Már a benzinkutak negyedénél hiány van – tényleg a szankciók miatt, ahogyan a kormány állítja?
„Egyre több benzinkúton alakultak ki hosszú sorok, a fővárostól kezdve a kistelepüléseken is érzékelhető az üzemanyaghiány. Ez már két hete elkezdődött, napról napra több benzinkút jelzi, hogy nem tudnak benzint és gázolajat eladni, hétfő reggelre körülbelül 500 töltőállomás, vagyis a hazai kutak negyede számolt be hiányról" – mondta a hvg.hu-nak Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu benzinárfigyelő oldal ügyvezetője. A készlethiány elsősorban a hatósági áras üzemanyagokat érinti, a piaci áron értékesített változatokból nagyobb eséllyel lehet tankolni.
Lakossági beszámolók alapján Békés és Baranya megyékbe az országos átlagnál is kevesebb üzemanyag jutott, Pécs környékén például alig van működő kút. A kialakult helyzethez az vezetett, hogy a Mol korlátozza a kutaknak eladott üzemanyag mennyiségét.
Arra, hogy ilyen sorok alakuljanak ki a benzinkutaknál, mint idén több alkalommal, mert attól félnek az autósok, hogy elfogy a benzin, ezt megelőzően évtizedekig nem volt példa Magyarországon. És még ha a totális üzemanyaghiány réme túlzásnak is tűnik, az egészen biztos, hogy sok helyen nagyon nehéz benzinhez jutni, gyakran már a szerencsén múlik, hogy van-e épp egy-egy kúton üzemanyag, és ahol épp akad, ott is gyorsan kifogynak a készletek.
Bujdos úgy tudja, a Mol hétfőn ismét megpróbálja újraindítani a júliusban karbantartás miatt leállított százhalombattai olajfinomítót. Átmenetileg ez mérsékelheti a hiányt, de hosszú távon a benzinársapka kivezetése jelentene megoldást, csak így térnének vissza az importőrök, amelyek képesek lennének tehermentesíteni a Molt – tette hozzá. Felhívta rá a figyelmet, hogy a hiány pánikvásárlást generál, ezért csak annyit tankoljunk, amennyire valóban szükségünk van, és biztonsági okokból semmiképp ne töltsünk üzemanyagot annak tárolásra alkalmatlan edénybe.
A kormány most azt állítja, hogy a hiány okai az Oroszországgal szembeni szankciók, valamint a Mol üzemi problémái. A teljes igazság ennél finoman szólva is összetettebb. Nézzük a lehetséges magyarázatokat!
1. Mi is van a szankciókkal?
December 5-én két szankció ért egybe. Egyrészt ma lépett életbe az orosz nyersolaj tengeri behozatalának tilalma az egész EU-ban. Erre telepedett rá a G7-országok, valamint hozzájuk csatlakozva a teljes EU és Ausztrália ársapkája: ők azt vállalták, hogy orosz olaj rajtuk keresztül csak akkor mehet más országba, ha azt maximum 60 dollár/hordó áron veszik meg. Mivel a tengeri olajszállítmányozással és ennek biztosításával foglalkozó jelentősebb cégek központja szinte kivétel nélkül a G7 és/vagy az EU valamelyik országában van, ez még okozhat problémákat – de a jövőben. Az, hogy hétfő délelőtt mennyi üzemanyag van a benzinkutakon, nem azon múlik, hogy éjféltől milyen behozatali szabályok vannak életben.
Nagyobb krízist majd az tud okozni, hogy 2023. február 5. után az orosz olajtermék – köztük a legfontosabb, a dízel – eltűnik majd az európai piacokról. De az energiaszektorban mindenki abban bízik, hogy addigra már nem lesz magyar ársapka, így visszaépülhet az import.
2. Az árstop miatt nem éri meg ide hozni üzemanyagot
Aki egy Bevezetés a közgazdaságtanba tankönyv első ötven oldalán túljutott, sejthette már az árstop bevezetésekor, hogy ez hosszú távon egyszerűen tarthatatlan, mégis különös élesben is látni, hogy ennyire nagy problémákat tud okozni.
Mivel a kormány maximálta az üzemanyagok nagykereskedelmi árát is, az importőrök egy része úgy döntött, hogy nem szállít Magyarországra, a Mol pedig ugyan sok feladatot elbír, arra azért nem volt felkészülve, hogy egyedül kellene kipótolnia a hiányt.
3. Az emberek teljesen irracionálisan kezdenek viselkedni az árstop miatt
Egészen megdöbbentő adatokat közölt a KSH épp ma délelőtt: az év első tíz hónapjában összesítve 26,1, de még októberben is 19,7 százalékkal nagyobb volt a benzinkutak forgalma, mint egy évvel korábban, ráadásul úgy, hogy eközben ételből már kevesebbet vásároltunk, mint tavaly (ez a megvásárolt mennyiséget jelenti, nem az elköltött pénzt).
