Már tudományos bizonyítékunk is van arra, hogy Orbánt és Gyurcsányt az önteltség vezérli
Ha azt érezte az elmúlt 20 évben, hogy a mindenkori kormányfőt nem a közjó, hanem az önhittség mozgatja, most úgy tűnik, az esetek többségében tudományosan is igaza volt. Egy friss magyar kutatás szerint Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor szavai egyaránt arról árulkodnak, hogy a hübrisz szindróma minősített esetei, azaz kormányfőinknek olyannyira fejébe szállt a hatalom, hogy attól megrészegülve a nép egyszemélyi képviselőiként, morális határokat átlépve kommunikálnak.
A Qubit még az erről szóló tanulmányuk megjelenése előtt beszélt Magyar Lillával, a Stavangeri Egyetem docensével, Pléh Csabával, az MTA rendes tagjával és a CEU vendégelőadójával, valamint Forgács Bálinttal, az ELTE adjunktusával, akik annak jártak utána, hogyan változtatta meg a magyar miniszterelnököket a hatalom, és érzékelhető elemévé vált-e kommunikációjuknak a hübrisz, az önteltség. A válasz ezen a héten jelent meg hivatalosan is:
igen – de csak Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor esetében.
A PLoS One-ban publikált tanulmány idegtudós-pszichiáterek 2009-es megállapításain nyugszik, akik hübrisz szindrómaként azonosították azon politikusi viselkedésformákat, amelyek túlzott önbizalomban és a sérthetetlenség érzetében mutatkoznak meg, és téves döntéshozáshoz, vagy akár erkölcstelenséghez is vezethetnek. Egy későbbi tanulmány arra is rámutatott, hogy ezen tünetek felismerésében a kommunikáció részletes vizsgálata segíthet – leginkább a királyi többes, az én helyett a mi névmás használata.
Magyari, Pléh és Forgács ebből indultak ki, és a magyar miniszterelnökök országgyűlési megszólalásait 1998-tól 2018-ig vizsgálták, azaz Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, majd újra Orbán Viktor szavait kutatták. A mintában az előre megírt szövegeket nem, csak a kétperces megszólalásokat, a válaszokat és a viszontválaszokat vették figyelembe (összesen 454 beszédet), majd a szövegeket egy grammatikai szoftverrel elemezték, hogy kapjanak egy Én:Mi-arányszámot (névmásokat, igéket és ragozást egyaránt figyelembe véve), és ez alapján következtetéseket tudjanak levonni.
A magyar tudósok arra voltak kíváncsiak, kinek és mikor ütött be az önteltség, pártjuk, az ország és egyéb nagy egységek önmagukkal való azonosítása. Ahogy azt korábban már említettük, a tüneteket csak Gyurcsány Ferencnél és Orbán Viktornál tudták azonosítani, ami viszont ennél is érdekesebb,
hogy mindezt csak a második kormányzati ciklusukban, vagy onnantól kezdve.
Ez párhuzamban van azzal a korábbi megállapítással, hogy a hübrisz csak a hatalomra kerülés után, idővel alakul ki. Gyurcsány esetében 2006, Orbánéban pedig 2014 volt a fordulópont, ekkortól volt érezhető a változás – előbbi esetében ez viszont a hatalomvesztés után is megmaradt, utóbbinál pedig tetőzhetett, ugyanis a harmadikról a negyedik Orbán-kormányzásba átfordulva nem változott.
Szerepjáték
Orbán Viktor személyiségével a hvg360-on ötrészes dokumentumfilm-sorozatban foglalkoztunk. Végigkövettük karrierjét az őt ismerők történetein keresztül, a Kicsoda Orbán Viktor? záróepizódjában pedig arról beszéltünk, hogy 2010, illetve főként 2014 után a miniszterelnök politikájában új szintre emelkedett a politikai kommunikáció, azon belül is a különböző, a párton és az országon felülemelkedő karakterek alakítása. Így esik, hogy Orbán hol nemzetvezetőként, hol pedig emberfeletti teherbírású hősként mutatja magát és hivatkozik magára az ország megtestesítőjeként, vagy éppen ellenkezőleg, kisemberi hátterét csúcsosítja ki és válik eggyé a néppel.
