„Már a gyerekek egészségéért aggódnak” – jó ötlet volt letekerni a fűtést?
A Berlinben élő Éva (a cikkben szereplő Németországban élő magyar interjúalanyaink nevét kérésükre megváltoztattuk) hatodikos fia már két napot hiányzott a héten az iskolából, annyira megfázott a letekert fűtés és a rendszeres szellőztetés miatt. Az iskolában ugyanis egyszerre két szigorú szabály is életben van: szeptember elseje és február 28-a között nem lehet melegebb az épületekben 19 foknál. Másrészt él a szellőztetési szabály: a koronavírus-járvány kitörését követően beszerelt levegőztető berendezések időközönként jeleznek is, hogy ki kell nyitni az ablakokat pár percre szellőztetni.
Éva fiát pechére nemrég ültették az ablak mellé.
Hiába ült kabátban az órákon, már hétfőn azzal jött haza, hogy nagyon fázott a lába.
„Kérdeztem, hogy küldjek-e be vele pokrócot az iskolába, de azt nem kért”, mesélte az anyuka, aki azt is elmondta, hogy az osztály közel harmada otthon van, mert megbetegedett. A teremben egyébként nem lehet feljebb kapcsolni a fűtést: „átállították a radiátort ötösre, de nem lett melegebb”.
Bár az egyénenként eltérő, hogy ki fázik és mennyire, a német közintézményekben tanuló vagy dolgozó magyarok többsége rögtönzött körkérdésünkre arról számolt be, hogy a jelenlegi helyzet nem igazán hasonlítható a normális munkanapokhoz, sokan pedig a gyerekük egészségéért aggódtak. Vannak olyan iskolák Berlinben, amelyekben újabban nem folyik melegvíz a csapokból. Berlin legnagyobb egyeteme, a Freie Universität mosdóiban állítólag egyenesen metsző a hideg, a műszaki egyetemen (Technische Universität) a nagy előadótermeket pedig rendszeresen lezárják energiatakarékossági okokból.
Gábor egy berlini kulturális közintézményben dolgozik, ahol szerinte csak 16–18 fok van.
„Úgyhogy a mindennapjainkhoz hozzátartozik az extra kapucnis pulóver meg a forró tea, és
erősít minket a tudat, hogy Ukrajnában sokkal rosszabb a helyzet, szóval valójában nincs okunk panaszkodni”
– mesélte.
A didergés egyébként szektorfüggetlen: a magyar diaszpóra tagjai a Kancellária Hivatalból, egy berlini színházból és egy tudományos intézetből is hasonló beszámolókat küldtek. Míg Magyarországon sorra zárnak be postákat, színházakat, múzeumokat, könyvtárakat, egyetemeket, sportcentrumokat, uszodákat stb. a téli hónapokra, Németországban egyelőre ilyenről nincs szó. Sőt, november 2-án a szövetségi kancellár és a tartományi miniszterelnökök célzott állami támogatásról döntöttek: a megemelkedett rezsiszámlákat saját költségvetésükből fizetni képtelen kulturális intézményeket egymilliárd eurós kerettel támogatják az ún. Gazdasági Stabilitási Alapból.
Roham orvosi igazolásért
A fagyos munkahelyi hétköznapok hátterében az a jogszabály áll, amely az „energiaellátás rövid távú, hatékony intézkedésekkel történő biztosításáról” rendelkezik. Ezek közé tartozik a 19 fokos hőmérséklet-korlátozás, amely alól kórházak, idősotthonok, valamint a fogyatékkal élők számára fenntartott intézmények kivételt képeznek. Elvben ide tartoznának az iskolák és az óvodák is, de sok iskolában takarékossági okokból önként veszik vissza a fogyasztást. Az egyik Berlinben élő magyar anyuka például olyan fotót küldött a gyermeke napközijéről, amelyen téli dzsekiben és sapkában ülő gyerekek nézik a világbajnoki focimeccset.
Nehéz értelmezni a rendelet azon kitételét is, miszerint a hőmérséklet-korlátozás nem vonatkozik azokra a munkahelyekre, „ahol olyan munkavállalók dolgoznak, akiknek egészségére hatással lehet a túlzottan alacsony hőmérséklet”. A jogalkotó mindenki másnak azt tanácsolja, hogy öltözzön fel rétegesen, 19 foknál melegebb a német irodákban ugyanis egyhamar biztosan nem lesz. (A szabályozás február 28-ig él, de időjárástól függően nem kizárt, hogy a korlátozást meghosszabbítják.) Nem véletlen, hogy sokan máris megrohamozták a háziorvosokat, és olyan igazolásokért állnak sorba, amelyek alátámasztják, hogy jobban fűtött munkahelyekre van szükségük.
