Még több fegyvert kérnek az ukránok, évtizedekig is elhúzódhat a konfliktus – ez történt a háború 182. napján
Tavasszal csökkenhet a harcok intenzitása. Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság külsős munkatársa a Napi.hu podcast műsorában beszélt erről. Szerinte tavaszra fogyhatnak ki a harcoló felek az erőforrásokból. Rácz András azt is mondta, hogy Oroszország céljai nem változtak a háború kezdete óta, ugyanolyan nagyhatalmi érdekei vannak. Úgy vélte, hogy amíg Oroszország olyan, amilyennek ismerjük, addig nem lehet békét kötni.
Az orosz hadsereg ember-, lőszer- és járműhiányban szenved a brit hírszerzők legfrissebb, szerda reggeli jelentése szerint. Ebben megemlítik azt is, hogy az orosz haderő csak minimálisan haladt előrébb a donbaszi offenzívát tekintve. Készülnek ugyanakkor egy nagyobb ukrán ellentámadásra, de ennek a végkifejlete kérdéses, mivel a katonák moráljával is problémák vannak.
Őrizetbe vették a volt jekatyerinburgi polgármestert, aki Putyin egyik hangos kritikusa is. Az őrizetbevétel egy olyan büntetőeljárás keretében indult, amiben a volt polgármestert, Jevgenyij Rojzmant az orosz fegyveres erők lejáratásával vádolják. A politikusnak van egy alapítványa, ahol szintén házkutatást tartottak. Rojzman 2013 és 2018 között volt a város polgármestere.
„Február 24-én hajnali 4 órakor egy új nemzet jelent meg a világban. Nem megszületett, hanem újjászületett” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki Ukrajna Oroszországtól való függetlenedésének 31. évfordulója alkalmából tartott beszédet. És azért is, mert az orosz–ukrán háború már fél éve, hogy elkezdődött. Zelenszkij katonai ruházatban mondta el beszédét, amelyben arra is kitért, hogy országa ellenez minden olyan kompromisszumot, amely lehetővé tenné, hogy Moszkva újabb területeket csatoljon magához. Nem fogunk félelemből, a fejünkhöz szegezett fegyverrel tárgyalóasztalhoz ülni” – hangsúlyozta az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij Ukrajna függetlenségi ünnepén sem felejtette el kommunikálni népe és a világ felé, hogy az ország továbbra is háborúban áll, ám a jeles esemény alkalmából annyit azért megtett, hogy a szokásos katonai pólója helyett az ukrán népviselet jellegzetes hímzett ingjét, a visivánkát vegye fel. Ugyanakkor míg a visivánka jellegzetes alapszíne a fehér (bár olykor eltérnek tőle), a hímzett motívumok pedig valamilyen élénkebb színtartományokban mozognak, addig Zelenszkij ünnepi inge továbbra is sötétzöld maradt, fekete, tankot és páncélozott harcjárművet is megjelenítő hímzéssel.
Lukasenka is gratulált Ukrajnának, a fehérorosz vezető a függetlenség napja alkalmából tett így. A köszöntőben szóba került az is, hogy a belarusz elnök békét, bátorságot és erőt kíván az ukránoknak, hogy visszatérhessenek az őket megillető életükhöz.
Az Ukrán Premier Liga (UPL) Lvivben rendezett labdarúgó-mérkőzése szerdán négyszer szakadt félbe több légvédelmi sziréna miatt a lvivi Skif Stadionban – közölte az UPL. A Ruh Lviv és a Metaliszt Harkiv közötti mérkőzés volt az egyetlen bajnoki találkozó, amelyet szerdán a szirénák érintettek. A közösségi média fiókok videókat tettek közzé a stadionban történtekről, többek között arról, hogy mi történt, amikor az első sziréna megszólalt, és arról, ahogy a játékosok az egyik szünet után visszatérnek a pályára. A mérkőzést egyébként a Metaliszt Harkiv nyerte meg 2-1-re.
Tudatos döntés volt az ukrajnai „különleges hadművelet” lassítása a civil áldozatok minimalizálásának érdekében – fogalmazott az MTI szerint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Sanghaji Együttműködési Szervezet katonai tárcavezetőinek szerdai taskenti tanácskozásán. Sojgu állítása szerint az orosz hadsereg szigorúan betartja a humanitárius jog normáit az művelet során. Ennek azonban ellentmondanak az összecsapásokról és az áldozatokról szóló beszámolók.
Az ukrajnai háború elmúlt hat hónapja az orosz rezsim hatalmas kudarcának bizonyult – jelentette ki Gitanas Nausedas litván elnök. A Sky Newsnak nyilatkozva Nausedas arról beszélt, hogy a Kreml háborúja nem az eredeti villámháborús tervek szerint alakult, mivel Vlagyimir Putyin elszámította magát és most a háború újabb veszteségeket okoz. „De ez az ár, amit az ukrán nemzetnek sajnos meg kell fizetnie ezért a véres háborúért, mert az ukrán nemzet a szabadságáért harcol. Úgy gondolom, hogy az ukrán nemzet értünk is harcol. A demokrácia és a demokratikus országok szabadságáért, mert mindenki érti, hogy Vlagyimir Putyin és a Kreml étvágya nem ismer határokat. Ha sikerrel járnak Ukrajnában, akkor folytatódni fog ez az agresszió és terjeszkedés" – mondta.
