Márki-Zay szerint felháborító, ha valaki demagógnak találja az ellenkonzultáció kérdéssorát
„Az elhibázott kormányzati döntésekről” - címmel hirdetett ellenkonzultációt a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) hétfőn. Az ezt megelőző napokban a mozgalom vezetője, Márki-Zay Péter „Elindítjuk!” - felkiáltással számolt vissza a hivatalos Facebook-oldalán, ez alapján voltak, akik az MMM sokat rebesgetett párttá alakulására számítottak, de kiderült, csak a kormánypropaganda egyik fegyverét, a nemzeti konzultációt utánozzák le.
A kormány csúsztatásokról és ferdítésekről ismert nemzeti konzultációival kapcsolatban újra, meg újra felmerülő kritika, hogy azért sem alkalmas az emberek véleményének felmérésére, mert a kérdései erősen sugalmazóak, a megfogalmazásukból következik, hogy mi a „helyes” válasz.
Megkérdeztük az ellenzék korábbi miniszterelnök-jelöltjét arról, hogy az általuk prezentált kérdések miben különböznek a kormányétól. Márki-Zayék álláspontja szerint a kormány aktuális, „az elhibázott brüsszeli szankciókról” címmel meghirdetett nemzeti konzultációja valójában egy álkonzultáció. A saját, egyelőre csak online kitölthető kérdéssorukról viszont azt állítják, hogy el fogja juttatni az emberek hangját a Karmelitáig azzal a céllal, hogy rádöbbentse a kormányt: „nem lehet a végtelenségig csak a megtévesztésre, hazugságokra, a megosztásra építeni a politizálást.” A politikus nem vitatja, hogy az MMM kérdései is sugalmazóak, de ezt azzal magyarázza, hogy a céljuk a kormány által elhallgatott kérdések tematizálása.
Az MMM-féle kérdőív tíz kérdést tartalmaz, témák szerint sorrendben:
Ezek a kérdések a kormány konzultációjához hasonlóan kis kék dobozokban elhelyezett, kijelentő mondatokban megfogalmazott állítások előznek meg. Mutatunk belőle egy kifejezetten szájbarágósra sikerült, konkrét példát:
„A Fidesz a választások előtt azzal riogatta a választókat, hogy ha az ellenzék győz, akkor eltörlik a rezsicsökkentést. A Fidesz a választási győzelme után az első intézkedései között törölte el a korábbi rezsicsökkentést” – olvasható a 4. kérdést megelőző szövegben. Ezután következik a kérdés, amely arra vonatkozik, hogy hazudott-e a Fidesz a választási kampányban.
© Túry Gergely
Ehhez hasonlít az is, ahogy a 10. kérdés előtt kijelentik, hogy „a rekordszintű magyarországi inflációért és a forint gyengüléséért azok a szankciók a felelősek, amelyeket Orbán Viktor egytől egyig megszavazott”, majd arról érdeklődnek, hogy „Orbán Viktor becsapja-e választókat”.
Ahogy azt a fenti példák is mutatják, az MMM kérdőíve is a kormányéhoz hasonló taktikát alkalmaz. Amikor Márki-Zay Pétert erről kérdeztük, az mondta:
„Természetesen szerintem is minden józan magyar ember számára egyértelmű, hogy hogyan kell válaszolni, de itt a kormány álkonzultációjával ellentétben valódi, húsbavágó kérdésekről van szó.
Az MMM elnöke ez alapján felháborítónak tartja, ha valaki „demagógnak” találja az ellenkonzultáció kérdéssorát. Szerinte „épp az a cél, hogy a kormányt szembesítsük a saját hazugságaival, illetve, hogy ezekre a hazugságokra rádöbbenjenek azok is, akik a szavazatukkal hatalomban tartották Magyarország ezer éves történelmének legkorruptabb kormányát.”
Szinte ingyen?
