Már akkor vágásérett volt az erdő, amikor a lombkoronaösvényre pénzt kért a polgármester - Nyírmártonfalván jártunk
Akár jelképesnek is tekinthető, hogy a kivágott erdőben épült lombkoronasétány helyszíne, Nyírmártonfalva címerének fő motívuma egy fejsze. Persze ez valójában arra utal, hogy a környéken sokan élnek erdőgazdálkodásból, így Filemon Mihály helyi polgármester is, aki második világháborús hadifogoly nagyapja után kapott kárpótlási jegyek révén vált mezőgazdasági vállalkozóvá. Az utóbbi években egyre nagyobb mértékben foglalkozik erdőgazdálkodással a falu környéki, gabonatermesztésre nem igazán alkalmas földeken.
A folyami hordalékból kialakult löszös, futóhomokos, hajdanán tölgyerdőkkel, az ártereken ártéri füzesekkel, nyárasokkal, valamint – nomen est omen – nyíresekkel fedett nyírségi táj valóban inkább erdősítésre alkalmas, nagyüzemben folyik a fatermelés. Az már más kérdés, hogy mára az őshonos növényzet jó részét kiszorították a gyorsabb növekedésű, gazdasági szempontból jövedelmezőbb, hamarabb profitra forduló, ám a természetvédelem szempontjából kevésbé áldásos, nem őshonos fafajtákból létrehozott monokultúrás ültetvények. Legyen szó akár a talaj nitrogéntartalmát károsan befolyásoló akácról – más növényzet nem igazán tud már ezen fejlődni –, akár a hírhedten jelentős vízigényű, a termőföldet az ország más részein is “kizsaroló” nemesnyárról.
Nemesnyárból állt – és a már jelenleg elindult telepítés után ismét ebből áll majd – az a jogilag erdőnek számító faültetvény is, ahol az Átlátszó híradása nyomán elhíresült lombkoronaösvényt felépítették. Az ügy azért tett szert országos hírnévre, mert úgy készültek el az eredetileg erdei ökoszisztéma fejlesztését célzó létesítmények egy uniós pályázat keretein belül, hogy a szóban forgó erdőt időközben az utolsó szálig kivágták.
A polgármester magyarázata szerint mindez azért fordulhatott elő, mert évekig elhúzódott a 2017-ben benyújtott pályázat elbírálása (2021-ben ítélték oda a támogatást), és időközben szükségessé vált a tarvágás. A kérdéses erdő – ami, mint a hvg.hu-nak elmondta, a jogilag akkor is erdő, ha épp ki van vágva – ugyanis időközben vágásérett lett, és fokozottan fennállt a balesetveszély kockázata. Ráadásul öt évvel tovább meg is tartották, mint erdőgazdálkodási szempontból indokolt lett volna.
Filemon Mihály kitart amellett, hogy minden jogszerű volt a pályázattal kapcsolatban, és jelezte, át is minősítette az ültetvényt gazdasági rendeltetésű erdőből közjóléti rendeltetésű erdővé (ennek a lényege, hogy ezeknek az erdőknek a társadalom számára nyújtott szolgáltatásait erősítik, vagyis kellemes környezetet és pihenési lehetőséget biztosítanak az odalátogatók számára; a kérdéses pályázat is ezt célozta, a közjóléti átminősítés feltétele is volt a támogatásnak – a szerk.), és fenn is fogja tartani – vagyis újratelepíti 4-5 éves, előnevelt (ismételten) nemesnyár-csemetékkel.
A pályázattal kapcsolatban arra a kérdésre, hogy ha már eleve vágásérettség közelében volt az erdő, akkor miért terveztek bele lombkoronaösvényt, a polgármester nem adott egyértelmű választ, hanem arról beszélt, hogy az erdei ökoszisztémák közjóléti funkciójának fejlesztését célzó összesen 1,61 milliárd forintos keretösszegű pályázatra (aminek végül alig a felét, 778 millió forintnyi forrást ítélték oda), csak 16-an pályáztak, pedig mind a több mint 40 ezer erdőgazdálkodó számára lehetőség lett volna rá. A lehetőségre – mint mondta – a kivitelező cég hívta fel a figyelmét, majd ennek nyomán vágtak bele 2018-ban, még polgármesterré választása előtt.