Mindez úgy történik, hogy annyira azért nem olcsó a 480 forintos benzin sem, de úgy tűnik, a vásárlók jelentős része irracionálisan viselkedik, ha ráütik egy-egy termékre az „árcsökkentett” plecsnit. Ahogy akkor is, ha attól félnek, hogy elfogyhat az áru. Így jön ki az az eredmény, hogy az áruhiánytól félve és az ármaximálásnak örülve sokan tankolnak, amint meglátnak egy benzinkutat, ahol van még miből, aztán csodálkoznak, hogy tényleg hamarabb elfogy a benzin.
Ennek aztán az üzemanyaghiány elég drasztikus módon vethet véget. A KSH még októberi adatokból tudott számolni, Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője viszont úgy kalkulált: ahogy egyre inkább eszkalálódik az üzemanyaghiány, a novemberi kereskedelmi mutató rosszabb lesz a most kiadottnál (arról pedig természetesen nem lehet mit mondani, hogy a decemberi szám milyen lesz, hiszen most még azt sem tudjuk, marad-e az üzemanyagárstop az egész hónapban).
Vagyis egyszerűen: az árstoppal sikerült egyszerre megrengetni ugyanannak a piacnak a keresleti és a kínálati oldalát is.
4. A Dunai Finomító helyzete sem egyszerű
A százhalombattai finomítóval kapcsolatban eredetileg az volt a terv, hogy a javítás után december 2-án indul újra, ez azonban csúszik, mert időközben találtak egy hibát. Ez természetesen növeli a problémákat – csakhogy ezek a bajok korántsem lennének ennyire vészesek, ha lenne, akitől a Mol tudna venni elég anyagot még a nyomott nagykereskedelmi áron is. Az, hogy egy gyárban karbantartásra van szükség, teljesen természetes az iparban, normális esetben nem kellene, hogy megrengesse a szektort, csak akkor, ha egyébként nem tették volna tönkre az importot.
5. A stratégiai készletet fel kellett tölteni
Az országnak eközben van egy stratégiai készlete is kőolajból és kőolajtermékekből. Annak, hogy most kevesebb benzin van a kutaknál, az egyik oka épp az, hogy novembertől ezt a készletet fel kellett tölteni.
Logikus felvetés volna, hogy akkor pótolják az üzemanyaghiányt a készletből. Csakhogy azt szigorú nemzetközi előírások szabályozzák, hogy ezt mikor szabad felhasználni. Legutóbb akkor kellett felszabadítani valamennyit, amikor a Dunai Finomító leállt, előtte pedig az OMV schwechati finomítójában történt balesetkor. Gyakorlatilag csak természeti katasztrófa vagy más havária helyzet miatt lehetne ilyet lépni – az, hogy a kormány elrontotta a kereskedelmi szabályokat, nem minősül ilyen helyzetnek.
6. És igen, háború van
A Barátság olajvezeték áramellátását komoly károk érték. Emiatt az ukrán hatóságok úgy döntöttek, hogy a vezetéket csak szakaszosan, a csúcsidőszakon kívül működtetik.
Mennyire szállhatnának el az árak, ha eltörlik az árstopot?
A tankoló társadalomban valószínűleg az elsők között merül fel a kérdés: elképzelhető, hogy az ársapka megszűnése után a piaci árnál magasabbra emelik az üzemanyagárakat a benzinkutak, hogy kompenzálják a hatósági árazás kicsit több mint egy éve alatt felhalmozódó veszteségeiket? Pletser Tamás szerint igen: a Privátbankár.hu-nak nyilatkozva arról beszélt, hogy mivel a hazai üzemanyag-piac kivérzett, sok szereplő eltűnt, a verseny is kisebb lesz, így itt lesznek a legmagasabbak a naftaárak Európában. Az Erste olaj- és gázipari elemzőjének véleményét ugyanakkor nem mindenki osztja a szakmában.
Holoda Attila lapunknak nyilatkozva egyenesen kizártnak tartotta, hogy ilyesmi történjen. Az árak a piaci szinthez emelésének egyik útja az, ha a kutak magánakcióba kezdenek, de könnyű belátni, hogy aki ilyesmibe vágna, az csak lábon lőné magát. Az energiaszakértő rámutatott, hogy ha az egyik kúton magasabb lesz az ár, akkor az emberek átpártolnak a szomszédos kúthoz, és akár tartósan is elszipkázzák a kuncsaftokat. „Ez egy chicken game, mindenki a másik árait figyeli. Biztos vagyok benne, hogy nem lesz olyan, aki kockáztatna.”
Az ármanipulálás másik útja a magánakció mellett a cégek közti összebeszélés, vagyis a kartellezés lenne, de olyan meg pláne nem lesz – ezt már Grád Ottó válaszolta kérdésünkre. A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azt mondta, szervezetük egyik legfontosabb alapelve, hogy még a gyanúja sem merülhet fel semmiféle árkartellezésnek a tagvállalatok között – azok nem is kommunikálnak egymással árakról. Grád szerint Magyarországon a kilencvenes évek, vagyis a szabadpiac beköszönte óta „európai mércével is nagyon magas szintű és kulturált” olajpiac alakult ki, és nemhogy kartellgyanú nem merült fel, de teljesen ismeretlenek voltak azok az ellátási problémák is, melyekkel idén, és különösen most szembesült az ország.
