Már nappali melegedőt is kérnek az önkormányzattól a szegényebbek, hogy ne otthon kelljen fűteniük
Szerdán délelőtt egyhangúlag fogadta el a Fővárosi Közgyűlés Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes előterjesztését, amely arról szólt, hogy civil szervezeteknek kétszáz millió forintot juttat a Városháza. Ez azt jelenti, hogy a fideszes képviselők is megszavaztak egy olyan előterjesztést, ami a kormány által évek óta üldözött civil szervezeteknek juttat pénzt.
Ahogyan arról Kiss Ambrus egy háttérbeszélgetésen egy hete beszélt, több civil szervezet is segítségért fordult a főváros vezetéséhez az elszabaduló energiaárak miatt, amelyeknél fennáll a veszély, hogy még az idei év költségeit sem fogják tudni kigazdálkodni. Ezek olyan szervezetek, amelyek a válságnak legerősebben kitett rétegen segítenek: például hajléktalanoknak biztosítanak nappali és éjszakai melegedőt, szociális otthonokat családoknak (például olyan nőknek, akik családon belüli erőszak elől menekülnek gyermekükkel). És segítségért nem csupán azok jelentkeznek, akik a rezsiszámláikat nem győzik, hanem azok is, akik már a napi költségeiket sem tudják kifizetni. Félő, hogy támogatás nélkül összeomlana a szociális ellátórendszer, ennek következtében nőne a hajléktalanság, családok kerülnének utcára, akiknek gyerekei azonnal állami gondozásba kerülnének, hiszen a hatályos törvények szerint gyermek nem kerülhet utcára.
A kialakult helyzetet jól érzékelteti, amit az előterjesztés vitájában Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere hozott fel:
a VII. kerületben többen azzal fordultak az önkormányzathoz, hogy nyissanak nappali melegedőt, ugyanis a rászorulóknak hatalmas segítség lenne, ha ott tölthetnék a mindennapjaikat, és nem otthon kellene fűteniük.
Az önkormányzatok, illetve a civil szervezetek által nyújtott segítség tehát a válság mélyülésével egyre inkább felértékelődik, ezért a főváros úgy azon az állásponton van, hogy - Kiss Ambrust idézve - inkább előbb segítenék a szociális ellátórendszer talpon maradását, minthogy a spekulációval felfújt energiaköltségeket kifizessék.
A szerdán elfogadott előterjesztés vitájában a fideszesek mindössze azt kifogásolták, hogy Budapest vezetése nem közvetlenül a civil szervezetekkel szerződik a támogatás összegéről, hanem a Menhely Alapítvánnyal, akiktől a civilek közvetlenül juthatnak majd forráshoz. „Nem most használjuk fel őket erre, hanem 2011 óta” – magyarázta az általános főpolgármester-helyettes, hozzátéve, hogy két a Menhely Alapítványnak és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak mint kezelőknek adnak pénzt, ők továbbadják a kapott támogatás nagy részét, így tudnak gyorsan, operatívan segíteni.
De kik kapnak a támogatásból? Karácsony Gergely és Kiss Ambrus szerdán 18 szervezettel ült le tárgyalni:
Azt Kiss Ambrus nem tudta egyelőre megmondani, hogy mire lesz elég a most a szervezeteknek közvetetten juttatott kétszáz millió forint, vagy hogy meddig fog kitartani a pénz.
Az, hogy a civil szervezetekre mekkora szükség van országszerte, jól érzékeltetik a fővárosi adatok. Egy múlt heti háttérbeszélgetésen derült ki, hogy a budapesti átmeneti otthonokban 1340 férőhely van, ennek 38 százalékát civilek működtetik. Az éjjeli menedékhelyeknél még erősebb az arány: a 2094 férőhely 43 százalékáért felelnek civilek. Bár vidéken nem ilyen drasztikusak a számok, egy biztos: a kormányzati segítség mindenhol ráférne az ellátórendszerre, hogy családok ne kerülhessenek utcára az energiaválság miatt.
Budapesten ezt hivatott segíteni a szintén szerdán, a Közgyűlésen elfogadott kilakoltatási moratórium is, ami 2023. április végéig akadályozza meg, hogy a főváros által fenntartott önkormányzati lakásokból bárkit is kilakoltassanak.
