Budapest
2024 november 17., vasárnap
image

Megbukott Montenegróban Milo Djukanovic

Milo Djukanovic (képünkön) hivatalban lévő montenegrói köztársasági elnök elismerte vereségét az elnökválasztás második fordulójában, és már a voksolás éjszakáján, vasárnap gratulált a győztesnek, Jakov Milatovicnak – tudatta a montenegrói közszolgálati televízió (RTCG) a hétfő reggeli híradójában.

A Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) vezetője sok sikert kívánt a győztesnek, és reményét fejezte ki, hogy méltó lesz a választópolgárok bizalmára. „Montenegró választott, és én tiszteletben tartom ezt a választást, és azt kívánom neki, hogy legyen sikeres elnök. Ha sikeres elnök lesz, az azt jelenti, hogy Montenegró is sikeres lesz” – mondta.

A 37 éves Jakov Milatovic közgazdász, az Európa most! mozgalom jelöltje, vasárnap késő esti megszólalásában megköszönte a montenegróiak bizalmát, és kijelentette, hogy a győzelme egyben a megbékélés győzelmét jelenti, és a montenegróiakat többé soha senki nem oszthatja meg. „Montenegró határozott lépést tett előre, és döntő búcsút vett Milo Djukanovic meghaladott rezsimjétől” – hangsúlyozta.

A CeMI ellenőrző és kutatóközpont nem hivatalos, előzetes eredményei szerint Milatovic a szavazatok 60,1 százalékát, míg Djukanovic a 39,9 százalékát szerezte meg.

A montenegrói országos választási bizottság egyelőre nem közölt választási eredményeket, csak annyit jelentett be, hogy a részvételi arány 69,33 százalékos volt.

Milo Djukanovic volt az egyik leghosszabb ideig hatalmon lévő, demokratikusan megválasztott vezető Európában. 1991-ben került hatalomra először, mint miniszterelnök, és 1998-ig töltötte be a posztot, majd 1998 és 2003 között államfő volt. 2003 és 2006, majd 2008 és 2010, végül pedig 2012 és 2016 között újra ő látta el a miniszterelnöki teendőket, végül 2018-tól ismételten Montenegró köztársasági elnöke volt a mostani vereségéig.

Djukanovic összesen 26 évet töltött el az ország élén hol miniszterelnökként, hol államfőként, e a teljesítményét kevesen tudták Európában megközelíteni. Jó példa lehet talán Finnország leghosszabb ideig egyhuzamban hatalmon lévő államfője, Urho Kekkonen, aki 1956 és 1982 között állt az ország élén, vagy említhetnénk, ha kis csalás árán is, de Karl Schenket, aki 31 éven át (1863 és 1895 között) vett részt a svájci Szövetségi Tanács munkájában, ami a kantonországnak az államfői feladatok ellátásért felelős héttagú vezető testülete.