Még nem tudni, tényleg jön-e a havi szaldó a napelemes rendszereknél, de kiszámolták, hogy szinte mindegy
Egyelőre bizonytalan a helyzet a háztartási napelemes fronton Magyarországon. A tavaly részben az állami pályázat, részben az energiaválság és a rezsicsökkentés csökkentése hatására a példátlan szárnyalásba kezdő ágazatot októberben a hálózati csatlakozás felfüggesztésével rántotta földre a kormány (igaz, annyi időt hagyott, hogy az utolsó pillanatig még felpörögjön a csatlakozási igények beadása). Az ágazatot ide-oda rángató egyéb intézkedések nyomán pedig rendszeresen előjött a napelemes rendszerek megtérülésének kérdése.
Ez eleinte még csak az állami pályázatokkal kapcsolatban merült fel, a piac több szereplője ugyanis kicsinyelte az 5 kilowattos teljesítményben maximált támogathatóságot, mivel az ő szempontjukból túl alacsony összegű beruházásnak látták a magas adminisztrációs költségek mellett – ez persze nem az érintett ingatlantulajdonosok befektetett pénzének megtérülésére vonatkozott.
Az már inkább, hogy a pályázóknak ez a „túl alacsony összegű” beruházás a pályázatok egy éve húzódó elbírálási folyamata, a felpörgő kereslet és az ellátási zavarok miatt fellépő drágulás nyomán végül egyre magasabb összeget jelentett.
Vagyis az eredetileg 100 százalékosnak szánt állami támogatás már nem elég a rendszer kiépítésére. A támogatási arány különböző becslések szerint 60–70 százalékosra olvadt, vagyis szinte minden érintettnek hozzá kell tennie saját forrásból.
Itt sem beszélhetünk azonban hagyományos értelemben vett megtérüléséről, hiszen egy pályázati nyertes, aki nem saját zsebből állja a fejlesztést – legalábbis annak oroszlánrészét –, mindenképpen jól jár, legalábbis ha végül hozzá is jut a támogatáshoz, igaz, egyelőre nem világos, hogy az uniós forrásból telepített napelemek végül milyen elszámolási rendszerbe kerülnek.
A megtérülés kérdése azokat foglalkoztathatja leginkább, akik önerőből telepítenek saját háztartási méretű (napelemes) erőművet (hmke) otthonuk tetejére. Az ő esetükben a rezsicsökkentés csökkentésének tavaly nyári bejelentése dobott nagyot ezen, az ősszel hozott kormányzati döntések azonban ellentétes irányba hatottak.
Először jött a hálózati csatlakozási kérelmek október végi befagyasztása, aminek bejelentésekor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt emelte ki, hogy továbbra is lehet ilyeneket építeni, csak a hálózatra visszatáplálni nem. Arra már iparági szakértők hívták fel a figyelmet, hogy a hálózatra visszatáplálás nélkül célszerű akkumulátoros tárolókapacitást is beépíteni a napelemek mellé, ami önmagában a napelemes rendszer árának másfélszeresét is kiteheti, ráadásul még az akkumulátoros rendszer alkalmazása esetén sem lehet az összes termelt energiát felhasználni, és a termelés egy része kárba vész.
A következő intézkedés a szaldó elszámolás 10 éven belüli kivezetéséről szóló rendeletet volt. Ezt ugyanis úgy is lehet értelmezni, hogy 2024 elejétől éviről havi elszámolásra kell áttérnie minden háztartási naperőművesnek, amivel megszűnik a hálózat szezonális energiatárolási funkciója, vagyis a nyáron napelemekkel megtermelt energiát nem lehet télen visszavételezni, és így éves szinten nullás energiaszámlát produkálni.
A havi szaldóra áttérés híre nagy sokkot okozott, az első iparági becslések akár több évtizedesre nyúló megtérülési idővel riogattak. Van azonban, aki szerint nem eszik olyan forrón a kását.
Éves vagy havi szaldó ide, egyéb bizonytalanságok oda, egy napelemes beruházás mindenképpen meg fog térülni, mégpedig belátható időn belül. Legalábbis erről beszéltek a hvg.hu-nak napelemes szakemberek saját modellszámításuk alapján.
A sok bizonytalanság miatt arra jutottunk, hogy nincs más hátra, le kell modelleznünk a különböző elszámolások várható hatásait, és érdekes eredményre jutottunk – mondta Kurucz Balázs, a napelemek telepítésével foglalkozó Yuxta Kft. cégvezetője. A cég havi és éves szaldóval is kiszámolta a megtérülést a jelenleg érvényes árakon egy átlagos családi házra telepített napelemes rendszer esetében, és
a különbség mindössze 1,2 év lett a kettő között.
Ők abból indultak ki, hogy az átlagos lakossági fogyasztói profilokból kiolvasható: a háztartásoknak viszonylag lapos az éves energiafogyasztási görbéje, vagyis nincs jelentős eltérés a hónapok között. Az igazán meleg nyári hónapokban – feltehetően a légkondicionáló berendezések miatt – valamivel magasabb a fogyasztás, télen pedig jellemzően decemberben van egy csúcs, karácsony táján – amikor sokan vannak otthon, és sütnek-főznek – mondta Brázai Miklós, a cég üzletfejlesztési vezetője.
Szerintük egy átlagfogyasztó, aki alapvetően fűtésre nem használja az elektromos rendszerét (pláne nem a kevésbé energiahatékony elektromos fűtési módokra, pl. hősugárzó vagy olajradiátor), mindenképp jobb megtérüléssel számolhat még havi szaldó esetén is, mint a tavaly augusztus előtt, még a teljesen rezsicsökkentett időszakban érvényes éves szaldó elszámolással.
