási területet jelöl ki az ágazatban, az azok reformjához szükséges, becsült nettó költségigénnyel:
A magyar kormány egészségügyet érintő, az Európai Bizottságnak benyújtott intézkedési csomagja része annak a csaknem 600 oldalas, nemrég nyilvánosságra hozott tervnek, amely a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítésére létrejött Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköznek (RRF) nevezett pénzalap vissza nem térítendő uniós forrásainak lehívását és felhasználását célozza többek között a demográfia, az oktatás, a “zöld átállás” vagy a közigazgatás területén.
Az egészségügyi terület a maga nettó 516 milliárd forintos költségigényével a teljes, az RRF-ből elérhető nagyjából 5,8 milliárd eurónyi (körülbelül 2300 milliárd forint) uniós pénz mintegy negyedét teszi ki. Ez a magyar terv az egyik legjobbnak értékelt lett az EU-ban – dicsekedett a kormányinfón Navracsics Tibor miniszter, aki ugyanitt azt is eredményként igyekezett előadni, hogy mivel a jogállamisági eljárás keretében Magyarország nem teljesítette teljeskörűen a vállalásait, ezért három kohéziós forrást érintően 7,5 milliárd eurónyi forrást zárolnak.
Ami a helyreállítási terv egészségügyi részét illeti, arról az Európai Bizottság nyilvánossá tett értékelése megállapítja: “a terv ambiciózus programot határoz meg az egészségügyi rendszer fő kihívásainak – például az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés, a hálapénz-fizetés magas előfordulási aránya, a kórházi szintű ellátás túlzott mértékű igénybevétele, valamint a munkaerőhiányból és az aktív egészségügyi személyzetnek az országon belüli egyenlőtlen eloszlásából eredő regionális különbségek – kezelése érdekében”.
© Túry Gergely Erre szükség is lesz, mivel az értékelés szerint “bár az egészségügyi eredmények javulóban vannak, még mindig rosszabbak, mint a legtöbb más uniós tagállamban; ez részben az egészségügyi kockázatokkal járó életmódot, részben az állami egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságát tükrözi.” Az Európai Bizottság szerint tehát vannak eredmények – nevesítik is, hogy megkezdődött a kórházi hálózat reformja, az ágazatban dolgozók jelentős béremelést kaptak –, de még bőven van min javítani. Ilyen, megoldandó problémaként, helyzetként azonosítják az alábbiakat:
A problémák nem csak Brüsszelből látszanak. A minap tette közzé a Policy Solution a magyar közszolgáltatások megítélését taglaló kutatást, amelynek hangsúlyos eleme az egészségügy. Megállapítják, hogy “a magyarok szerint ez a terület az, ami a leginkább jelentős reformokat igényel.” A megkérdezettek legtöbbje (38%) szerint a legnagyobb probléma az orvos- és szakdolgozóhiány. Második helyen (17%) a hosszú várólistákat, a harmadikon (7%) pedig azt említették, hogy túlterheltek és alulfizetettek a dolgozók, az állam pedig nem költ eleget az ágazatra.
Az embereket leginkább az egészségügy problémái zavarják © Túry Gergely Ami a kormányt illeti, a helyreállítási terv egészségügyi részében maga is elismeri: “Magyarországon a születéskor várható élettartam és a várható egészséges életévek száma fokozatosan növekszik, azonban még mindig alacsonyabb az EU átlagánál.” Valóban, a születéskor várható élettartam 2018-ban 4,8 évvel maradt el az EU-átlagtól, míg a születéskor várható egészséges életévek száma 2,9 évvel. Ráadásul – rögzíti a kormány is – az alacsonyabb végzettségűek várható élettartama 7 évvel rövidebb (72 év), mint a magasabb végzettségűeké (79 év).
A gondokra a kormány megoldási javaslata: “az egészségügyi ellátórendszer legfőbb célkitűzései közé tartozik, hogy a megelőzés és a betegellátás hatékonyságának és az ellátásokhoz való hozzáférésnek a növelésével javítsa a lakosság egészségi állapotát, ezáltal szolgálja a gazdaság versenyképességét, és járuljon hozzá az idősek életminőségének, önellátási képességének javulásához.” Ezt a kabinet részint a digitális egészségügyi szolgáltatások reformjával, az ellátások hozzáférésének és minőségének javításával, az ágazat korszerűsítésével igyekezne elérni.
A kormányzati vállalások között az egyik legfontosabb reformelem az alapellátás fejlesztése, amire 72 milliárd forintot terveznek elkölteni. A kormány sokat vár a korábban pilotprogramként futó praxisközösségek programjának már zajló kiterjesztésétől. A praxisközösségek a tervek szerint a jövőben együttműködésben kell dolgozzanak a helyi járóbetegellátókkal, egynapos sebészeti központokkal, városi kórházakkal és a korábban EU-s forrásból kialakított egészségfejlesztési irodákkal. Ugyanakkor, mint a hvg360-on írtunk róla, a praxisközösségek még nem hibátlanok:
A beteg számára a látványos változást az jelentené, ha nem kellene mindig hónapokat várni, hogy bejusson a szakrendelőbe a reumatológushoz, tüdőgyógyászhoz, dietetikushoz, neurológushoz, hanem ellátná – bizonyos szintig – az ilyen szakvizsgával rendelkező háziorvosa vagy a praxisközösségen belüli kolléga. Így a szakrendeléseket tehermentesíteni lehetne és talán lehet is: a Parlament előtt fekvő egészségügyi törvényhez most került be egy bizottsági módosító, amely szerint a praxisközösségben “a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó egyes ellátások is nyújthatók.”
