Matolcsy: Magyarország letért az egyensúlyi növekedési útról és a sikeres felzárkózásról
Magyarország letért a 2010 után először beállított, majd fenntartott egyensúlyi növekedési útról és sikeres felzárkózásról (...) nem szabad megengedni, hogy a húszas évtizedben egyensúlytalan növekedéssel próbálkozzunk. Először elromlik az egyensúly, majd elromlik a növekedés, de akkor nincs felzárkózás, vagy ha van is, akkor az nem fenntartható
– mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen Szegeden, csütörtökön.
A jegybankelnök szerint “Nem lehet megengedni azt, hogy míg Lengyelország 1,9 százalékos államháztartási hiánnyal működött, addig Magyoroszág 6,8 százalékossal”, azt is mondta, hogy nem nagyon látható, hogy az egyensúlyi növekedéshez, felzárkózáshoz való fordulat megindult volna.
Az új piacgazdaság megalkotásához szerinte az egyensúlyi növekedésen kívül "kötelező felszerelés" a jövőkép kialakítása, a célok és határidők ehhez rendelése, a folyamatok mérése, nagyobb összetettségre-komplexitásra van szükség, továbbá különlegesnek kell lenni. Az extenzív, azaz "a munkaerő kiterjesztésén" alapuló növekedési modellről rá kell térni az intenzív, tudásalapú, a tudásmegosztás, a kreativitás és a termelékenységi fordulat bázisán álló növekedési útra – mondta.
Új gondolkodásmód, a modern gazdaság élő rendszer
A jegybankelnök szerint a globális gazdaság, az Európai Unió és a magyarok is akkor tudják jól megoldani az évtized kihívásait, ha "fejben átváltanak" és elfogadják, hogy új gondolkodásmódra van szükség. Beszélt arról is, hogy az MNB-nél a fenntartható közgazdaság alapelveinek kidolgozása zajlik, és arra biztatta a szakmát, hogy szóljanak hozzá a témában közétett globális vitairatukhoz.
Az MNB kutatócsoportjában úgy látják, hogy a modern gazdaság a kvantummechanika, a részecskefizika törvényeit követi, és Matolcsy György azt javasolta a közgazdászoknak, hogy a komplexitás törvényét, a rendszerelmélet törvényét építsék be gondolkodásmódjukba, továbbá a modern gazdaságot próbálják élő rendszerként elképzelni.
Tudomásul kell venni, hogy vége van a lineáris világnak, elhagyjuk a régi, biztonságosnak hitt közgazdaság világát és evezünk a fenntarthatóság felé
– mondta.
Egy százalék erőforrás az eredmények 50 százaléka mögött
Szerinte kulcsfontosságú az úgynevezett Pareto-elv megismerése: ami szerint 100 egységnyi erőforrás 20 százaléka váltja ki az eredmények 80 százalékát, és ebből kiindulva az arányt tovább bontva levezette, hogy az erőforrások 1 százaléka állhat az eredmények 50 százaléka mögött. Mindenkinek azt javasolta, hogy - miután ilyen aránytalanságok vannak az erőforrások és eredmények között - vegye figyelembe a Pareto-elv a tanulságait; a családban, a városban, a kormányban, a különböző gazdasági ágazatokban meg kell találni "azokat az 1 százalékokat". A Carniegie-elvről beszélve azt emelte ki, hogy a gondolat hozza létre a valóságot, a pozitív eredményeket.
Az MNB-elnök szerint a tudás exponenciálisan bővül, ha megosztják, a tehetség és a kreativitás döntő erőforrássá válik. A világban - a kisvállalkozótól kezdve a nagybankig, a kormányokon át az országokig és kontinensekig - az győz, ahol a tehetséget feltárják, a kreativitást motiválják és vegyítik a tudással, technológiával, tőkével.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a mai emberi civilizáció, Európa, Közép-Európa, Magyarország akkor tud fennmaradni, ha fenntarthatósági fordulatot hajt végre. Hozzátette: a másik fontos alapfeltétel az egyensúlyi növekedés, mert "akinél nincs stabilitás, az elveszett".
Tudomásul kell venni az energiaforradalmat
Az MNB elnöke a magyarországi siker kulcsának a digitális átállást nevezte, és azt mondta, elfogadhatatlan a hazai üzleti szektor alacsony digitalizáltsága. Szerinte az állami szektor digitalizációjával "kötelező kezdeni", érdemes figyelembe venni a sikeres nemzetközi példákat; ezt lehet gyorsítani a Pareto-elv alapján.
Az energiaforrások ára a következő évtizedben lehet, hogy nem marad ilyen magas, de a magyar egyensúly visszaállítása, a külkereskedelmi mérleg javítása biztos, hogy nem lehetséges az energiaforradalom tudomásul vétele nélkül.
Matolcsy György végül beszélt arról is, hogy az 1970-es évtized - nem ugyanúgy, de főbb mintázatában - megismétlődhet, így egyebek mellett a magas infláció tartós maradhat és alacsony növekedéssel párosulhat; ezen felül számolni kell az 1940-es évek problémáival is. A jó hír szerinte az, hogy bár részleteiben sok lehet a hasonlóság, a 2020-as évtized lefutása nem feltétlenül követi az 1970-1982-es vagy a 40-es évekét; ehhez jó időben jó döntéseket kell hozni, "meg kell találni azokat a bizonyos 1 százalékokat".