Vagyis annak mindenképpen érdemes belevágnia, akinek már van beadva csatlakozási engedélykérelme, de azoknak sem érdemes véglegesen lemondani róla, akiknek nincs. A kormánynak a helyreállítási pénzekről az Európai Unióval kötött megállapodása értelmében ugyanis legkésőbb jövő év végéig el kell törölnie a csatlakozási tilalmat, sőt előtte is felül kell azt vizsgálnia területi alapon, és ahol erre mód nyílik, újra kell engedélyeznie a visszatáplálás lehetőségét. Ehhez pedig egyes helyeken akár már idén előállhatnak a technikai feltételek, a hálózat megfelelő bővítésén több szolgáltató is gőzerővel dolgozik.
Nyolc hónap biztos plusz vs. két hónap mínusz
A szakemberek részletezték is: egy átlagos fogyasztó egy éven belül 8 hónapon keresztül havi szaldóval is ki tudja váltani az áramfogyasztását, és mindössze négy hónap, ahol ez nem jön össze teljes mértékben (mert kevesebbet süt a nap), de még ebből is két hónapban legfeljebb billeg, és csupán december és január az, amikor egyértelműen nem képes annyi áramot termelni egy éves fogyasztásra méretezett napelemes rendszer, mint amennyit elfogyaszt az adott háztartás.
Az éves szaldó esetén ezt tudta kipótolni a nyári betáplálás, a havi szaldóval viszont egy jól megtervezett – a fogyasztást a csökkentett (36 forint/kWh) rezsiárra feljogosító, ~2500 kilowattos határ alatt tartó – rendszer esetében öt forintos kilowattonkénti betáplálási árral (jelen állás szerint ennyit fizet vissza a szolgáltató a napelemek által megtermelt, hálózatra betáplált áramért) számolva kilowattonként a rendszerhasználati díjjal együtt számolva csupán körülbelül harmincegy forintot „bukunk”, azt is csak a napelemek termelte energián felüli fogyasztáson (vagyis például ha a téli hónapok fogyasztását 80 százalékban váltja ki a rendszer, a teljes fogyasztásnak a 20 százalékáért kell csak megfizetnünk a fenti díjat).
A havi elszámolás legfeljebb azoknak lesz kevésbé pozitív, akik hozzászoktak, hogy egyáltalán nincs elektromosenergia-költségük, de a beruházás nekik is meg fog térülni. A havi szaldóval még a sokak által emlegetett, jóval tudatosabb energiafogyasztásra (például, hogy akkor indítjuk el a mosógépet, vagy más nagyfogyasztót, amikor termelnek a napelemeink) sincs szükség a megtérüléshez – mondják a szakemberek, akik ugyanakkor figyelmeztetnek: nem minden a megtérülés, egy napelemes rendszerrel magunk is hozzá tudunk járulni a tisztább energiatermeléshez, otthonunk szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, a klímaváltozás káros hatásainak enyhítéséhez.
10 év alatt megtérül
Ez praktikusan azt jelenti, hogy a legkevésbé napos 2 hónapban 10–20 ezer forintos, a másik két őszi/téli hónapban párezer forintos számla érkezik, és éves szinten körülbelül 47 ezer forintot kell fizetni az áramért a szolgáltatónak. A szakemberek egy négyfős, közepesen korszerű, részben klimatizált átlagos háztartással számoltak,
A napelemek becsült élettartama 25 év, az általuk termelt energia költsége (beleszámolva a beruházást és a karbantartást), 24,62 Ft/kW-ra jött ki. Ez alapján
éves szaldóval 8,8 év, a havi szaldóval 10 év lett a megtérülési idő.
Vihar előtti csend
Arra is emlékeztettek, hogy sokan telepítettek 2022 augusztusa, a rezsicsökkentés csökkentése előtt is napelemeket önerőből, jóllehet, akkor még hosszabb megtérülési idővel számolhattak, ehhez képest a meghatározott fogyasztási szint feletti magasabb energiaárak miatt – ha nem számolunk a csatlakozás átmeneti felfüggesztésével – most jobban is állunk, és belátható időn belül arra sem lehet számítani, hogy lejjebb mennek a lakossági energiaárak
Ráadásul a csatlakozási tilalom életbe léptetése előtt sokan még be tudták adni a hálózati csatlakozási kérelmüket – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint 100 ezer háztartási méretű kiserőmű engedélyeztetése van folyamatban – és amikor elkezdenek megjönni ezek az engedélyek, újabb rohamra lehet számítani.
Az elbírálás után ugyanis megadott határidőn belül – az év végéig – végezni kell a kivitelezéssel és szaldós elszámolási szerződést kell kötni, különben a fogyasztó elesik a szaldó elszámolás lehetőségétől. Hogy mekkora lesz ez a roham, csak fel kell idézni, hogy 2021-ben 46 ezer hmke-t csatlakoztattak a hálózathoz, tavaly első félévben pedig közel 20 ezret, vagyis tavalyra is számolhatunk egy jó 40 ezres darabszámmal (hivatalos adat még nincs), miközben jelenleg 100 ezer engedély elbírálása van függőben.
Ha nekik csak a felük megépíti a rendszerét, az akkor is komoly növekedés lesz a 2021-es rekordot bizonyára túlszárnyaló tavalyi telepítések számához képest is.
Akik már beadták az igénybejelentést, azoknak szerintük már most érdemes lehet telepítői kapacitást lekötni, pláne azoknak, akik nem eleve valamelyik napelemes céggel szerződve tettek így, hanem saját szakállukra. Emellett érdemes figyelemmel kísérniük, hogy miként alakul az engedélyük sorsa, és még időben visszajelezni a hatóság felé, hogy legyen idő kivitelezőt keresni, és határidőn belül befejezni a beruházást.