A szakrendeléseket tehermentesítené az a vállalás is, hogy a jövőben a háziorvosok a szakorvosok helyett beutalhatják a betegeiket bizonyos vizsgálatokra vagy felírhatnak eddig csak szakorvosi javallatra kiváltható gyógyszereket is. A kormány azt is tervezi, hogy az alapellátásba plusz szakdolgozókat (dietetikus, egészségpszichológus, gyógytornász) von be, és az alapellátásban nagyobb teret kap az egészségfejlesztés és a szűrés. Az alapellátás-fejlesztésre fordítandó 72 milliárd forint a praxisközösségek ápolási, orvos-technikai és IT eszközeinek fejlesztésére mehet el.
Háziorvos munkában © Reviczky Zsolt A helyreállítási tervben a kormány olyan mérföldköveket vállal, minthogy a praxisközösségbe bevont orvosok száma 2025 harmadik negyedévére eléri a négyezer főt, 2025 negyedik negyedévére pedig a krónikus betegségmenedzsment programba bevont páciensek száma eléri a 43 ezer főt, míg a prevenciós, egészségfejlesztési programba bevont páciensek száma a 30 ezret. Egy másik vállalás terén is már tett lépéseket a kormány, ez pedig a hálapénz visszaszorítása, de még nem sikerült maradéktalanul felszámolni “a posztszocialista rendszer” maradványát – ismerik el.
A helyreállítási terv legnagyobb összegű – 253,9 milliárd forintos – kiadási tétellel számoló beavatkozási pontja a “A XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása”. Ennek része “az egynapos sebészeti, járó- és fekvőbeteg ellátórendszer hálózatának infrastrukturális és kritikus orvosi eszközökkel történő fejlesztése”, bizonyos országos intézetek, centrumkórházak fejlesztése. Hangsúlyos elem az Országos Mentőszolgálat modernizálása is: a kor szakmai, műszaki és hatósági elvárásainak megfelelő bázisok, mentőállomások kialakítása, felújítása, bővítése.
Mentőállomásokat újítanának fel és újak is épülnének © Reviczky Zsolt Fontos elem – 100 milliárdos ráfordítással – az egészségügy digitális átállásának támogatása, ami korszerű infokommunikációs megoldásokat, fejlesztéseket takar. Terveznek online adatbázist, betegségregisztereket, és vállalják, hogy 2025 végére az egészségügyi hatósági eljárások 60 százalékát elektronikusan lehet intézni. Szintén 2025 végére tervezik, hogy addigra évi 690 ezer telemedicinális ellátást végeznek. Ehhez létrehoznák a Központi Telemedicina, távügyeleti és távgondozási központot. Már 2024 közepén elindulna egy központi egészségügyi mobil applikáció.
A helyreállítási terv ugyan részletesen nem tér ki rá, de a Parlament előtt fekvő, végszavazás előtt álló egészségügyi törvény a párhuzamosságok felszámolására és a kórházi ellátás indokolatlanságára hivatkozva átalakítaná a szakápolás rendszerét is, ami azzal járna, hogy a kórházak helyett a szociális ellátórendszerre bíznák a tartós ápolásra-gondozásra szorulókat, akik az ápolási osztályokon (elfekvőkön) vannak. Erre a helyreállítási terv csak annyiban utal, hogy “bizonyos kórházakban nagyobb szerepet kaphatnak a rehabilitációs, krónikus és ápolási ellátások”.
Ennek a törvénycsomagnak a része a kórházi struktúra átalakítása is – a Magyar Orvosi Kamara egyébként a jogszabálytervezetet így elutasítja. A tervek szerint minden megyében kijelölnek egy vezető intézményt, amely ellátja az irányítási feladatokat, és dönt például a dolgozók átvezényléséről is. A tervezett változtatások a sürgősségi és a szakellátást is alapjaiban érintik, bár azt, hogy melyik kórháznak mi lesz a feladata, még nem tudni. A helyreállítási terv csak annyit ír, hogy
a kórházi rendszer egységes irányítása biztosítja a fekvőbeteg ellátóhelyek közti feladatmegosztás pontos szabályozását, a korábbi széttagoltság felszámolását”.
A helyreállítási terv hangsúlyos eleme az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló, 90 milliárd forintos digitalizációs program. Ebben a 65 éven felüliek – a társadalom elöregedése miatt 2030-ra a népesség 23,6-át ők teszik ki – otthon viselhető érzékelős eszközt kapnának. 2025 végén már 1,5 millió rendszerbe kapcsolt idős érhetné el az éjjel-nappal működő diszpécserszolgálatot, amely segítséget nyújtana nekik “rosszullét, baleset, vagy kritikus élethelyzet során”. Erre a digitális megoldásra már csak azért is szükség lesz, mert – mint a kormány maga is rögzíti a tervben – az időseket érintő, állami finanszírozású ellátórendszer országosan 53 ezer férőhelye “most is teljesen betelt”.
(Nyitóképünk illusztráció)