Úgy tűnik, az évtizedek óta erdőgazdálkodással is foglalkozó vállalkozó – legalábbis a lombkoronasétányról szóló közbeszerzési hirdetmény tanúsága szerint – nem látta előre, hogy ki kell majd vágni a vágáséretté váló erdőt. Legalábbis erre hivatkozva tolták ki hónapokkal a projekt megvalósításának határidejét, mivel az építési munkálatok idején tarvágás zajlott.
A pályázat utófinanszírozásban valósul meg, vagyis az ő saját vállalkozása és a kivitelező pénze áll benne jelenleg is, mivel – mint állította – a kincstár még nem utalta el a kérdéses, egészen pontosan nettó 60 226 377 forintnyi, még 2021-ben megítélt támogatást. Az utalás azonban feltehetően csak idő kérdése, a Magyar Államkincstár honlapján elérhető támogatási adatokból kibogarászható, hogy a pályázat nyerteseinek kifizetése 2021-ben elindult, és öten már hozzájutottak a megítélt pénz legalább egy részéhez – bár Filemon Mihály neve egyelőre valóban nincs közöttük.
A faluban vegyes a helyzet megítélése, de a hvg.hu által megkérdezettek többsége nincs kiakadva az erdő nélküli lombkoronaösvényen, az újratelepítést emlegették, és megértőnek mutatkoznak a polgármesterrel, főként az őt és családtagjait az ügy kirobbanását követően – általa is felpanaszolt – ért kritikus üzenetek és állítólagos fenyegetések miatt.
Az egyik kisboltban csupán az okozott némi vitát a jelenlévők között, hogy a fideszes színekben induló, a kampányban a párt hathatós támogatását – a szavazók mozgósítása formájában – is élvező Filemon Mihály, vagy a tőle a 2019-es polgármester-választáson csupán 19 szavazattal kikapott elődje, a független Kövér Mihály Csaba tett-e többet a településért. Abban azonban egyetértettek: az előny, hogy a polgármester a kormánypárthoz tartozik.
Ahogy az Átlátszó is feltárta, nem ez az egyetlen lombkoronasétány a környéken, ilyen létesítésre nyert 64 millió forintnyi uniós pénzt Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője is, bár egyelőre még nem utalták át neki sem. Ő a közelmúltban Facebook-posztban büszkélkedett a korábban létesült Dinnyési kilátóval, valamint az év elején átadott Dinnyési pihenő és játéktérrel.
Itt Nyírmártonfalvával ellentétben vannak fák – egy viszonylag fiatalnak tűnő akácültetvény közepén alakították ki a lombkoronaösvénnyel és játszótéri elemekkel dúsított pihenőhelyet – bár odatalálni nem könnyű. A képviselő posztjában közzétett képeken ugyan szerepelnek koordináták és van egy hevenyészett térképvázlat is, GPS-hiányában nem egyszerű a megközelítés.
A Nyíradonytól Nyírlugos felé vezető országúton semmi sem jelzi, hol kell lefordulni a látványosságokhoz vezető – az előző este leesett, majd elolvadt hó miatt pocsolyák tarkította – földútra, bár az sem marad élmény nélkül, aki elvéti a fordulót – ahogy tettük mi is először. Alig 400 méterre a Dinnyési kilátótól és erdei játéktértől áll egy másik kilátó is (ahogy egyébként Filemon Mihály lelombozódott lombkoronaösvénye közelében is van ilyen).
A polgármestert megkérdeztük, hogy mennyire népszerű ez a látványosság, azt mondta, hogy sokan járnak arra, mert mindig üríteni kell a szemetet a közelében elhelyezett (egyébként egy karóhoz láncolt) kukából. A faluban azt rebesgetik, hogy az erdő nélküli lombkoronaösvényt is pont az arra kirándulók – állítólag Debrecenből érkező kerékpáros túrázók – szúrták ki először.
Ezek a kilátók korábban épültek, a falu határában a polgármesterével együtt öt darab is áll, szintén uniós támogatásból, és láthatóan ugyanolyan tervek alapján. Az általunk megnézett háromra pontosan ugyanúgy 61 lépcső vezet fel, és közös jellemzőjük, hogy rálátni róluk a hullámos, erdő(ültetvény)foltok tarkította nyírségi tájra a fák lombkoronája felett – már ahol vannak még fák.