Növekvő kockázat
A Német Üzemorvosok Szövetségének alelnöke, Dr. Anette Wahl-Wachendorf is azzal kezdi a munkanapját, amit egyébként másoknak is ajánl: liftezés helyett a lépcsőn megy fel az ötödik emeleti berlini irodájába. Az orvosnő ugyanakkor az interjúnk napján betartotta a munkakörének megfelelő dress code-ot: csak blúzt és zakót vett fel, vagyis meglehetősen vékonyan öltözött – ez utóbbiról viszont mostanság mindenkit lebeszélne.
„Politikai szempontból nagyon is megértem a kormány döntését. De továbbra is átgondolatlannak tartom, ahogy bevezették” – magyarázta a kérdésünkre. Wahl-Wachendorf szerint hasznos lett volna a 19 fokos szabályozást a hatályba lépése előtt szak- és üzemorvosokkal átbeszélni, és a lehetséges következményeket kritikusan elemezni. „Akkor most nem ezen a szabályozáson vitatkozna a fél ország” – tette hozzá némi iróniával.
Ugyanis mostanra bebizonyosodott, hogy a 19 fokos irodák hosszú távon sokak számára egyértelmű egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Az Egészségügyi Világszervezet arra figyelmeztet, hogy különösen az időseknél, az alacsony vérnyomásúaknál és a keveset mozgóknál nagy a fertőzések és a légzőszervi megbetegedések kockázata, ráadásul nő az asztmára való hajlam. Alacsonyabb hőmérsékleten az erek összeszűkülnek, ami a WHO szerint a stroke és a szívroham kockázatát is növeli.
Wahl-Wachendorf szerint az érrendszeri betegségekben vagy pajzsmirigy-alulműködésben szenvedők számára a 19 fokos szobahőmérséklet szintén túl alacsony, továbbá bizonyos foglalkozási csoportok is veszélyeztetettek.
„Különösen az olyan munkakörökben dolgozók, mint a légiforgalmi irányítók vagy megfigyelőállomások munkatársai, akiknek órákon át kell koncentráltan ülniük monitorjaik előtt. Olyan feladatkörökről beszélünk tehát, amelyek merev testtartást követelnek, és amelyek ellátása közben nincs lehetőség időnként felállni a számítógép mellől és mozogni” – érvelt az orvosnő.
Gazdasági károk
A túl alacsony munkahelyi hőmérséklet nem alábecsülendő gazdasági károkat is okoz, mivel az mind a hatékonyságra, mind az általános teljesítőképességre negatívan hat. Egy 2006-os finn-amerikai tanulmány szerint 21,7 fokban vagyunk a leghatékonyabbak. Vagyis a fázó dolgozó rossz dolgozó. Egy három évvel ezelőtti kutatás pedig nemcsak arra világított rá, hogy a hőmérsékletnek hatása van a kognitív teljesítményre, hanem arra is, hogy a nők melegebb szobában jobban tudnak gondolkodni, így a teljesítőképességük is magasabb, mint alacsonyabb hőfokra állított termosztátok mellett. Tehát az intézkedéscsomag, amellyel Németország a jogalkotó szándéka szerint egy rakás energiát takarítana meg, kifejezett versenyhátrányt jelenthet a női munkavállalók számára.
„Ha a produktivitás felől nézzük, a munkáltatónak is érdeke kell legyen, hogy a munkavállalók ne fagyoskodjanak, és hogy a többség jó közérzete megmaradjon a munkanap végére” – szögezte le Anette Wahl-Wachendorf.
„Mindegy, hogy ezt mivel érik el a munkáltatók: osztogathatnak takarókat vagy tehetnek szőnyeget az irodai székek alá. A dolgozóknak forró gyümölcsteát ajánlok, intenzív sétákat ebédszünetben és hogy nagyon melegen öltözzenek fel, húzzanak kötött pulóvert és legalább két pár zoknit.”
Hasonlókban gondolkodnak a nagy cégek is: a Sparkasse egyik regionális központja például szürke gyapjúkabátokkal és fekete kötött kesztyűkkel látta el 500 banki alkalmazottját, hogy ha már melegedniük kell, akkor azt legalább egységes ruházatban tegyék.
Szerzők: Oliver Pieper és Valaczkay Gabriella. A cikket szerkesztette: Bogár Zsolt.
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.
