Másfél millióra emelnék az orosz katonák számát, tovább fejlesztik a nukleáris fegyvereket
Oroszország tovább növeli katonai potenciálját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz védelmi minisztérium kibővített vezetői kollégiumának szerdai tanácskozásán.
Putyin szerint Oroszország folytatja nukleáris triádjának fejlesztését, amely szerinte az ország szuverenitása és területi integritása megőrzésének legfőbb garanciája. Elmondta, hogy hamarosan hadrendbe állítják a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétát, valamint a jövő év elején a Cirkon hiperszonikus robotrepülőgépekkel felszerelt Admiral Gorskov fregattot.
Fontosnak nevezte egyebek között a drónok alkalmazásának általánossá tételét és a pilóta nélküli eszközök egységes hálózatba való szervezését a mesterséges intelligencia alkalmazása mellett, valamint a korszerű csapásmérő eszközök arzenáljának bővítését.
„Tökéletesíteni fogjuk a fegyveres erőket és az állam teljes katonai komponensét. Ezt nyugodtan, ritmusosan, minden hűhó nélkül, következetesen fogjuk tenni” – mondta az államfő. „Megoldjuk a védelmi képességek általános megerősítésének feladatait és azokat a feladatokat is, amelyek a különleges hadművelet előtt állnak” – tette hozzá, az ígérve, hogy az orosz állam emellett eleget fog tenni szociális kötelezettségeinek is.
Utasította a védelmi minisztériumot és a vezérkart arra, hogy elemezzék a NATO-erőkről és eszközökről a „különleges hadművelet” során szerzett információkat, és használják fel azokat az orosz fegyveres erők és harci képességeinek fejlesztésében. Arra hívta fel a katonai tárcát, hogy vegye komolyan a bírálatokat, és időben reagáljon rájuk.
Elmondta, hogy a részleges mozgósítás során fegyverbe állított 300 ezer katona egyik fele a harci övezetben, a másik fele pedig a gyakorlótéren tartózkodik. Az állította, hogy ekkora erő elegendő a „különleges hadművelet” végrehajtásához. Putyin sürgette a hadkiegészítő parancsnokságokon azoknak a hibáknak a korrigálást, amelyekre a mozgósítás rávilágított.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy továbbra is testvérinek tekinti az ukrán népet, és „közös tragédiának” nevezte, „ami történik”.
Hozzátette, hogy mindez nem Moszkva, hanem más országok politikájának eredménye.
Kifejezte reményét a Kijevvel való konstruktív és értelmes tárgyalások iránt, amelyek belátható időn belül olyan eredményhez vezetnek, amely mindenki számára szavatolja az egyenlő biztonságot.
A tanácskozáson Szergej Sojgu védelmi miniszter (borítóképünkön balra – a szerk.) 2023 prioritását a „különleges hadművelet” teljes befejezésig való folytatásában nevezte meg.
Annak érdekében folytatunk műveleteket, hogy megmentsük a lakosságot a népirtástól és a terrortól. Oroszország mindig nyitott a konstruktív béketárgyalásokra
– mondta.
Sojgu azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy az ukrajnai konfliktus elhúzásával Oroszország meggyengítésére törekszik. A miniszter szerint az ukrajnai fegyverszállításokra 27 ország már 97 milliárd dollárt költött, és hogy az ukrán hadsereget félezer – köztük 70 katonai – műhold támogatja. Mint mondta, különös aggodalomra ad okot a NATO előretolt jelenlétének kiépítése Oroszország és Fehéroroszország határai közelében.
Sojgu szerint a részleges mozgósítás célja a helyzet stabilizálása, az új területek védelme és további offenzívák végrehajtása volt. A mobilizálás keretében 300 ezer ember besorozása mellett 830 ezer, a hadiipari vállalatoknál és más társadalmilag jelentős területeken dolgozó embert mentesítettek a szolgálat alól. Azt mondta, hogy önkéntesnek 20 ezren jelentkeztek a fegyveres erőkhöz.
Közölte, hogy a háború során több mint 100 ezren kaptak állami kitüntetést, közülük 120-an nyerték el az Oroszország Hőse címet. A „különleges hadműveletben” több mint 250 ezer hivatásos katona szerzett harci tapasztalatot.
Sojgu javasolta az orosz fegyveres erők létszámának 1,5 millió, a szerződéses katonákénak pedig 670 ezer főre növelését.
Utasítást adott arra, hogy a szerződésesek számát már az év végéig 521 ezerre növeljék. Kezdeményezte a sorkötelezettség alsó korhatárának 18-ról 21 évre, a felsőének pedig 27-ről 30 évre való emelését.
Emellett két haderőnemközi stratégiai területi egyesülés létrehozása mellett a moszkvai és a leningrádi katonai körzetben, valamint két új légideszant-hadosztály felállítása mellett foglalt állást. Közölte, hogy a haditengerészetnek hadrendbe kell állítani a Borej-A projekthez tartozó Imperator Alekszandr III. nukleáris meghajtású cirkálót, valamint négy tengeralattjárót és 12 felszíni hajót.
Elmondta, hogy a háborúban bevetett csapatok megerősítése érdekében a legkeresettebb fegyverek leszállítását 2024/25-ről 2023-ra hozták előre. Közölte, hogy az orosz nukleáris erők sikeresen begyakorolták, hogyan adjanak nagy erejű válaszcsapást, ha az ellenség tömegpusztító fegyvereket vet be.
Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat itt találja.
