Matolcsyék megmutatták: így növelik az árstopok az inflációt Magyarországon
Nagy vihart kavart Matolcsy György a múlt héten, amikor az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. A Magyar Nemzeti Bank elnökének egyik legerősebb állítása az volt, hogy az ársapkák 3–4 százalékponttal növelik az inflációt – márpedig az infláció letörése a jegybank feladata, vagyis az ő munkáját nehezítette meg a kormány.
A kormány pedig ezután sem hallgatott Matolcsyra: az üzemanyag-ársapka kényszerű kivezetése után a héten úgy döntött, április 30-ig meghosszabbítja a hatósági áras rendszert az élelmiszerek esetében – jó eséllyel azért, mert itt nem fordult elő olyan áruhiány, mint amilyen december elején megbénította a hazai üzemanyag-kereskedelmet.
Az MNB erre közzétette azt az adatsort, amely elnöke véleményét alapozta meg – és amely minden bizonnyal az egyik alapja a jegybank új, a jövő hétre várható inflációs előrejelzésének.
A jegybanki elemzés – kiemelve azt, hogy az élelmiszerinfláció nemcsak a legmagasabb az EU-ban, de messze meghaladja a régiós országokét is – pontokba szedve sorolja a jelentős drágulás okait:
Mindezekről a hvg.hu-n is többször írtunk, havonta készülő bevásárlókosarunk adataiban például jól látszik, hogyan szállt el a nem árstopolt tej ára az árstopolt mellett, vagy a kenyéré a búzaliszthez képest.
Legutóbb az árstop meghosszabbításakor hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a kieső bevételek áthárítására mind az üzemanyagpiac, mind az élelmiszer-terméklánc résztvevői a helyettesítő termékek árának magasabb arányú emelésével igyekeztek kompenzálni veszteségeiket.
Ezt megerősítik az MNB adatai is. A kristálycukornál például az ár nem változ(hat)ott az árstop februári bevezetése óta, a porcukoré viszont több mint kétszeresére nőtt (222%-os a drágulás). A rétesliszt vagy a sertéskaraj ára már a másfélszeresére nőtt, a napraforgó étolajat helyettesítő sertészsír 215 százalékkal drágult, és majdnem kétszeres volt a drágulás a pulykamellnél is – sorolja az MNB a december elején felvett áradatok alapján.
Jelentős volt az áremelkedés a feldolgozott termékeknél is, de a legtöbb zöldség és gyümölcs esetében is meghaladta az infláció a régiós országokét. A kieső ár áthárítása önmagában 1,2 százalékpontot adott hozzá az inflációhoz a jegybank számítása szerint.
A jegybank elemzi a másodkörös hatásokat, vagyis azt, hogy a felhasznált élelmiszerek drágulása miatt egyes szolgáltatásoknál is áremelésre kényszerültek a vállalkozások. 8,1 százalékkal drágult októberig éves alapon a munkahelyi étkeztetés, 10,5 százalékkal nőtt a büféáruk ára, az éttermi étkezés esetében pedig 6,2 százalékkal emelkedett az átlagos árszint. Ez az inflációban 0,2–0,4 százalékpontos pluszt jelentett a jegybank számításai szerint.
A jelentős drágulás egy borítékolható következménnyel is járt: az elmúlt hónapokban elkezdett visszaesni az élelmiszer-fogyasztás mennyisége – emeli ki az MNB.
Ahogy a felsorolásban is szerepelt, a jegybank elemzői a drágulást nemcsak az árstopra, hanem a magyar élelmiszeripar termelékenységi problémáira is visszavezetik. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egy alkalmazottra – vásárlóerő-paritáson számolt – jutó termelékenység (a termeléshez felhasznált forráshoz képest elért pluszérték) nálunk az egyik legalacsonyabb. Vagyis az előállítási költségek emelkedése sokkal negatívabb hatással van a végső, fogyasztói árra.
Így fordulhat elő, hogy még a régiós versenytársakhoz képest is sokkal nagyobb itt a drágulás: a csehekhez képest 13 százalékpont az eltérés, a lengyelekhez képest 21,9 százalékpont az októberi adatok alapján. (Ez novemberre tovább romlott – erre az Eurostat péntek délelőtt kiadott statisztikája utal.) Ez magyarázhatja azt is, hogy a forint jelentős gyengülése ellenére a hazai előállítású élelmiszerek drágulása meghaladta az importét.
A jegybank elemzése kitér az üzemanyagárstop hatásaira is. Itt alapvetően két tényezőre vezetik vissza az inflációt: a megnövekvő kereslet miatt is romló fizetési mérlegre, az erre is visszavezethető forintgyengülésre (ez önmagában 0,6–0,7 százalékponttal járulhatott hozzá az inflációhoz). A másik tényező az alacsony (szintén árstopolt) nagykereskedelmi ár miatt kieső import után megszűnő verseny és növekvő árrés a piaci termékek esetében: ennek egyik következménye az, hogy a növekvő adóterhekhez képest is jobban nőttek az árak ezen a területen – ennek a hatása az inflációra 0,4–0,6 százalékpont. Hozzáteszik: a verseny hiánya miatt az árstop kivezetése után a háztartási üzemanyagárak is magasabbak maradhatnak a többi országhoz képest – a magasabb árrés 0,6–0,8 százalékpontot dob az infláción.
Összegezve tehát amíg az árstop 1,2, illetve 2,5 százalékponttal fogja vissza az inflációt, 3–3,7 százalékponttal növeli azt, mint kiderül az MNB alábbi ábrájából is.
