Megérkezett Európába az igazi tél, húszik lövik az egyik LNG-útvonalat – miért nem robbannak fel a gázárak?
Az új év érkeztével rárúgta az ajtót Európára a tél. Január második hetére nálunk is jócskán fagypont alá süllyedt az éjjeli hőmérséklet, miközben a nappali csúcs sem megy sokkal 0 Celsius-fok fölé, de Észak-Európába már egy héttel korábban megérkezett az évszaknak megfelelő, az itteninél sokkal keményebb hideg. Finnország északi részén például mínusz 44,3 fokot is mértek.
A lehűlésre a lakosság természetesen intenzívebb fűtéssel reagál, a tőzsdei gázárak pedig alap esetben ekkor szoktak megindulni felfelé. Mindezzel egyidőben a vörös-tengeri helyzet sem csitul, húszi lázadók továbbra is veszélyeztetik azt a vízi útvonalat, melyet konténerhajók mellett olaj- és cseppfolyósgáz-szállító tankerek is használnak Európa felé tartva. Ez a bizonytalanság logikusan szintén felverné az árakat - azokkal azonban eddig mégsem történt semmi extrém.
A kontinensen irányadó holland gáztőzsde árai ugyan január 3-4-5-én folyamatosan emelkedtek, az azonnali piacon 30,5 euró per megawattóráról 34,5-re szöktek fel, azóta viszont kisebb kilengésektől eltekintve megint csökkenést látunk: a cikk írásakor ismét nagyjából 30,5 euró a gázár.
Tudjuk, hogy Európa az orosz-ukrán háború következményei miatt tavaly kiemelkedően komolyan vette a télire való gázbetárolást, gyakorlatilag minden állam rekordkészletekkel várta az évszak beköszöntét. Ez persze segít stabilizálni az árakat, de a mostani piaci nyugalomhoz ennél fajsúlyosabb tényezők is hozzájárulnak.
Lassul a világ
„Fontos tényező, hogy hogyan áll éppen a világgazdaság, és különösen fontos az ázsiai gazdaságok növekedése, mert Európa Ázsiával fut versenyt az LNG-szállítmányokért"
– magyarázta lapunknak Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője.
Az LNG azután vált kulcsfontosságúvá Európában, hogy a kontinens java levált az orosz gázról, a hagyományosan jóval több cseppfolyósgázt vásárló Ázsia így erős vetélytársat kapott a piacon. Most viszont nagyon úgy néz ki, hogy az ipari termelés jelenleg mindkét kontinensen szakad, sokkal kevesebb gázra van szüksége a gazdaságoknak, és ez az elsődleges oka annak, hogy – bár több tényező is adott lenne hozzá – nem mennek fel Európában a gázárak.
Pletsernek az ázsiai beszakadást az OMV is megerősítette. A társaságnak van Közel-Keleten olyan petrolkémiai létesítménye, mely az ázsiai piacokra termel. Pletsernek az OMV-s forrásai arról panaszkodtak, hogy ott még jobban beesett a marzs, mint Európában. „Kínában pedig nem infláció, hanem defláció van, lassan már egy éve" – mutatott rá az Erste elemzője. Ez mind az LNG-kereslet gyengélkedését hozza magával.
Katar hazárdjátéka is segít
Hiába repkednek a rakéták a Vörös-tengeren, a Bloomberg szerint a katari LNG-hajók a húszi támadások ellenére továbbra is a Szuezi-csatornán hozzák be Európába a szállítmányaikat. Más keleti országok kereskedői viszont már nem ennyire vakmerőek, és a rövidebb, bejáratott út helyett inkább Afrikát megkerülve hajóznak Európa felé.
A Jóreménység-foka kanyar jelentős pluszköltségei viszont egyelőre mégsem jelentek meg az LNG árazásában. Ennek valószínűleg az az oka, hogy Európát Keletről túlnyomórészt Katar látja el cseppfolyós gázzal, míg a távol-keleti régió nagy LNG-államai, Ausztrália és Malajzia az ázsiai piacokra szállítanak. Pletser szerint tőlük nagyon minimális mennyiség érkezhet ide. Így viszont, míg a katari transzport-számlák nem híznak, addig az LNG-áraknak sem kell.
Idén és a következő két évben Pletser szerint komolyan fel fog lendülni az amerikai LNG-termelés. Több mint megduplázzák a kapacitásukat, ami meghatározó lesz az árak alakulásánál. De az USA-ban is a gazdasági aktivitás lesz a döntő: márciusban már kamatvágást várnak az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedtől. De Pletser szerint, amíg a rövidtávú kamatok 5 százalékosak vagy afölöttiek, addig ez az ipari tevékenységet masszívan vissza fogja fogni a világban.
Eközben az ázsiai LNG-árak is mennek lefelé, részben a gazdasági aktivitás már említett lassulása miatt, részben pedig azért, mert Ázsiában is viszonylag magas a betároltsági szint, részben pedig azért, mert elég enyhe az időjárás. Az aktuális előrejelzések szerint egyébként februárra már Európában is enyhülés várható.
