Már Európa harmadik legdurvábbja a magyar infláció
Feljött a harmadik helyre a magyar infláció az uniós pénzromlási versenyben, olvasható ki az Eurostat friss inflációs jelentéséből, mely az októberi állapotokról számol be.
A dokumentum szerint az Európai Unió inflációja a szeptemberi, 10,9 százalékosról a tizedik hónapban 11,5 százalékosra nőtt, míg az egy évvel korábbi októberi adat 4,4 százalék volt. Az eurózóna inflációja pedig szeptemberben, 9,9, októberben már 10,6 százalékos volt, míg 2021. tizedik hónapjában 4,1 százalékos.
Magyarország az Eurostat-jelentés alapján most már tényleg kiemelkedően rosszul teljesít,
a magyar infláció ugyanis a 21,9 százalékával októberben már a harmadik legnagyobb volt Európában.
Csak Litvánia előz meg minket 22,1 százalékkal, illetve a továbbra is első Észtország, a maga 22,5 százalékos pénzromlásával.
Az arany- és ezüstérmes esetében ugyanakkor már megfordult a trend: az egy hónappal ezelőtt is a második legrosszabb adatot produkáló litvánok szeptemberben még 22,5 százalékos inflációt mutattak fel, a múlt hónapban is nyertes észtek pedig akkor még 24,1 százalékosat. A harmadik helyen a kilencedik hónapban Lettország állt, kereken 22 százalékkal. Náluk is csökkenőben az infláció, most 21,7 százaléknál tartanak.
Szeptemberben a mi adatunk 20,7 százalékos volt, ezzel voltunk negyedikek a listán. Most tehát helyet cseréltünk a lettekkel, miután a magyar adat az élboly többi tagjának adatával szemben nem javult, hanem romlott.
Régiós összevetésben továbbra is toronymagasan a legrosszabb teljesítményt nyújtjuk inflációs szempontból, valahogy szomszédainkon nem fognak annyira a brüsszeli szankciós bombák. Ugyanakkor Közép-Kelet Európában csak Csehország tudott javítani a megelőző hónaphoz képest, a környék többi államában növekedett az infláció. Alant előbb a szeptemberi adatok jönnek, majd a nyíl után az októberiek:
A legalacsonyabb európai inflációs adatot Franciaország produkálta októberben, 7,1 százalékkal, majd Spanyolország, 7,3-mal, illetve Málta, 7,4-gyel.
Az inflációhoz a tizedik hónapban a legnagyobb mértékben az energiaárak drágulása járult hozzá (4,44 százalékpontot dobott rajta), ezt követte az élelmiszer, illetve az alkohol- és dohányáruk árnövekedésének hatása (plusz 2,74 százalékpont), a szolgáltatások drágulása (plusz 1,82 százalékpont).