Márki-Zay korábban egy ma már elérhetetlen Facebook-bejegyzésben azt írta: a nemzeti konzultáció annak a beismerése, hogy „a kormánynak fogalma sincs arról, mit kellene csinálni”. Az ellenkonzultáció meghirdetése után, a hvg.hu kérdésére ezt pontosítva most úgy fogalmazott: nem az a probléma, hogy nem tudja a kormány, hogy mit csináljon, hanem az, hogy olyan kérdésekben konzultálnak, amelyeket már korábban eldöntöttek, ezért nevezik a kormányét „álkonzultációnak”.
„Vagy mi történik, ha az emberek most nemet mondanak az EU-s szankciókra? Orbán Viktor, aki ezeket egytől-egyig megszavazta, majd lemond az eredmények ismeretében?”
- kérdezi Márki-Zay, aki Orbán Viktor egyik Facebook-bejegyzése alatt, kommentben már szeptemberben, a konkrét kérdéssor ismertetése előtt felvetett több olyan témát, amelyekről szerinte érdemes lenne megismerni az emberek véleményét. (Ezek többsége végül bekerült az MMM kérdéssorába valamilyen formában, de az autópálya díjak megemelése végül „nem fért bele” a mozgalom által aktuálisan legfontosabbak tartott ügy közé.)
Az elhibázott brüsszeli szankciókról címmel meghirdetett nemzeti konzultáció űrlapja © Túry Gergely
A kormány konzultációiról gyakran felvetett probléma az is, hogy nagyon sokba kerülnek. Ahogy korábban megírtuk, nagyon konzervatívan becsülve is 10 milliárd forintba kerül az Orbán-kormány szankcióellenes, oroszpárti nemzeti konzultációja. (Viszonyításképp: ugyanebből az összegből rezsitámogatást kaphatnának a tanárok és az iskolák, a legszegényebb rétegeknek pedig garantálhatná az állam a téli túlélést, de ha tényleges népfelhatalmazást akarna a kormány propagandahadjárat helyett, még egy népszavazásra is futná belőle.)
Korábban az MMM elnöke is kritizálta a nemzeti konzultáció költségvetését. Márki-Zay a saját mozgalmának a konzultációjáról viszont azt állítja, hogy „eddig nincs költségvetése”, mivel a jelenleg csak online elérhető, a kérdéssor összeállításán pedig az MMM ingyen vagy minimális tiszteletdíjért dolgozó elnökségi tagjai dolgoztak. Ez ugyanakkor fog emelkedni, mivel szeretnék, ha papíralapon is beérkeznének válaszok, hódmezővásárhelyen például a héten a Kossuth Kör pultjánál ki lehetett tölteni személyesen ez MMM konzultációját. Ha jelentkeznek önkéntesek, akik pultoznának vagy postaládákba dobnák be a kérdőívet, akkor az MMM vállalja a nyomtatási költségeket.
© Túry Gergely
Pénteken 9 ezer kitöltésnél jártak, de a válaszokat egészen 2023. január közepéig gyűjti a Mindenki Magyarországa Mozgalom, és azt ígérik, hogy a végeredményt "a kormány rendelkezésére fogják bocsátani". Márki-Zay szerint abban bíznak, hogy "ha van kellő társadalmi nyomás, azelőtt a kormánynak is meg kell hajolnia", azt viszont nem tudja megmondani, hogy vajon mennyi kitöltőre lenne szükség ahhoz, hogy "Orbán Viktor hallgasson a nép szavára". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nemcsak a végeredményt fogják kommunikálni, már azt is fontos eredménynek tartja, hogy az MMM-es konzultáció témái benne vannak a közbeszédben, illetve hogy a kérdéssor miatt kapcsolatba tudnak kerülni (akár személyesen is) az emberekkel. Ez alapján úgy tűnik, az MMM épp úgy használja a konzultációt, mint a kormány: elsősorban kommunikációs/tematizációs fegyverként.