Boris Johnson Kijevbe látogatott, és egy 54 millió fontos támogatást jelentett be. A brit miniszterelnök meglepetésszerű látogatást tett Ukrajnában, hogy további katonai támogatást jelentsen be. A Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta, „ami Ukrajnában történik, az mindannyiunk számára fontos. Ezért vagyok ma Kijevben.”
Michael Clarke professzor, a XIX. században alapított brit katonai agytröszt, a Royal United Services Institute egykori vezetője a fél éve dúló orosz–ukrán háború apropójából osztotta meg gondolatait a Sky News stábjával. Clarke úgy véli, hogy a konfliktus 50-80 évig is elhúzódhat. Ezen időszakon belül több aktív és passzív fázisa is lesz, tűzszünetek és kiújuló harcok fogják váltogatni egymást néhány évente. A professzor szerint a szembenállás 2013-14-ben kezdődött, 2022 jelenti a második fordulóját, ami ideiglenesen abbamaradhat, ha az ukránok képesek lesznek kiszorítani az oroszokat az általuk február 24-e óta elfoglalt területekről. „Ez egy nagy győzelem lenne, legalábbis ezúttal, Ukrajna számára, és egy hatalmas vereség és megaláztatás Putyin számára, aminek a túléléséhez igen nagy szerencsére lenne szüksége. De Putyin utódja sem lesz kedves ember, és az Ukrajnával szembeni ellenségeskedés valószínűleg folytatódni fog” – jelentette ki a professzor.
Még több fegyverre van szüksége Ukrajnának Németországtól az orosz támadással szembeni védekezéshez – jelentette ki az ukrán védelmi miniszter az ARD német országos köztelevíziónak egy szerdán bemutatott interjúban. Olekszij Reznyikov a hazája elleni orosz támadás megindítása – február 24. – óta eltelt fél év fejleményeit feldolgozó sorozat részeként készített interjúban kiemelte, hogy Ukrajna köszönettel tartozik Németországnak az eddigi támogatásért, például a Gepard önjáró légvédelmi ágyúkért, a hamarosan megérkező IRIS-T légvédelmi rendszerért és a Cobra radarrendszerért. Ugyanakkor – tette hozzá – Németországnak Leopard harckocsijai is vannak, "méghozzá rengeteg", és a "közös partnerek" is rendelkeznek ilyen járművekkel. Ukrajna ezért azt kéri a berlini vezetéstől, hogy adjon engedélyt a partnereknek arra, hogy átadhassanak az ukrán hadseregnek Leopardokat. Hozzátette, hogy "több igazi fegyver" kellene Németországtól, például MARS-II rakéta-sorozatvetők.
Az Egyesült Államok csaknem három milliárd dollárt ad ismét Ukrajnának fegyverek és védelmi felszerelések vásárlására – jelentette be Joe Biden elnök kedden, az ukrán függetlenség napjára kiadott közleményében. A Fehér Házban keltezett dokumentum szerint Ukrajna 2,98 milliárd dollárt fordíthat ilyen célokra az ukrajnai pénzalap (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében, amely az eddigi legnagyobb összeg. Ez lehetővé teszi Ukrajna számára légvédelmi és tüzérségi rendszerek, lőszerek és pilóta nélküli légi rendszerek, valamint radarok beszerzését, hogy hosszú távon is képes legyen folytatni az önvédelmet – derül ki a dokumentumból.
Nem találkozik Ferenc pápa az ukrajnai háborút támogató orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával, amikor mindketten részt vesznek a vallási vezetők jövő havi kazahsztáni találkozóján – közölte szerdán a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség egy ortodox egyházi vezetőt idézve. Ferenc, aki szeptember 13-15. között a fővárosban, Nur-Szultánban tartózkodik a világvallások és hagyományos vallások vezetőinek VII. kongresszusán, több közelmúltbeli interjúban is elmondta, hogy reméli, hogy találkozhat Kirill pátriárkával, amikor Kazahsztánban lesz. Antonij metropolita, az orosz egyház második legbefolyásosabb méltósága azonban a RIA-nak azt mondta, szó sincs arról, hogy a két vallási vezető találkozna a kongresszus keretein belül.
Az orosz erők rakétacsapást mértek szerdán kora este a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megyére – közölte Szerhij Hamalij, a régió kormányzója. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint az előzetes információk alapján Fehéroroszországból indították a támadást az oroszok. Részleteket a megye kormányzója későbbre ígért.
Az oroszok rakétákkal mértek csapást egy Dnyipropetrovszk környéki vasútállomásra – közölte Volodimir Zelenszkij elnök az ENSZ-szel. A régió a zaporizzsjai atomerőműtől északra fekszik. „Ilyen a mi életünk nap mint nap. Oroszország így készült fel erre az ENSZ-ülésre” – mondta a Biztonsági Tanács előtt. Később kiderült, hogy a támadás 15 halálos áldozatot követelt és mintegy 50-enen megsebesültek.
Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
