Másfélszer annyi az átlagos nyugdíj Budapesten, mint Dél-Alföldön
Folyamatosan csökken a nyugdíjellátásban részesülők száma és népességen belüli arányuk is, derül ki a KSH 2023-as nyugdíjjelentéséből. Idén januárban 16,6 százalékkal kevesebb – összesen 2,4 millió – ember kapott valamilyen nyugdíjellátást, mint 2012-ben, miközben társadalmon belüli arányuk is 29 százalékról 25 százalékra csökkent.
Mindezt úgy, hogy az öregségi nyugdíjban részesülők száma nem változott: ez folyamatosan 2 millió fő körül alakult az elmúlt években – ők az összes ellátott jó háromnegyedét (75,5 százalék) teszik ki.
A nyugdíjasok számának csökkenését így leginkább az okozta, hogy töredékére esett vissza azok száma, akik úgynevezett életkoron alapuló ellátásban – mivel már csak kevesen kapnak újonnan ilyet – és a megváltozott munkaképességűek közül a rehabilitációs ellátásában – mivel 3 évben maximalizálták ezek folyósításának idejét – részesülnek. Emellett felére esett vissza a hozzátartozói nyugellátottak száma is, mivel egyre kevesebb az olyan ellátott, aki nem jut saját jogon öregségi nyugdíjhoz.
Magyarországon összesen 2 millió 65 évesnél idősebb ember él. Az összes ellátott 62 százaléka nő, akik minden ellátástípusban felülmúlják a férfiak számát – írták a jelentésben.
Ausztráliába is folyósítanak
Arányosan a legtöbb nyugdíjas Tolna megyében él, ahol csaknem minden harmadik ember (30 százalék) részesül nyugdíjellátásban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy itt élne arányaiban a legtöbb idős ember, mivel a nyugdíjasok 16,9 százaléka a megváltozott munkaképességűek ellátását kapja. A másik oldalon Pest vármegye áll, ahol nagyjából csak minden ötödik (21,3 százalék) ember részesül valamilyen nyugdíjban.
Külföldre 48 ezer embernek folyósítanak nyugdíjat, de a nekik küldött összegek jóval alacsonyabbak, mint a hazaiak – átlagosan 61 642 forint. Ez abból adódik, hogy az érintett államok, ahol a nyugdíjra jogosult korábban dolgozott, időaarányosan megosztják egymás között a nyugdíjterheket. A legtöbben Németországba kérnek nyugdíjat, a második helyen Ukrajna áll. Az érintett országok többsége térségbeli, de közel kétezer embernek a világ másik oldalára, Ausztráliába küldik a nyugdíjat.
Mennyi az annyi?
Az öregségi nyugdíj átlagos összege 208 168 forint volt januárban. Jelentős, 32 ezer forintnál is nagyobb a különbség a férfiak javára, akik havonta átlagosan 228 411 forinthoz jutottak, miközben a nők átlagos nyugdíja 196 719 forint volt. A KSH szerint ennek oka, hogy a férfiak jellemzően hosszabb szolgálati idővel és magasabb keresettel rendelkeznek.
Feltűnő, hogy az életkoron alapuló ellátások mértéke jó harmadával magasabb (átlagosan 309 832 forint), mint az átlagos öregségi nyugdíj. Ennek oka, hogy ide sorolták át 2012-ben az eleve magasabb összegű korai nyugdíjformákat (pl. szolgálati nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, polgármesterek nyugdíja). A rokkantsági ellátás összege viszont jóval alacsonyabb, nagyjából az öregségi nyugdíj 55 százalékát teszi ki.
Az átlagot felfele húzzák a magas nyugdíjjal rendelkezők – a statisztika szerint félmillió forint feletti havi nyugdíjat összesen 35 ezer ember (23 ezer férfi, 12 ezer nő) kapott idén januárban – de lefelé húzzák a legalacsonyabb összegre jogosultak: 23 ezer ember nyugdíja nem érte el a 40 ezer forintot sem. A legtöbben – összesen 254 ezer ember, tehát majdnem minden tizedik ember – 140 000 és 159 999 forint közötti nyugdíjhoz jutott.
A legmagasabbak a budapesti nyugdíjak, ahol átlagosan 248 415 forintot hozott a postás (vagy utalt a nyugdíjfolyósító), a legalacsonyabbak pedig a Bács-Kiskun megyeiek, ahol 158 887 forint volt az átlagos havi nyugdíj. Három járásban (Kiskőrös, Kistelek és Mórahalom) a havi 160 ezer forintot sem érte el a nyugdíj mértéke. Feltűnő, hogy
a tiszaújvárosi átlagnyugdíj alig 3000 forinttal marad el a fővárositól, és a budakeszi járás után a harmadik legmagasabb volt országosan.
Mit ér az emelés?
